Végkielégítés számítása: mennyi jár és mikor nem
A végkielégítés az a törvényes juttatás, amelyet a munkáltató akkor fizet, ha a munkaviszony az ő felmondásával vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével ér véget, és a munkaviszony a felmondás közlésekor legalább három éve fennállt (Mt. 77. §). Összege a munkaviszony hosszától függően egy- és hathavi távolléti díj között van, és a nyugdíjkorhatár előtti öt évben további egy–három havival nő.
A számítás két lépésből áll. Először azt kell megállapítani, hány hónapnyi végkielégítés jár: ez a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtől függ, amelybe bizonyos távollétek nem számítanak bele. Utána ki kell számolni a havi távolléti díjat, amely az alapbéren felül a rendszeres pótlékokat és a teljesítménybért is tartalmazhatja, a túlóradíjat és a jutalmat viszont nem.
Az útmutató lépésről lépésre végigvezeti mindkét számításon, példával együtt. Bemutatja azokat az eseteket is, amikor nem jár végkielégítés (munkavállalói felmondás, közös megegyezés, nyugdíjas munkavállaló, magatartási okú felmondás), és azt, mit tehet, ha a munkáltató nem vagy kevesebbet fizet.
A legfontosabb tények
Határidő
A végkielégítést a munkaviszony megszűnésekor kell kifizetni: felmondásnál legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon (Mt. 80. § (2) bekezdés). Ha a munkáltató a felmondás indokára hivatkozva tagadja meg, és Ön az indokot vitatja, a keresetlevelet a felmondás közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani (287. § (1) bekezdés b) pont); a vitán felüli, csak összegszerűségében vitatott végkielégítésre egyébként a hároméves elévülés irányadó (286. § (1) bekezdés).
Mit kell tenni
Ellenőrizze, hogy a megszűnés módja végkielégítésre jogosít-e.
Végkielégítés jár, ha a munkaviszony a munkáltató felmondásával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, vagy azért szűnik meg, mert a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik (77. § (1) bekezdés, 63. § (1) bekezdés d) pont). Akkor is jár, ha Ön a munkáltató súlyos kötelezettségszegése miatt jogszerűen azonnali hatállyal mond fel (78. § (3) bekezdés).
Nem jár végkielégítés a munkavállaló rendes felmondásakor és közös megegyezéskor, hacsak a felek ebben meg nem állapodnak. A Szegedi Ítélőtábla egy munkavállalói azonnali hatályú felmondás ügyében kimondta, hogy a végkielégítés ilyenkor is csak akkor jár, ha a 77. § valamennyi feltétele, köztük a legalább hároméves munkaviszony, fennáll.
Zárja ki a kizáró okokat.
Nem jár végkielégítés, ha a felmondás közlésekor Ön nyugdíjasnak minősül, vagy ha a felmondás indoka az Ön munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége (77. § (5) bekezdés). Ha tehát a munkáltató gyenge teljesítményre vagy fegyelmi okra hivatkozik, végkielégítést nem fizet; ha egészségi alkalmatlanságra vagy átszervezésre, igen.
A nyugdíjas fogalmát az Mt. 294. §-a határozza meg: ide tartozik, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és megvan a szükséges szolgálati ideje, vagy a korhatár előtt öregségi nyugdíjban részesül (például a nők negyven év jogosultsági idővel). A Fővárosi Ítélőtábla szerint, ha a nyugdíjat a munkavállaló kérelmére visszamenőleg állapítják meg, és emiatt a felmondás közlésekor már nyugdíjasnak minősül, végkielégítés nem jár.
Számolja össze a munkaviszonyban töltött időt.
A jogosultság és a mérték a felmondás közlésének (jogutód nélküli megszűnésnél a megszűnés) időpontjáig eltelt időtől függ (77. § (2) bekezdés). Nem számít bele az egybefüggően harminc napot meghaladó olyan időszak, amelyre munkabér nem járt, például a hosszabb fizetés nélküli szabadság. Kivétel a szülési szabadság, a szülői szabadság, a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadság, valamint legfeljebb három hónapig a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat.
Ha a munkáltató személye jogügylet alapján változott (például a céget vagy egy üzletágat átvették), a korábbi munkáltatónál töltött idő is beszámít, mert a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek átszállnak (36. § (1) bekezdés). Ha viszont a korábbi munkaviszony megszűnt, és újat létesítettek, a Fővárosi Ítélőtábla szerint az új munkaviszony kezdete az irányadó.
Határozza meg, hány havi távolléti díj jár.
A végkielégítés mértéke a 77. § (3) bekezdése szerint: legalább három év munkaviszony után egyhavi, öt év után kéthavi, tíz év után háromhavi, tizenöt év után négyhavi, húsz év után öthavi, huszonöt év után hathavi távolléti díj.
Ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg, a végkielégítés emelkedik: a három- és ötéves fokozatban egyhavi, a tíz- és tizenötéves fokozatban kéthavi, a húsz- és huszonöt éves fokozatban háromhavi távolléti díjjal (77. § (4) bekezdés). Így a legmagasabb törvényes végkielégítés kilenchavi távolléti díj. A munkaszerződés vagy a kollektív szerződés ennél kedvezőbbet is előírhat, ezért ezeket is nézze meg.
Számítsa ki a havi távolléti díjat.
A távolléti díj alapja az esedékesség időpontjában – végkielégítésnél a felmondás közlésekor – érvényes alapbér és pótlékátalány, valamint az ezt megelőző utolsó hat hónapban kifizetett teljesítménybér és bizonyos bérpótlékok (148. § (1)–(2) bekezdés). Ha az alapbére a felmondás előtt nőtt, az új összeget kell figyelembe venni.
A pótlékok közül a vasárnapi pótlék akkor számít, ha az irányadó időszakban a vasárnapok legalább egyharmadában dolgozott; a műszak- és éjszakai pótlék akkor, ha a beosztás szerinti munkaidejének legalább harminc százalékában ilyen időszakban dolgozott; az ügyeleti és készenléti pótlék havi átlag kilencvenhat óra felett (151. § (2)–(4) bekezdés). A rendkívüli munkaidő (túlóra) pótléka, a jutalom, a prémium és a cafeteria nem része a távolléti díjnak.
Végezze el a számítást egy példán.
Tegyük fel, hogy Ön 11 éve dolgozik a munkáltatónál, havi alapbére bruttó 600 000 forint, és az elmúlt hat hónapban beosztása több mint harminc százalékában éjszaka dolgozott, havonta átlagosan 60 000 forint éjszakai pótlékot kapott. A távolléti díj ekkor havi kb. 660 000 forint (a pótlékot pontosan órára vetítve kell számolni, 151. § (5) bekezdés). Tíz év után háromhavi végkielégítés jár: kb. 1 980 000 forint bruttó.
Ha Ön a felmondás közlésekor a nyugdíjkorhatár előtti öt éven belül van, további kéthavi távolléti díj jár, összesen ötszörös, kb. 3 300 000 forint bruttó. Ebből a munkáltató a személyi jövedelemadót és a járulékokat levonja, mert a végkielégítés munkaviszonyból származó jövedelem.
Ellenőrizze a kifizetést, és szükség esetén lépjen.
A végkielégítést a munkabérrel együtt, felmondásnál legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon kell kifizetni (80. § (2) bekezdés). Vesse össze a bérjegyzéken szereplő összeget a saját számításával. Ha eltérést lát, kérjen írásban részletes számítást a munkáltatótól.
Ha a munkáltató azért nem fizet, mert a felmondást magatartásra alapította, és Ön az indokot vitatja, harminc napon belül keresetet kell indítania a felmondás jogellenessége miatt; siker esetén a végkielégítés összege is megilleti (82. § (3) bekezdés). Ha csak a számítás hibás, írásbeli felszólítás után keresettel fordulhat a törvényszékhez, amely munkaügyi perekben első fokon eljár.
Gondoljon a határozott idejű munkaviszony különszabályára.
Határozott idejű munkaviszonynál a munkáltató felmondása csak szűk körben, például felszámolás, a munkavállaló képessége vagy elháríthatatlan külső ok miatt lehetséges (66. § (8) bekezdés), és ilyenkor a végkielégítés szabályai is alkalmazandók. Ha a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt indokolás nélküli azonnali hatályú felmondással szünteti meg, végkielégítés helyett tizenkét havi, vagy ha a hátralévő idő rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díj illeti meg (79. § (2) bekezdés).
Ha a munkaviszony a határozott idő lejártával szűnik meg, végkielégítés nem jár, mert ez nem munkáltatói felmondás. Ismételt határozott idejű szerződéseknél vizsgálja meg, nem lepleznek-e valójában határozatlan idejű munkaviszonyt.
Mire figyeljen
- A legtöbb vita a felmondás indokán múlik: ha a munkáltató magatartási vagy nem egészségi képességbeli okot jelöl meg, végkielégítést nem fizet. Ha ezt az indokot vitatja, a harminc napos keresetindítási határidő érvényes, nem a hároméves elévülés.
- A közös megegyezés aláírásával a törvényes végkielégítésről lemond, ha azt a megállapodás nem tartalmazza. Mielőtt aláír, számolja ki, mennyi járna munkáltatói felmondásnál, és ezt kérje.
- A nyugdíj visszamenőleges igénylése elveszítheti a végkielégítést. A Fővárosi Ítélőtábla szerint, ha a nyugdíjat a felmondás közlését megelőző időponttól állapítják meg, a munkavállaló a közléskor nyugdíjasnak minősül. A nyugdíjigénylés időpontját ezért a felmondás előtt gondolja végig.
- A hosszabb fizetés nélküli szabadság (a szülési és gyermekgondozási célú kivételével) kiesik a munkaviszonyban töltött időből, és emiatt alacsonyabb fokozatba kerülhet. A munkáltatói igazolásokon ellenőrizze, mely időszakokat vették figyelembe.
- A távolléti díj számításánál gyakori hiba, hogy a munkáltató csak az alapbért veszi alapul, és kihagyja a rendszeres műszak-, éjszakai vagy vasárnapi pótlékot. Kérje el az utolsó hat hónap bérjegyzékeit, és ellenőrizze a 151. § feltételeit.
- A végkielégítés bruttó összeg. Aki nettóban számol, csalódhat; a tárgyalásnál és a keresetben is a bruttó összeget jelölje meg, a levonásokat a munkáltató végzi.
Jogi alap
Kapcsolódó bírósági határozatok
Gyakori kérdések
Mennyi végkielégítés jár 10 év után?
Legalább tíz év munkaviszony után háromhavi távolléti díj. Ha a munkaviszony a nyugdíjkorhatár előtti öt éven belül szűnik meg, további kéthavi, összesen ötszörös távolléti díj jár. A munkaszerződés vagy a kollektív szerződés ennél többet is biztosíthat.
Jár végkielégítés, ha én mondok fel?
Rendes munkavállalói felmondásnál nem. Kivétel, ha Ön a munkáltató súlyos kötelezettségszegése, például a bér ki nem fizetése miatt jogszerűen azonnali hatállyal mond fel: ilyenkor a 78. § (3) bekezdése szerint a végkielégítés szabályait alkalmazni kell, ha legalább három éve dolgozik a munkáltatónál.
Jár végkielégítés közös megegyezésnél?
A törvény szerint nem, csak ha a megállapodásban kikötötték. Ezért a közös megegyezés előtt érdemes kiszámolni, mennyi járna munkáltatói felmondásnál, és legalább ennyit kérni a megállapodásban.
Mi számít bele a távolléti díjba?
Az alapbér és a pótlékátalány a felmondás közlésekor érvényes összegben, valamint az utolsó hat hónapban kifizetett teljesítménybér és a feltételeknek megfelelő vasárnapi, műszak-, éjszakai, ügyeleti és készenléti pótlék. A túlóra pótléka, a jutalom, a prémium és a cafeteria nem számít bele.
Kevesebb mint három év után jár valami?
Végkielégítés nem, de munkáltatói felmondásnál a felmondási idő és legalább annak felére a munkavégzés alóli felmentés távolléti díjjal jár (69–70. §). Rövid munkaviszonynál a távolléti díjat a ténylegesen ledolgozott hónapok alapján, teljes hónap hiányában az alapbérből kell számítani (152. § (2) bekezdés).
Jár végkielégítés nyugdíjasnak?
Nem, ha a felmondás közlésekor nyugdíjasnak minősül, azaz betöltötte a nyugdíjkorhatárt és megvan a szolgálati ideje, vagy korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesül (77. § (5) bekezdés a) pont, 294. §). Aki a korhatár előtti öt évben van, de még nem nyugdíjas, emelt összegű végkielégítést kap.
Ha a céget eladták, elveszik a korábbi éveim?
Nem. Ha a gazdasági egységet jogügylet alapján átvették, a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek átszállnak az új munkáltatóra (36. § (1) bekezdés), így a korábbi munkáltatónál töltött idő is beszámít. Más a helyzet, ha a régi munkaviszonyt megszüntették, és újat kötöttek.
Mikor kell kifizetni a végkielégítést?
A munkaviszony megszűnésekor, a többi járandósággal együtt: felmondásnál legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon (80. § (2) bekezdés). Ha a munkáltató késik, késedelmi kamatot is követelhet.
Adózik a végkielégítés?
Igen. A végkielégítés munkaviszonyból származó jövedelem, amelyből a munkáltató levonja a személyi jövedelemadót és a járulékokat. A törvényben és a megállapodásokban szereplő összegek bruttó összegek. A pontos nettó összegről kérjen előzetes számítást a bérszámfejtéstől.
Mi a teendő, ha a munkáltató nem fizeti ki?
Írásban szólítsa fel, és kérjen részletes számítást. Ha a munkáltató a felmondás indokára hivatkozva tagadja meg, és Ön az indokot vitatja, harminc napon belül keresetet kell indítania. Ha csak az összeg vitatott, a hároméves elévülési időn belül perelhet a törvényszék előtt.
Jogi útmutató – egyes leírások
Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja