Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius

Sérelemdíj: mikor jár, mekkora összeg, hogyan követelhető

A sérelemdíj a személyiségi jogsértésért járó pénzbeli kompenzáció: aki becsületében, jó hírnevében, magánszférájában, testi épségében vagy személyes adatai védelmében sérelmet szenved, a Ptk. 2:52. §-a alapján pénzt követelhet attól, aki a jogsértést elkövette. A régi „nem vagyoni kártérítést” 2014. március 15-től váltotta fel; a fő különbség, hogy a jogsértés tényén kívül további hátrányt nem kell bizonyítani, a bírói gyakorlat szerint azonban nemvagyoni sérelemnek akkor is lennie kell, és a jogsértés megállapítása nem jár automatikusan pénzzel.

A kérdés gyakran merül fel munkahelyi megalázás és zaklatás, jogellenes adatkezelés, sajtóban vagy közösségi oldalon terjesztett valótlan állítás, közlekedési baleset vagy orvosi hiba után, illetve ha egy hatóság illetéktelenül hozta nyilvánosságra valakinek az adatait. Munkaviszonyban az Mt. 9. §-a a Ptk. szabályait rendeli alkalmazni, a felelősségre viszont a munkajogi kártérítési szabályokat. Közlekedési balesetnél a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a sérelemdíjat is fedezi.

Az útmutató lépésről lépésre bemutatja, hogyan gyűjtsön bizonyítékot, hogyan szólítsa fel a jogsértőt, melyik bírósághoz forduljon, milyen összegekkel számolhat a bírói gyakorlat alapján, és mely határidőket nem szabad elmulasztania.

Polgári jog – személyiségi jogok, sérelemdíj

A legfontosabb tények

Határidő
A sérelemdíj iránti igény főszabály szerint öt év alatt évül el, munkaviszonyból eredő igénynél három év alatt (Mt. 286. § (1) bekezdés); bűncselekménnyel okozott sérelemnél legalább öt év, illetve a büntethetőség elévülési…
Jogterület
Polgári jog – személyiségi jogok, sérelemdíj
Lépések
Bírósági gyakorlat
5
Frissítve
2026. 11. 17.

Határidő

A sérelemdíj iránti igény főszabály szerint öt év alatt évül el, munkaviszonyból eredő igénynél három év alatt (Mt. 286. § (1) bekezdés); bűncselekménnyel okozott sérelemnél legalább öt év, illetve a büntethetőség elévülési ideje, ha az hosszabb (Mt. 286. § (2) bekezdés b) pont, a Ptk.-ban hasonló szabály).

Az elévülés a követelés esedékességével, vagyis jellemzően a jogsértés napjával kezdődik. Írásbeli fizetési felszólítás, egyezség vagy a jogsértő általi elismerés megszakítja az elévülést, ezután az elévülés újrakezdődik.

A keresetlevél benyújtására nincs külön rövid határidő, de minél később indul a per, annál nehezebb a tanúkat, üzeneteket és orvosi iratokat felkutatni, és a bíróság a hosszú tétlenséget a sérelem súlyának megítélésekor is figyelembe veheti.

Mit kell tenni

  1. Állapítsa meg, melyik személyiségi joga sérült.

    A Ptk. 2:42–2:51. §-a nevesíti a legfontosabb személyiségi jogokat: élet, testi épség és egészség, személyes szabadság, magánélet és magánlakás, becsület és jóhírnév, képmás és hangfelvétel, személyes adatok védelme, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalma. A felsorolás nem zárt, de a keresetben pontosan meg kell jelölnie, melyik jogot és milyen magatartás sértette. A pontos minősítés azért fontos, mert ettől függ, mit kell bizonyítani: becsületsértésnél a sértő kifejezés és annak nyilvánossága, jóhírnév-sértésnél valótlan tény állítása vagy híresztelése, adatvédelmi jogsértésnél a jogalap nélküli adatkezelés vagy közlés. Ha a minősítés hibás, a bíróság a keresethez kötöttség miatt nem tud helyette más jogsértést megállapítani.

  2. Gyűjtse össze a bizonyítékokat még a felszólítás előtt.

    Mentse el képernyőképen és URL-lel a közösségi oldalon, fórumon vagy cikkben megjelent bejegyzést, a dátummal együtt; a törlés után ezt már nehéz lesz pótolni. Írja fel a tanúk nevét és elérhetőségét, őrizze meg az e-maileket, SMS-eket, hangüzeneteket. Egészségügyi sérelemnél kérje ki az ambuláns lapot, zárójelentést, pszichológusi vagy pszichiátriai véleményt. Munkahelyi ügyben gyűjtse össze a munkáltatói utasításokat, a munkaköri leírást és a munkatársak nyilatkozatait. Bár a Ptk. 2:52. § (2) bekezdése szerint a jogsértésen túli hátrányt nem kell bizonyítani, a bírói gyakorlat szerint a nemvagyoni sérelem tényét és súlyát érdemes valószínűsíteni, mert ettől függ az összeg.

  3. Írjon írásbeli felszólítást a jogsértőnek.

    A felszólításban röviden írja le a jogsértő magatartást, jelölje meg a sérült személyiségi jogot, kérje a jogsértés abbahagyását és a jövőbeni tartózkodást, szükség esetén a sértő tartalom eltávolítását vagy nyilvános elégtételt, és határozza meg a követelt sérelemdíj összegét fizetési határidővel (8–15 nap a szokásos). Küldje ajánlott, tértivevényes levélben vagy olyan elektronikus úton, amely a kézbesítést igazolja. A felszólítás nem kötelező előfeltétele a pernek, de megszakítja az elévülést, sok ügyben egyezséghez vezet, és a perben a perköltség viselésénél is számít, ha a másik fél perre okot nem adott volna. Biztosítónál, munkáltatónál és hatóságnál az első lépés mindig a kárigény vagy panasz írásbeli bejelentése.

  4. Válassza ki az objektív szankciókat a sérelemdíj mellé.

    A Ptk. 2:51. §-a szerint a jogsértés megállapítását, a jogsértés abbahagyását és a jövőbeni eltiltást, megfelelő elégtételt és annak nyilvánosságát, a sérelmes helyzet megszüntetését (például a bejegyzés törlését) és a jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését vétkességtől függetlenül lehet követelni. A sérelemdíj ezzel szemben szubjektív szankció: a felelősség feltételeire a kártérítési szabályok irányadók. Érdemes mindkét típust együtt kérni: a jogsértés megállapítása akkor is megszerezhető, ha a bíróság pénzt nem ítél meg. Ha vagyoni kára is keletkezett (orvosi költség, kiesett jövedelem), azt a Ptk. 2:53. §-a alapján kártérítésként külön összegben kell követelnie, nem a sérelemdíjba beépítve.

  5. Határozza meg reálisan az összeget.

    A sérelemdíj mértékét a bíróság egy összegben, az eset körülményeire tekintettel határozza meg: a Ptk. 2:52. § (3) bekezdése szerint különösen a jogsértés súlyát, ismétlődő jellegét, a felróhatóság mértékét, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatását értékeli (Kúria IV.Pfv.20.475/2022/4). A korpuszban szereplő ügyekben például a hatóság által zártan kezelt lakcím közlése miatt 250 000 Ft-ot, becsületsértésért 200 000 Ft-ot ítéltek meg, míg a túlzó követeléseket a bíróságok rendszeresen leszállítják. Testi sérüléssel, maradandó egészségkárosodással vagy közeli hozzátartozó halálával járó ügyekben az összegek ennél nagyságrendekkel magasabbak lehetnek. A követelt összeg határozza meg a perilletéket is, ezért a túlzó igény költséges.

  6. Válassza ki a hatáskörrel rendelkező bíróságot.

    A Pp. 20. §-a szerint a 30 millió forintot meg nem haladó vagyonjogi perek a járásbíróság elé tartoznak, kivéve többek között a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos sérelemdíj iránti pereket, amelyek a törvényszékhez kerülnek. Ha a sérelemdíj mellett a jogsértés megállapítását vagy más nem vagyoni szankciót is kér, a keresethalmazat miatt a per jellemzően a törvényszék hatáskörébe kerül (Pp. 20. § (1) és (4) bekezdés). Munkaviszonnyal összefüggő sérelemdíjat munkaügyi perben, a törvényszék előtt kell érvényesíteni (Pp. 20. § (2) bekezdés). Törvényszék előtt a jogi képviselet kötelező (Pp. 72. §), járásbíróság előtt nem. Az illetékességet főszabály szerint az alperes lakóhelye vagy székhelye határozza meg.

  7. Nyújtsa be a keresetlevelet és rendezze az illetéket.

    A keresetlevelet a bíróságok által rendszeresített formában kell előterjeszteni; jogi képviselővel és gazdálkodó szervezetként kötelezően elektronikusan. A keresetben jelölje meg a sérült személyiségi jogot, a jogsértő magatartást, a bizonyítékokat, a követelt objektív szankciókat és a sérelemdíj összegét kamattal együtt. A perilleték az illetéktörvény szerint a pertárgyérték után számított százalékos illeték, alsó és felső határral. Ha jövedelme és vagyona alapján nem tudja előlegezni a költségeket, a 2017. évi CXXVIII. törvény alapján költségkedvezményt (költségfeljegyzési jog, költségmentesség) kérhet, a jogi segítségnyújtó szolgálattól pedig pártfogó ügyvédi képviseletet a 2003. évi LXXX. törvény szerint.

  8. Különleges utak: munkáltató, biztosító, büntetőeljárás.

    Munkáltatóval szemben az Mt. 9. § (1) bekezdése a Ptk. 2:42–2:54. §-át rendeli alkalmazni, a sérelemdíj fizetésére kötelezett személyére és a kimentésre azonban az Mt. kártérítési szabályai irányadók: a munkáltató csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a sérelmet ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható körülmény okozta (Mt. 166. §). Közlekedési balesetnél a Kgfb. 3/A. §-a szerint a biztosítás a sérelemdíjat is fedezi, ezért a kárigényt a károkozó jármű biztosítójánál jelentse be. Ha a jogsértés bűncselekmény (becsületsértés, rágalmazás, testi sértés), a büntetőeljárásban magánfélként is érvényesítheti az igényt, de a polgári per gyakran gyorsabb és kiszámíthatóbb.

  9. Végrehajtás, ha a jogsértő nem fizet.

    A jogerős ítélet alapján, ha a kötelezett a teljesítési határidőt elmulasztja, az elsőfokú bíróságtól végrehajtási lapot kérhet, és a végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint letilthatja a munkabérét, lefoglalhatja a bankszámláját vagy ingóságait. A sérelemdíj után a késedelem kezdetétől késedelmi kamat jár, amelyet a keresetben és a végrehajtási kérelemben is kérni kell. Ha az ítélet a jogsértőt elégtétel adására vagy tartalom eltávolítására is kötelezte, ennek elmaradása esetén a bíróság pénzbírságot szabhat ki, illetve a sértett a kötelezett költségére maga is elvégeztetheti a cselekményt.

Mire figyeljen

Jogi alap

8
Ez a törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szól, célja a károsultak védelme és a gépjárművel okozott károk megfelelő megtérítése.
Ez a törvény a Polgári Törvénykönyv, amely a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozza a mellérendeltség és egyenjogúság elve…
Ez a törvény a polgári perrendtartásról szól, és a bírósági eljárások szabályait rögzíti a magánjogi jogviták tisztességes és hatékony rendezése…
Ez a törvény a polgári és közigazgatási bírósági eljárásokban alkalmazható költségmentességről és költségfeljegyzési jogról szól.
Ez a törvény a szociálisan hátrányos helyzetben lévő személyeknek nyújt jogi segítséget, biztosítva számukra szakszerű jogi tanácsot és képviseletet…

Kapcsolódó bírósági határozatok

5
A sérelemdíj mértékének meghatározásakor a jogsértés súlyát, ismétlődő jellegét, a felróhatóság mértékét és a sértettre, illetve környezetére gyakorolt hatását kell értékelni, és ennek alapján a nemvagyoni hátrány kompenzálására alkalmas összeget kell megállapítani.
A szabálysértési hatóság a zártan kezelt lakcímet a határozatban közölte; a jogerősen megítélt 250 000 Ft sérelemdíjat a Kúria fenntartotta, és kimondta, hogy a bíróság az összegben a társadalom rosszallását akkor is kifejezheti, ha a hátrány nem jelentős.
A személyiségi jogsértés megállapításának nem automatikus következménye a sérelemdíj: a Ptk. 2:52. § (1) bekezdése szerint a nemvagyoni sérelem bekövetkezése a sérelemdíj feltétele.
A munkáltató a munkavállaló távozásának kikényszerítésével megsértette annak emberi méltóságát (Mt. 9. §, Ptk. 2:42. §); a sérelemdíj mértékének megállapítása során kármegosztásnak nincs helye.
A sérelemdíj összegének mérlegelése: az elsőfokú bíróság által megítélt 200 000 Ft-ot az ítélőtábla a bírói gyakorlat és az eset körülményei alapján megfelelőnek tartotta, a felemelés iránti fellebbezést elutasította.

Gyakori kérdések

10
Mennyi sérelemdíj jár?

Nincs táblázat vagy fix összeg. A bíróság a Ptk. 2:52. § (3) bekezdése alapján az eset összes körülményét mérlegeli: a jogsértés súlyát, ismétlődését, a felróhatóság fokát és a sértettre gyakorolt hatást. Becsület- vagy adatvédelmi sérelemnél a megítélt összegek jellemzően néhány százezer forint körül mozognak, súlyos testi sérülésnél vagy hozzátartozó halálánál milliós nagyságrendűek is lehetnek.

Kell-e bizonyítani, hogy kárt szenvedtem?

Vagyoni kárt nem, és a jogsértésen túli hátrányt sem kell bizonyítani (Ptk. 2:52. § (2) bekezdés). A bírói gyakorlat szerint azonban nemvagyoni sérelemnek be kell következnie, ezért érdemes valószínűsíteni, hogyan hatott Önre a jogsértés: lelki megterhelés, szégyen, félelem, orvosi kezelés, a környezet reakciója.

Mi a különbség a sérelemdíj és a kártérítés között?

A kártérítés a pénzben kifejezhető veszteséget téríti meg (költség, elmaradt jövedelem, dologi kár), és azt tételesen bizonyítani kell. A sérelemdíj a nem vagyoni sérelmet kompenzálja egy összegben. Ugyanabból az eseményből mindkettő követelhető, de külön tételként.

Kérhetek sérelemdíjat a munkáltatómtól megalázás vagy zaklatás miatt?

Igen. Az Mt. 9. §-a szerint a munkavállaló személyiségi jogainak védelmére a Ptk. szabályai irányadók, a felelősségre pedig a munkajogi kártérítési szabályok. Az igényt munkaügyi perben, a törvényszék előtt kell érvényesíteni, három éven belül (Mt. 286. §).

Ki fizeti a sérelemdíjat közlekedési balesetnél?

A károkozó jármű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítója, mert a Kgfb. 3/A. §-a szerint a kár fogalma a sérelemdíjat is magában foglalja. A kárigényt a biztosítónál kell bejelenteni orvosi iratokkal; ha a biztosító ajánlatát kevesli, pert indíthat a biztosító ellen.

Lehet-e sérelemdíjat kérni egy Facebook-poszt miatt?

Igen, ha a bejegyzés valótlan tényt állít Önről, vagy becsületét sértő kifejezést használ nyilvánosan. Mentse el a bejegyzést dátummal és URL-lel, szólítsa fel a szerzőt törlésre és elégtételre, majd szükség esetén perelje. A bíróság a nyilvánosság körét, a megosztások számát is értékeli az összegnél.

Mennyi idő alatt évül el a sérelemdíj?

Főszabály szerint öt év alatt, munkaviszonyból eredő igénynél három év alatt. Bűncselekménnyel okozott sérelemnél az elévülés nem rövidebb a büntethetőség elévülési idejénél. Az írásbeli felszólítás és a per megindítása megszakítja az elévülést.

Kell-e ügyvéd a sérelemdíj perhez?

Törvényszék előtt igen, a jogi képviselet kötelező (Pp. 72. §); ide tartozik a munkaügyi per és jellemzően az is, ha a jogsértés megállapítását is kéri. Járásbíróság előtt, ha csak pénzt követel 30 millió forint alatt, ügyvéd nélkül is eljárhat. Rászorultság esetén pártfogó ügyvéd kérhető a jogi segítségnyújtó szolgálatnál.

Jár-e sérelemdíj, ha egy hivatal kiadta az adataimat?

Igen, a Kúria Pfv.IV.20.432/2019/5 számú ügyében a zártan kezelt lakcím közlése miatt a hatóságot 250 000 Ft sérelemdíj megfizetésére kötelezték. Közhatalom gyakorlásával kapcsolatos sérelemdíj iránti per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

Mi történik, ha a jogsértő nem fizet az ítélet után?

A teljesítési határidő lejárta után az elsőfokú bíróságtól végrehajtási lapot kérhet, és a bírósági végrehajtó behajtja a követelést bérletiltással, számlazárolással vagy ingóságok lefoglalásával. A késedelmi kamatot is érvényesítheti.

Gyakorlati jogi útmutatók

6

Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja

Frissítve: · Források: Mt. 9. § – A személyiségi jogok védelme a munkaviszonyban (2012. évi I. törvény), Mt. 286. § – A munkajogi igény elévülése, sérelemdíj bűncselekménynél, Mt. 166. § – A munkáltató kártérítési felelőssége és a kimentés, Kgfb. 3/A. § – A kár fogalma kiterjed a sérelemdíjra (2009. évi LXII. törvény), njt.hu, EUR-Lex

A magyarázatok a hivatalos jogszabályszövegből készülnek és tájékoztató jellegűek; kizárólag a teljes szöveg kötelező, amelyre minden oldal hivatkozik. Az Europaius jogi tájékoztatást nyújt, nem ügyvédi szolgáltatást.