Táppénz és betegszabadság: mit ellenőrizhet a munkáltató?
Aki betegség miatt nem tud dolgozni, annak a keresőképtelenségét az orvos igazolja, és erre az időre először betegszabadság, majd táppénz jár. A két ellátás jogilag különbözik: a betegszabadságot a munkáltató adja és fizeti a munka törvénykönyve alapján (évente tizenöt munkanap, a távolléti díj 70 százaléka), a táppénz viszont társadalombiztosítási ellátás, amelyet a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény (Ebtv.) szabályoz. Ez az útmutató munkavállalóknak és munkáltatóknak szól. Bemutatja, mennyi pénz jár és meddig, mit kell közölni a munkáltatóval, mit írhat elő az orvos (ágynyugalom, kijárási korlátozás), és ki ellenőrizheti a keresőképtelenséget. A legtöbb vita abból születik, hogy a munkáltató maga próbálja ellenőrizni a beteg munkavállalót: a bírói gyakorlat szerint a munkavállaló lakóhelyén tartott munkáltatói „betegellenőrzés” sértheti a magánélethez való jogot, mert a keresőképtelenség felülvizsgálatát a munkáltató csak a kormányhivatalnál kezdeményezheti. Szó lesz arról is, mi történik a munkaviszonnyal: betegség alatt is lehet felmondani, de a felmondási idő csak a keresőképtelenség után kezdődik. Végül azt is áttekintjük, mi a teendő, ha a táppénz egyéves időtartama lejár, és a munkavállaló még mindig nem gyógyult meg. A cél, hogy a táppénzes időszak végén se ellátás, se munkaviszony ne vesszen el egy elmulasztott határidő vagy egy rosszul értelmezett ellenőrzés miatt.
A legfontosabb tények
Határidő
Betegszabadság naptári évenként tizenöt munkanap jár, utána táppénz legfeljebb egy évig, de csak annyi napig, ahány nap folyamatos biztosítási idővel a munkavállaló a keresőképtelenség előtt rendelkezett. A táppénz iránti igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető (Ebtv. 61. § (2)), ezért az orvosi igazolást haladéktalanul le kell adni. Munkáltatói felmondásnál a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség végét követő napon kezdődik, legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év elteltével (Mt. 68. § (2) a)). A táppénzt elutasító vagy megszüntető határozat ellen, ha fellebbezés nincs, a közigazgatási per keresetlevelét a közléstől számított harminc napon belül kell benyújtani (Kp. 39. § (1)).
Mit kell tenni
Kérjen orvosi igazolást a keresőképtelenségről az első napon.
A keresőképtelenséget a háziorvos vagy a kezelőorvos állapítja meg és igazolja; a részletes szabályokat a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet tartalmazza. Az orvosnak el kell mondani, milyen munkát végez és az milyen fizikai vagy lelki terheléssel jár, mert a rendelet 6. § (1) bekezdése szerint ezt a betegdokumentációban rögzíteni kell. Visszamenőleges igazolást az orvos csak kivételesen ad, ezért ha reggel nem tud munkába menni, még aznap jelentkezzen az orvosnál. A keresőképtelenség idejére a munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól (Mt. 55. § (1) a)), így ez az idő nem igazolatlan távollét.
Értesítse a munkáltatót, és adja le az igazolást.
Az Mt. 6. § (2) és (4) bekezdése alapján a feleknek együtt kell működniük és tájékoztatniuk kell egymást minden lényeges körülményről. A munkáltatónak tudnia kell, hogy Ön keresőképtelen és várhatóan meddig, hogy a munkát átszervezhesse. A Fővárosi Ítélőtábla szerint ez a kötelezettség az adott helyzetben általában elvárható tájékoztatást jelenti: nem kell a vizsgálati leleteket bemutatni vagy folyamatos jelentést küldeni, de ha Ön maga jelezte, hogy egy vizsgálat után beszámol, és ez elmarad, az a terhére értékelhető. A gyakorlatban elég egy rövid e-mail vagy üzenet az első napon, majd az igazolás leadása a munkáltató által megadott módon. Ha az igazolás késik, a táppénz kifizetése is késik.
Tudja, mennyi jár: betegszabadság, majd táppénz.
Az első tizenöt munkanapra (évközben kezdődő munkaviszonyban arányosan) betegszabadság jár, erre a munkáltató a távolléti díj 70 százalékát fizeti (Mt. 126. § (1) és (3), 146. § (3)). Üzemi baleset, foglalkozási betegség és veszélyeztetett várandósság esetén nincs betegszabadság, ilyenkor rögtön baleseti táppénz vagy táppénz jár (Mt. 126. § (2)).
A betegszabadság után táppénz jár: a táppénz alapjának 60 százaléka, ha a keresőképtelenséget megelőző folyamatos biztosítási idő legalább 730 nap, egyébként és kórházi ápolás alatt 50 százaléka. Egy napra legfeljebb a minimálbér kétszeresének harmincad része fizethető (Ebtv. 48. § (7)). A táppénz minden naptári napra jár, a pihenőnapokra is (Ebtv. 47. § (1)).
Számolja ki, meddig kaphat táppénzt.
Táppénz legfeljebb egy évig jár, de csak annyi napig, ahány napot a munkavállaló a táppénzre jogosultság első napját közvetlenül megelőzően folyamatos biztosításban töltött (Ebtv. 46. § (1) a)). A biztosítás akkor folyamatos, ha benne nincs harminc napnál hosszabb megszakítás. Aki például fél éve dolgozik, és előtte három hónapig nem volt biztosított, nagyjából fél évig kaphat táppénzt, utána a kifizetés akkor is megszűnik, ha az orvos még mindig keresőképtelennek tartja. Ha a szükséges biztosítási idő hiányzik, az egészségbiztosítási szerv méltányosságból megállapíthat táppénzt (Ebtv. 50. § (1)). A kérelmet a munkáltatónál (társadalombiztosítási kifizetőhely) vagy a kormányhivatalnál kell benyújtani.
Tartsa be az orvosi utasításokat, és ne dolgozzon.
A keresőképtelen biztosított köteles betartani az orvos utasításait, különösen a meghatározott idejű ágynyugalomra és a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozókat, és köteles megjelenni az elrendelt vizsgálatokon (102/1995. Korm. rendelet 6. § (2)). Általános „otthon tartózkodási kötelezettség” nincs: ha az orvos nem írt elő kijárási korlátozást, a gyógyszertárba, vizsgálatra vagy sétálni el lehet menni. A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelenik meg, a szakértő vizsgálatához nem járul hozzá, az orvosi utasításokat nyilvánvalóan nem tartja be vagy a gyógyulását tudatosan késlelteti (Ebtv. 47. § (3)). Keresőképtelenség alatt más munkát végezni nem szabad; a jogalap nélkül felvett táppénzt vissza kell fizetni.
Ha munkáltató: kezdeményezzen felülvizsgálatot, ne házi ellenőrzést.
A munkáltató a keresőképtelenség felülvizsgálatát a kormányhivatalnál kezdeményezheti; a kérelemben meg kell adni a munkavállaló azonosító adatait, a TAJ-számát és a keresőképtelenség kezdetét (102/1995. Korm. rendelet 6. § (3)–(4)). Az ellenőrzést a kormányhivatal szakértő főorvosa végzi: megvizsgálhatja a beteget a kezelőorvos jelenlétében a tartózkodási helyén is, betekinthet a dokumentációba, és javasolhatja a táppénz megszüntetését (7. §). A munkáltató saját „ellenőrei” nem jogosultak erre: a Győri Ítélőtábla szerint a betegszabadságon lévő munkavállaló lakóhelyén tartott munkáltatói ellenőrzés megsértette a magánélethez való jogot, és sérelemdíjat kellett fizetni. A felülvizsgálat eredményét a munkáltató tudomásul veszi; ha a szakértő főorvos a keresőképtelenséget indokoltnak találja, a távollét igazolt marad.
Ismerje a felmondási szabályokat betegség alatt.
A keresőképtelenség nem tartozik az Mt. 65. § (3) bekezdése szerinti felmondási tilalmak közé, a munkáltató tehát betegség alatt is közölheti a felmondást. A munkáltatói felmondás esetén azonban a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség végét követő napon kezdődik, legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év elteltével (Mt. 68. § (2) a)), és ugyanez vonatkozik a beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenségre is. A felmondás indokának valósnak és okszerűnek kell lennie; maga a betegség miatti távollét nem lehet a munkavállaló magatartására alapított indok. Azonnali hatályú felmondásra csak az Mt. 78. §-ában írt súlyos kötelezettségszegés adhat alapot, például ha bizonyítható, hogy a munkavállaló a keresőképtelenség alatt máshol dolgozott, az ok tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül.
Készüljön fel a táppénz lejártára.
Ha a táppénzre jogosultság időtartama lejár, de a munkavállaló továbbra sem tud dolgozni, a munkáltatónak nincs foglalkoztatási kötelezettsége, és állásidőre járó munkabért sem kell fizetnie (Kúria Mfv.10.038/2021/6). Ilyenkor megváltozott munkaképességű személyek ellátása (rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás) igényelhető, ha az egészségi állapot a komplex minősítés szerint 60 százalékos vagy annál kisebb, és megvan a szükséges biztosítási idő, például öt éven belül legalább 1095 nap (2011. évi CXCI. törvény 2. § (1)). A kérelmet a táppénz lejárta előtt érdemes beadni, hogy ne maradjon ellátatlan időszak. Ha az orvos keresőképesnek, de a korábbi munkakörre alkalmatlannak tartja Önt, a munkáltatónak meg kell vizsgálnia, tud-e más, megfelelő munkakört felajánlani.
Éljen jogorvoslattal a táppénzről szóló döntés ellen.
A táppénzt elutasító, összegét megállapító vagy folyósítását megszüntető döntés hatósági határozat. Fellebbezésnek csak akkor van helye, ha azt törvény kifejezetten megengedi (Ákr. 116. § (1)); ilyenkor a határidő a közléstől számított tizenöt nap (Ákr. 118. § (3)). Egyébként közigazgatási pert lehet indítani: a keresetlevelet a közléstől számított harminc napon belül a döntést hozó szervhez kell benyújtani, amely azt a bírósághoz továbbítja (Kp. 39. § (1)). A határozat jogorvoslati tájékoztatója megmondja, melyik út nyitott. Csatolja az orvosi dokumentációt, a biztosítási időt igazoló iratokat (munkaszerződés, korábbi munkáltatók igazolásai), és ha a szakértő főorvos véleményét vitatja, kérjen igazságügyi orvosszakértői bizonyítást.
Ha a munkáltató megsértette a jogait, igényeljen kártérítést vagy sérelemdíjat.
Ha a munkáltató a keresőképtelenség miatt jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyt, vagy jogkörét túllépve „ellenőrizte” Önt, munkaügyi pert indíthat. A munkaviszony megszüntetése elleni keresetet a megszüntető nyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani, a munkaügyi perek első fokon a törvényszék hatáskörébe tartoznak. A magánélet megsértése miatt sérelemdíj követelhető; a Győri Ítélőtábla ügyében a munkáltatót bocsánatkérésre és 50 000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezték. Gyűjtse össze az orvosi igazolásokat, a munkáltatóval folytatott levelezést és az ellenőrzés időpontját, résztvevőit igazoló adatokat (tanúk, üzenetek), mert a bizonyítás nagy része Önre hárul.
Mire figyeljen
- A betegszabadság és a táppénz összekeverése: az első tizenöt munkanapra a munkáltató fizet (a távolléti díj 70 százalékát), a táppénzt csak ezután az egészségbiztosítás. Aki a betegszabadság napjaira táppénzt vár, hibás bérjegyzékre panaszkodik.
- Késve leadott igazolás: a táppénz iránti igény csak hat hónapra visszamenőleg érvényesíthető, a régebbi időszakra járó összeg elvész. Az igazolást a munkáltató által megadott határidőben és módon adja le.
- Munkavégzés a táppénz alatt: más munkáltatónál vagy alkalmi munkában végzett munka miatt a táppénzt jogalap nélkül felvettnek tekintik, vissza kell fizetni, és a munkáltató azonnali hatályú felmondással élhet.
- Munkáltatói házi ellenőrzés: a munkavállaló otthonának felkeresése, fotózása vagy kikérdezése a bírói gyakorlat szerint sértheti a magánélethez való jogot. A munkáltató helyes útja a kormányhivatalnál kezdeményezett felülvizsgálat.
- A felmondási idő rossz számítása: munkáltatói felmondásnál a felmondási idő nem fut a keresőképtelenség alatt. Ha a munkáltató a betegség idejét is beszámítja, a munkaviszony a valóságosnál korábban szűnik meg, ami jogellenes megszüntetéshez vezethet.
- Ellátás nélküli hónapok a táppénz után: aki nem igényel időben megváltozott munkaképességű ellátást, a táppénz lejárta után bevétel nélkül maradhat, miközben a munkáltatónak nem kell bért fizetnie.
- A tájékoztatás teljes elhanyagolása: bár leleteket nem kell bemutatni, a hetekig tartó hallgatás, a megbeszélt jelzés elmaradása a munkavállaló terhére értékelhető az együttműködési kötelezettség megsértéseként.
Jogi alap
Kapcsolódó bírósági határozatok
Gyakori kérdések
Mennyi a táppénz 2026-ban?
A táppénz a táppénz alapjának 60 százaléka, ha legalább 730 nap folyamatos biztosítási ideje van, egyébként 50 százaléka; kórházi ápolás alatt is 50 százalék. Egy napra legfeljebb a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része fizethető (Ebtv. 48. § (7)). A pontos összeget a társadalombiztosítási kifizetőhely vagy a kormányhivatal határozata tartalmazza.
Mennyi betegszabadság jár egy évben?
Naptári évenként tizenöt munkanap; évközben kezdődő munkaviszonyban ennek arányos része (Mt. 126. § (1) és (3)). Erre az időre a munkáltató a távolléti díj 70 százalékát fizeti (Mt. 146. § (3)). A fel nem használt betegszabadság nem vihető át a következő évre és nem váltható meg pénzben.
Ellenőrizheti-e a munkáltató otthon, hogy tényleg beteg vagyok?
Nem. A munkáltató a keresőképtelenség felülvizsgálatát a kormányhivatalnál kezdeményezheti (102/1995. Korm. rendelet 6. § (3)), az ellenőrzést a szakértő főorvos végzi. A Győri Ítélőtábla szerint a munkáltató megbízottjainak látogatása a beteg munkavállaló lakóhelyén a magánélethez való jog megsértése lehet, amiért sérelemdíj jár.
Elmehetek otthonról táppénz alatt?
Igen, ha az orvos nem írt elő ágynyugalmat vagy kijárási korlátozást. A biztosítottnak az orvosi utasításokat kell betartania (102/1995. Korm. rendelet 6. § (2) a)), általános otthon tartózkodási kötelezettség nincs. Ha azonban az orvos korlátozást rendelt el, és Ön ezt nyilvánvalóan megszegi, a táppénz folyósítását meg kell szüntetni (Ebtv. 47. § (3)).
Kirúghatnak táppénz alatt?
A munkáltató felmondást közölhet, mert a keresőképtelenség nem felmondási tilalom. A felmondási idő azonban csak a keresőképtelenség megszűnését követő napon kezdődik, legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év elteltével (Mt. 68. § (2) a)). A felmondás indoka nem lehet maga a betegség miatti távollét; jogellenes megszüntetés esetén harminc napon belül pert indíthat.
Meddig lehet táppénzen lenni?
Legfeljebb egy évig, de csak annyi napig, ahány napot a keresőképtelenség előtt folyamatos biztosításban töltött (Ebtv. 46. § (1) a)). Ha ez kevesebb egy évnél, a táppénz előbb megszűnik. Ezután megváltozott munkaképességű személyek ellátása igényelhető, ha az egészségi állapot 60 százalékos vagy kisebb.
Dolgozhatok máshol, amíg táppénzen vagyok?
Nem. A táppénz a keresőképtelenség miatt kieső keresetet pótolja; aki közben máshol keresőtevékenységet folytat, annak a táppénz arra az időre nem jár, és a felvett összeget vissza kell fizetnie. A munkáltató ezt súlyos kötelezettségszegésnek tekintheti, és az Mt. 78. §-a alapján azonnali hatályú felmondással élhet.
Mennyi időre visszamenőleg igényelhető a táppénz?
Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető (Ebtv. 61. § (2)). Ha az igazolást hónapokig nem adja le, a hat hónapnál régebbi időszakra eső táppénz elvész.
Mit tehetek, ha a kormányhivatal megszüntette a táppénzemet?
Olvassa el a határozat jogorvoslati tájékoztatóját. Fellebbezés csak akkor van, ha törvény megengedi, ilyenkor tizenöt nap a határidő (Ákr. 118. § (3)); egyébként a közléstől számított harminc napon belül közigazgatási pert indíthat a döntést hozó szervnél benyújtott keresetlevéllel (Kp. 39. § (1)). Csatolja az orvosi dokumentációt.
Mi történik, ha lejárt a táppénz, de még nem gyógyultam meg?
A munkáltatónak ilyenkor nincs foglalkoztatási és bérfizetési kötelezettsége (Kúria Mfv.10.038/2021/6). Kérjen komplex minősítést megváltozott munkaképességű személyek ellátására a 2011. évi CXCI. törvény alapján, lehetőleg még a táppénz lejárta előtt, hogy ne maradjon ellátás nélkül.
Gyakorlati jogi útmutatók
Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja