Álláskeresési járadék: feltételek, összeg és igénylés lépésről lépésre
Az álláskeresési járadék a munkanélküliség első heteire szóló ellátás, amelyet a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) szabályoz, és amelyet a kormányhivatal (a járási hivatal foglalkoztatási osztálya mint állami foglalkoztatási szerv) állapít meg. Annak jár, aki álláskeresőként nyilvántartásba vetette magát, az álláskeresővé válását megelőző három évben legalább 360 nap jogosultsági időt szerzett, dolgozni akar, de sem maga, sem a hivatal nem talált számára megfelelő munkahelyet. A jogosultság nem függ attól, hogy a munkaviszony felmondással, közös megegyezéssel vagy határozott idő lejártával szűnt-e meg. A járadék rövid: tíz nap jogosultsági idő egy nap járadékot ér, és legfeljebb 90 napig folyósítható. Napi összege a korábbi járulékalap 60 százaléka, de legfeljebb a minimálbér napi összege. Ez az útmutató sorra veszi, milyen iratokat kell a munkáltatótól megkapni, mikor és hol kell jelentkezni, hogyan számolják ki az összeget és az időtartamot, mit szabad dolgozni a járadék mellett, és mikor kell visszafizetni. Kitérünk arra is, mi a teendő, ha a munkáltató nem adja ki az igazolólapot, illetve ha a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt per indul. A cél az, hogy egyetlen napnyi járadék se vesszen el amiatt, hogy valaki későn jelentkezett vagy nem jelentette be a változásokat.
A legfontosabb tények
Határidő
A járadék folyósításának kezdő napja az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezés napja (Flt. 27. § (4)), visszamenőleg nem jár, ezért a munkaviszony megszűnése után azonnal jelentkezzen. A folyósítás leghosszabb időtartama 90 nap, tíz nap jogosultsági idő egy nap járadéknak felel meg (Flt. 27. § (2)–(3)). A jogosultság feltételeit érintő változást tizenöt napon belül be kell jelenteni (Flt. 36. § (1)). A munkáltatónak az igazolólapot az utolsó munkában töltött napon ki kell adnia (34/2009. SZMM rendelet 1. § (2)), a többi igazolást legkésőbb az ötödik munkanapon (Mt. 80. § (2)). A határozat elleni közigazgatási per határideje harminc nap (Kp. 39. § (1)).
Mit kell tenni
Kérje el a munkáltatótól az igazolólapot és a kilépő papírokat.
A munkáltató köteles az „igazolólap az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához” nyomtatványt két példányban kiállítani, és az egyiket az utolsó munkában töltött napon átadni Önnek (34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet 1. §). A munkabért, a járandóságokat és a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban előírt egyéb igazolásokat felmondásnál legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként a megszűnéstől számított ötödik munkanapon kell kiadni (Mt. 80. § (2)). Ha az igazolólap nem érkezik meg, írásban szólítsa fel a munkáltatót; az igazolólap kiadására a munkaügyi perben is lehet kötelezést kérni. Az igazolólap hiánya miatt ne halassza a jelentkezést: a hivatal más adatokból is dolgozhat.
Ellenőrizze, megvan-e a 360 nap jogosultsági idő.
Járadék annak jár, aki az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik (Flt. 25. § (1) b)). Jogosultsági idő a munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban (járulékfizetés mellett), egyéni vagy társas vállalkozóként, illetve mezőgazdasági őstermelőként töltött idő (Flt. 27. § (1)). A korábban már járadékkal „elhasznált” időszak nem számít újra. A háromévi időszak meghosszabbodik többek között a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása vagy a nappali tagozatos tanulmányok idejével. A harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság nem számít be, kivéve a gyermekgondozás, beteg gyermek ápolása és hozzátartozó ápolása miatti szabadságot.
Jelentkezzen a lakóhelye szerinti járási hivatal foglalkoztatási osztályán.
A járadékot kérelemre állapítják meg, és csak az álláskeresőként nyilvántartásba vett személy kaphatja. A folyósítás kezdő napja a jelentkezés napja; ha a személyes adatait a személyes megjelenés előtt elektronikusan, a digitális állam szabályai (Dáptv.) szerint küldte meg, akkor az adatok beérkezésének napja (Flt. 27. § (4)). Vigye magával a személyi igazolványt, lakcímkártyát, TAJ-kártyát, adóazonosító jelet, az igazolólapot, a munkáltatói igazolásokat, a végzettséget igazoló okiratokat és a bankszámlaszámát. Minden nap, amellyel később jelentkezik, elveszett járadéknap, mert az ellátás visszamenőleg nem jár. A hivatal együttműködési kötelezettséget ír elő (álláskeresési megállapodás, rendszeres megjelenés).
Számolja ki a várható járadék összegét.
A járadék alapja a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulékalap havi átlaga; a hónapok száma azoknak a hónapoknak a száma, amelyekben járulékalapot képező jövedelem volt (Flt. 26. § (1)–(2)). Ennek harmincad része a napi alap, a járadék napi összege ennek 60 százaléka, legfeljebb azonban a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér napi összege (Flt. 26. § (4)–(5)). A Kúria szerint ez a felső határ a havi minimálbér harmincad része, nem a garantált bérminimumé (Mfv.II.10.333/2017/5). Ha az utolsó négy negyedévben nem volt járulékalap, a járadék alapja a minimálbér 130 százaléka. Több munkaviszony esetén valamennyi munkáltatónál elért jövedelem számít.
Számolja ki, hány napig kapja.
A folyósítási időt a három év alatt szerzett jogosultsági időből számítják: tíz nap jogosultsági idő egy nap járadéknak felel meg, a töredéknapot kerekítik (Flt. 27. § (2)). A leghosszabb folyósítási idő 90 nap (Flt. 27. § (3)), ehhez tehát legalább 900 nap jogosultsági idő kell. Aki például pontosan 360 napot dolgozott, 36 napig kapja a járadékot; aki három teljes évet, 90 napig. Ha a három év alatt több munkaviszonya volt, ezek ideje összeadódik, de a már járadékkal érintett időszakok kiesnek. Az állami foglalkoztatási szerv határozata tartalmazza a napi összeget és a folyósítás pontos kezdő és záró napját; ezeket ellenőrizze a saját számításával.
Fogadja el a megfelelő munkahelyet, és működjön együtt.
A járadék feltétele, hogy Ön munkát akar vállalni, és a hivatal sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani (Flt. 25. § (1) d)). Megfelelő az a munkahely, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, a várható kereset eléri a járadék összegét (ha a járadék a minimálbérnél kisebb, a minimálbért), a napi oda-vissza utazás tömegközlekedéssel legfeljebb három óra (tíz év alatti gyermeket nevelő nőnél és egyedül nevelő férfinál két óra), és a foglalkoztatás munkaviszonyban történik (Flt. 25. § (2)). Ha megfelelő ajánlatot indok nélkül elutasít, vagy az együttműködési kötelezettségét megszegi, törölhetik a nyilvántartásból, és ezzel a járadék folyósítását meg kell szüntetni (Flt. 28. § (2) a)).
Jelentse be, ha dolgozni kezd vagy más változás történik.
A jogosultság feltételeit érintő lényeges változást a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül be kell jelenteni (Flt. 36. § (1)). Ha legfeljebb 120 napig tartó, rövid keresőtevékenységet vállal, és ezt bejelentette, a járadék folyósítása szünetel, majd a munka végén folytatható (Flt. 29. § (1) d), (2)). Egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka) mellett a járadék tovább jár. Tartósabb munkavállalásnál a járadék megszűnik. Ha a keresőtevékenységet nem jelenti be, a folyósítást a munka kezdő napjától meg kell szüntetni, és újabb járadék csak a megszüntetéstől számított 90 nap elteltével folyósítható, még ha a feltételek egyébként megvannak is (Flt. 28. § (2) b), (3)).
Ha elfogyott a járadék, nézze meg a további lehetőségeket.
A járadék megszűnik a folyósítási idő kimerítésével, ha Ön kéri, ha megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá vagy nappali tagozaton tanul (Flt. 28. § (1)). Aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz öt évnél közelebb van, a megelőző három évben legalább 45 napig kapott járadékot, azt kimerítette, és megvan a nyugdíjhoz szükséges szolgálati ideje, nyugdíj előtti álláskeresési segélyt kérhet; ennek alapja a minimálbér 40 százaléka (Flt. 30. § (1)–(2)). A nyilvántartásban maradva a hivatal képzéseket, munkaerőpiaci programokat és bértámogatott állásokat is felajánlhat; a járadékra pedig újabb 360 nap jogosultsági idő megszerzése után ismét jogosult lehet.
Ha a határozat hibás, éljen jogorvoslattal.
Az álláskeresési járadékot megállapító, elutasító vagy megszüntető döntés hatósági határozat. Fellebbezés csak akkor van, ha azt törvény kifejezetten megengedi (Ákr. 116. § (1)), egyébként a közléstől számított harminc napon belül közigazgatási pert lehet indítani a döntést hozó szervnél benyújtott keresetlevéllel (Kp. 39. § (1)). Mindig a határozat jogorvoslati tájékoztatója szerint járjon el. A jogalap nélkül felvett járadék visszafizetésére a hivatal a felvételtől számított hat hónapon belül kötelezhet; ezt követően csak akkor, ha a jogalap nélküli kifizetést az Ön vétkes magatartása okozta, kamatot pedig nem számíthat fel (Flt. 37. § (1)–(2), (8)). Különös méltánylást érdemlő esetben a visszafizetés elengedését is kérheti (Flt. 37. § (5)).
Jogellenes elbocsátásnál számoljon a járadékkal a perben is.
Ha a munkaviszony megszüntetését a megszüntető nyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül bíróság előtt támadja, a per idejére is igényelje a járadékot. A munkáltató a jogellenes megszüntetéssel okozott kárt köteles megtéríteni, az elmaradt jövedelem címén legfeljebb tizenkét havi távolléti díj összegéig (Mt. 82. § (1)–(2)). A bírói gyakorlatban vita tárgya, hogy a meg nem igényelt járadék a kárenyhítési kötelezettség elmulasztásának számít-e; a Fővárosi Ítélőtábla ügyében az elsőfokú bíróság ezzel csökkentette a kártérítést, az ítélőtábla a bizonyítás hiányosságai miatt új eljárást rendelt el. Ha a bíróság jogerősen megállapítja a jogellenességet, a munkáltató a kifizetett járadékot az államnak téríti meg (Flt. 37. § (6)).
Mire figyeljen
- Késői jelentkezés: a járadék a jelentkezés napjától jár, visszamenőleg nem. Aki a munkaviszony megszűnése után két hétig vár, két hét járadékot veszít, a folyósítási idő végén sem kapja meg.
- Be nem jelentett munka: a bejelentés nélküli keresőtevékenység miatt a folyósítást megszüntetik, a felvett összeget vissza kell fizetni, és új járadék csak 90 nap múlva folyósítható.
- Az igazolólap hiánya: ha a munkáltató nem adja ki, a hivatal nehezebben állapítja meg a jogosultsági időt és a járulékalapot. Írásban kérje, és szükség esetén perben követelje a kiadását.
- Rossz számítás a jogosultsági időről: a korábban járadékra „felhasznált” idő és a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság nem számít. Aki erre építi a terveit, rövidebb folyósítással szembesülhet.
- Megfelelő munkahely elutasítása: ha az ajánlat megfelel az Flt. 25. § (2) bekezdésének (kereset, utazási idő, egészségi alkalmasság), az indok nélküli elutasítás a nyilvántartásból való törléshez és a járadék megszüntetéséhez vezethet.
- Jogvesztő harminc napos határidők: mind a hatósági határozat elleni per, mind a munkaviszony jogellenes megszüntetése elleni kereset harminc napos határidőhöz kötött; ezek elmulasztása után a hiba már nem orvosolható.
- A segély és a járadék összekeverése: a nyugdíj előtti álláskeresési segély csak a nyugdíjkorhatár előtti öt évben és a járadék kimerítése után igényelhető, összege jóval alacsonyabb (a minimálbér 40 százalékán alapul).
Jogi alap
Kapcsolódó bírósági határozatok
Gyakori kérdések
Mennyi az álláskeresési járadék 2026-ban?
A napi összeg a megelőző négy naptári negyedév járulékalapja havi átlagának harmincad részéből számított 60 százalék, legfeljebb a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér napi összege, azaz a havi minimálbér harmincad része (Flt. 26. § (5), Kúria Mfv.II.10.333/2017/5). A pontos összeget a határozat tartalmazza.
Meddig jár az álláskeresési járadék?
Tíz nap jogosultsági idő egy nap járadéknak felel meg, a leghosszabb folyósítási idő 90 nap (Flt. 27. § (2)–(3)). A maximumhoz tehát az álláskeresővé válást megelőző három évben legalább 900 nap jogosultsági idő kell; 360 nap jogosultsági idő 36 nap járadékot ér.
Jár-e járadék, ha én mondtam fel?
Igen. Az Flt. 25. § (1) bekezdése a jogosultságot nem köti a megszűnés módjához: munkavállalói felmondás, közös megegyezés vagy határozott idő lejárta után is jár, ha megvan a 360 nap jogosultsági idő, és Ön álláskeresőként együttműködik a hivatallal.
Hol kell igényelni az álláskeresési járadékot?
A lakóhelye szerint illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályán (állami foglalkoztatási szerv). A járadék a jelentkezés napjától jár; ha adatait előzetesen elektronikusan beküldte, az adatok beérkezésének napjától (Flt. 27. § (4)). Vigye az igazolólapot, a kilépő papírokat és a személyes okmányait.
Mi az az igazolólap, és mi van, ha nem kaptam meg?
A munkáltató által kiállított nyomtatvány, amely a jogosultsági időt és a jövedelmi adatokat igazolja; két példányban kell kiállítani, és egyet az utolsó munkában töltött napon át kell adni (34/2009. SZMM rendelet 1. §). Ha nem kapta meg, írásban kérje, és közben jelentkezzen a hivatalnál; a kiadás perben is követelhető.
Dolgozhatok álláskeresési járadék mellett?
Egyszerűsített foglalkoztatásban (alkalmi munka) igen, a járadék tovább jár. Legfeljebb 120 napos rövid munka esetén, ha bejelentette, a járadék szünetel és utána folytatódik (Flt. 29. § (1) d)). A be nem jelentett munka miatt a járadékot megszüntetik, és 90 napig nem kaphat újat (Flt. 28. § (2)–(3)).
Mennyi idő alatt kell bejelenteni, ha munkát találtam?
A jogosultság feltételeit érintő lényeges változást a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül kell bejelenteni az ellátást megállapító szervnek, elektronikusan is (Flt. 36. § (1)). A határidő elmulasztása visszafizetési kötelezettséggel és a folyósítás megszüntetésével járhat.
Kell-e kamatot fizetni, ha vissza kell fizetni a járadékot?
Nem. Az álláskeresési járadék visszakövetelésekor ügyleti vagy késedelmi kamat nem számítható fel (Flt. 37. § (8)). A hivatal a felvételtől számított hat hónapon belül kötelezhet visszafizetésre, később csak vétkes magatartás esetén; különös méltánylást érdemlő esetben a visszafizetés elengedése kérhető.
Mi jár, ha elfogyott a járadék?
Ha a nyugdíjkorhatárig legfeljebb öt év van hátra, a megelőző három évben legalább 45 napig kapott járadékot, azt kimerítette és megvan a nyugdíjhoz szükséges szolgálati ideje, nyugdíj előtti álláskeresési segély jár, a minimálbér 40 százaléka alapján (Flt. 30. §). Egyébként a hivatal programokat és állásokat ajánlhat.
Kaphatok járadékot, ha perlem a volt munkáltatómat?
Igen, a per nem akadálya. Ha a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a munkaviszonyt jogellenesen szüntették meg, a munkáltató a kifizetett járadékot megtéríti (Flt. 37. § (6)). A meg nem igényelt járadék a kárenyhítés körében a kártérítés csökkentésére vezethet, ezért érdemes időben jelentkezni.
Gyakorlati jogi útmutatók
Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja