Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius

Munkahelyi zaklatás, mobbing: mit tehet, és mit követelhet

Munkahelyi zaklatásról vagy mobbingról akkor beszélünk, ha a munkavállalót a felettese vagy a munkatársai rendszeresen megalázzák, kiközösítik, nyilvánosan lejáratják, értelmetlen vagy megalázó feladatokkal látják el, vagy elvonják tőle a munkájához szükséges információkat. A mobbing szó a törvényekben nem szerepel, a magyar jog azonban több úton is véd ellene.

Ha a bántalmazás valamely védett tulajdonsággal (például nemmel, életkorral, egészségi állapottal, származással, családi állapottal, szexuális irányultsággal) függ össze, az egyenlő bánásmódról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) szerinti zaklatásnak minősül. Ha ilyen összefüggés nincs, a munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény, Mt.) joggal való visszaélést tiltó szabálya és a személyiségi jogok védelme alapján lehet fellépni, mert az Mt. a munkavállaló személyiségi jogaira a Polgári Törvénykönyv szabályait rendeli alkalmazni.

Ez az útmutató azoknak szól, akiket munkahelyükön tartósan bántanak, és azt szeretnék elérni, hogy a zaklatás megszűnjön, illetve hogy a munkáltató sérelemdíjat és kártérítést fizessen. Bemutatja, hogyan gyűjtsön bizonyítékot, mikor forduljon az alapvető jogok biztosához és mikor a bírósághoz, mit jelent a megfordított bizonyítási teher, és mit tehet, ha a munkahelyén maradni már nem tud. A végén a leggyakoribb hibákat és kérdéseket is összefoglaljuk.

Munkajog – munkahelyi zaklatás

A legfontosabb tények

Határidő
Az alapvető jogok biztosánál hatósági eljárást a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított egy éven belül, de legkésőbb a jogsértéstől számított három éven belül lehet kezdeményezni (Ebktv. 17. §). A munkáltatóval szembeni…
Jogterület
Munkajog – munkahelyi zaklatás
Lépések
Bírósági gyakorlat
5
Frissítve
2026. 11. 22.

Határidő

Az alapvető jogok biztosánál hatósági eljárást a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított egy éven belül, de legkésőbb a jogsértéstől számított három éven belül lehet kezdeményezni (Ebktv. 17. §). A munkáltatóval szembeni sérelemdíj- és kártérítési igény munkaügyi perben három év alatt évül el, bűncselekménnyel okozott sérelem esetén öt év vagy a büntethetőség elévülési ideje alatt (Mt. 286. § (1)–(2) bekezdés). Ha a helyzet miatt azonnali hatályú felmondással távozik, azt az okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb egy éven belül kell közölnie (Mt. 78. § (2) bekezdés), ezért a felmondásban a legutóbbi, határidőn belüli eseményeket is meg kell jelölni.

Mit kell tenni

  1. Határozza meg, milyen jogi alapon léphet fel.

    Az Ebktv. 10. § (1) bekezdése szerint zaklatás az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett valamely védett tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. A védett tulajdonságokat a 8. § sorolja fel; az „egyéb helyzet” kategóriát a bíróságok szűken értelmezik.

    Ha a bántás nem kapcsolódik védett tulajdonsághoz, az Mt. 7. § (1) bekezdésére hivatkozhat: a törvény kifejezetten joggal való visszaélésnek tekinti, ha egy magatartás más zaklatására irányul. A munkáltatónak a jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelően, a munkavállaló jogos érdekeit nem sértve kell eljárnia (6. § (2) bekezdés), a személyiségi jogok védelmére pedig a Ptk. 2:42–2:54. §-a irányadó (Mt. 9. § (1) bekezdés). A rendszeres, megfélemlítő háborgatás a Btk. 222. §-a szerinti zaklatás bűncselekménye is lehet.

  2. Vezessen eseménynaplót, és gyűjtse a bizonyítékokat.

    A bíróság nem általános rossz hangulatot, hanem konkrét eseményeket vizsgál. Minden esetet írjon fel még aznap: dátum, időpont, helyszín, ki mit mondott vagy tett, kik voltak jelen, és hogyan érintette Önt. Mentse el a sértő e-maileket, csevegőüzeneteket, a feladatkiosztásokat és a teljesítményértékeléseket, lehetőleg a saját eszközére is, mielőtt a hozzáférését megszüntetnék.

    A Debreceni Ítélőtábla egy ügyben rámutatott, hogy a mobbinghoz gyakran ismétlődő cselekedetek hosszú sorozata szükséges, egyetlen tiszteletlen válasz pedig olyan csekély súlyú sérelem, amelyért sérelemdíj nem jár. Ha a zaklatás az egészségére is kihat, forduljon háziorvoshoz vagy pszichológushoz, és kérje, hogy a dokumentáció rögzítse a munkahelyi panaszokat: a Győri Ítélőtábla a sérelemdíj összegénél a bizonyított egészségkárosodást is értékelte.

  3. Jelezze a zaklatást írásban a munkáltatónak.

    A munkáltató felel azért, hogy a munkavégzés az egészséget nem veszélyeztető módon folyjon (Mt. 51. § (4) bekezdés), és a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárért (166. §). Ezért a sérelmet ne csak a zaklatónak, hanem a munkáltatói jogkör gyakorlójának vagy a HR-nek is jelezze, írásban, igazolható módon (e-mail, iktatott levél). Írja le röviden az eseményeket, nevezze meg a tanúkat, és kérje a vizsgálatot és a zaklatás megszüntetését. Ha van belső panaszkezelési szabályzat, kollektív szerződés vagy szakszervezet, használja ezeket is.

    Az írásbeli jelzés azt is bizonyítja, hogy a munkáltató tudott a helyzetről, így később nehezebben menti ki magát. Az egyenlő bánásmód megsértése miatt kifogást emelő munkavállalót a törvény a megtorlástól is védi (Ebktv. 10. § (3) bekezdés): ha a panasz miatt hátrány éri, az önálló jogsértés.

  4. Döntse el, hogy hatósághoz vagy bírósághoz fordul.

    Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megszűnése óta az Ebktv. szerinti hatósági eljárást az alapvető jogok biztosa folytatja le (Ebktv. 13. § (1) bekezdés). Ez akkor jó választás, ha a zaklatás védett tulajdonsággal függ össze, és elsősorban azt akarja elérni, hogy a jogsértést megállapítsák és a munkáltatót szankcionálják. A biztos elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartást, elrendelheti a határozat nyilvános közzétételét, és ötvenezer forinttól hatmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki (17/A. §). Sérelemdíjat azonban nem ítélhet meg.

    Pénzbeli kompenzációt a munkáltatóval szemben munkaügyi perben követelhet. Ha a bírósági eljárást elindította, a biztos a saját eljárását a bírósági ügy jogerős elbírálásáig felfüggeszti (15/B. § (1) bekezdés), ezért a két utat érdemes előre végiggondolni.

  5. Nyújtson be kérelmet az alapvető jogok biztosához.

    A kérelemben írja le, ki, mikor és milyen magatartást tanúsított, melyik védett tulajdonságával függ össze, és milyen hátrány érte; csatolja a naplót és a bizonyítékokat. A biztos kérésére Önt az eljárás alá vont munkáltató távollétében hallgatja meg (15/A. § (2) bekezdés), döntés előtt pedig megkísérli a felek közötti egyezség létrehozását (16. § (13) bekezdés). Az ügyintézési határidő hetvenöt nap (14. § (4) bekezdés).

    Az eljárási költségeket a hatóság előlegezi, és ha a kérelmet elutasítják, a kérelmező csak akkor viseli őket, ha rosszhiszemű volt (16. § (3)–(4) bekezdés). A biztos döntésével szemben közigazgatási per indítható, amelyre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes, és amelyben a jogi képviselet kötelező (13. § (2) bekezdés).

  6. Indítson munkaügyi pert sérelemdíjért és kártérítésért.

    Munkaügyi perekben első fokon a törvényszék jár el (Pp. 20. § (2) bekezdés). A keresetlevélben kérheti a jogsértés megállapítását, a jogsértés abbahagyását és a további jogsértéstől való eltiltást (Ptk. 2:51. §), sérelemdíjat (2:52. §), valamint a kezelés költségeinek és a kiesett keresetnek a megtérítését. A sérelemdíjhoz a jogsértésen túl további hátrányt nem kell bizonyítani; az összegét a bíróság a jogsértés súlya, ismétlődő jellege, a felróhatóság mértéke és a sértettre gyakorolt hatás alapján határozza meg (2:52. § (2)–(3) bekezdés).

    A munkáltató a felettesek és munkatársak magatartásáért az Mt. kártérítési szabályai szerint felel, és csak szűk körben mentesül (Mt. 9. § (1) bekezdés, 166–167. §). A Szegedi Ítélőtábla 800 000 forint sérelemdíjat ítélt meg egy munkavállalónak, akit a munkáltató közel két évig elzárt a munkától és a kommunikációtól. A munkavállalót munkaügyi perben költségkedvezmény illeti meg, így az illetéket a benyújtáskor jellemzően nem kell megfizetnie.

  7. Használja ki a kedvező bizonyítási szabályokat.

    Az Ebktv. szerinti zaklatásnál Önnek csak valószínűsítenie kell, hogy hátrány érte, és hogy a jogsértéskor rendelkezett a védett tulajdonsággal; ezután a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a körülmények nem álltak fenn, vagy hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta (Ebktv. 19. §). A Pécsi Ítélőtábla szerint legalább állítani kell azt is, milyen módon függ össze a hátrány a védett tulajdonsággal.

    Joggal való visszaélésnél a teher megoszlik: Ön bizonyítja a tényeket és a hátrányt, a munkáltató pedig azt, hogy ezek között nincs okozati összefüggés (Mt. 7. § (3) bekezdés). A zaklatásra már az elsőfokú eljárásban hivatkozzon, és ott terjessze elő a bizonyítékait: a Kúria kimondta, hogy a csak a felülvizsgálati kérelemben felhozott munkahelyi zaklatás nem vizsgálható.

  8. Ha nem tud tovább maradni, mérlegelje az azonnali hatályú felmondást.

    A munkavállaló azonnali hatállyal felmondhat, ha a munkáltató lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi (Mt. 78. § (1) bekezdés). Ilyenkor a munkáltató köteles megfizetni a felmondási időre járó távolléti díjat és – ha a munkaviszony hossza alapján jár – a végkielégítést is (78. § (3) bekezdés).

    A Győri Ítélőtábla jogszerűnek találta annak a munkavállalónak az azonnali hatályú felmondását, akit a műszakvezetője több mint egy éven át becsmérelt és akarata ellenére érintett; a munkáltatót a távolléti díjon és a végkielégítésen felül egymillió forint sérelemdíjra kötelezte. A felmondásban konkrétan, dátumokkal írja le az okokat, és tartsa be a tizenöt napos határidőt, mert a munkáltató a perben az indok valóságát és a határidőt is vitatni fogja.

Mire figyeljen

Jogi alap

13
Ez a törvény az egyenlő bánásmód követelményét és az esélyegyenlőség előmozdítását szabályozza Magyarországon, biztosítva a hátrányos…
Ez a törvény a Polgári Törvénykönyv, amely a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozza a mellérendeltség és egyenjogúság elve…
Ez a törvény a Büntető Törvénykönyv, amely meghatározza, hogy mely cselekmények minősülnek bűncselekménynek, milyen büntetések szabhatók ki értük, és…

Kapcsolódó bírósági határozatok

5
A felettes becsmérlő kifejezései és a munkavállaló akarata elleni érintései miatt közölt munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogszerű volt, a munkáltató a távolléti díjon és a végkielégítésen felül egymillió forint sérelemdíjat fizet.
Az „egyéb helyzet” mint védett tulajdonság nem értelmezhető tágan, a mobbinghoz gyakran ismétlődő cselekedetek hosszú sorozata szükséges, egy csekély súlyú tiszteletlen megnyilvánulás sérelemdíjat nem alapoz meg.
A munkáltató a munkához való jogot és az emberi méltóságot sértette meg azzal, hogy a munkavállalót közel két évig a munkavégzés alól felmentve, a kommunikációtól elzárva bizonytalanságban tartotta; a sérelemdíj 800 000 forint.
Az egyenlő bánásmód megsértése miatti eljárásban a sérelmet szenvedett félnek a hátrányt és a védett tulajdonságot valószínűsítenie, az összefüggést legalább állítania kell, ezután a másik fél bizonyítja a kimentést.
A munkahelyi zaklatásra, amelyre a munkavállaló csak a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott, a felülvizsgálati eljárásban nem lehet érdemben kitérni, mert a megelőző eljárásoknak nem volt tárgya.

Gyakori kérdések

10
Mi számít munkahelyi zaklatásnak?

Az emberi méltóságot sértő magatartás, amelynek célja vagy hatása megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. Ha védett tulajdonsággal (nem, életkor, egészségi állapot, származás stb.) függ össze, az Ebktv. szerinti zaklatás. Ha nem, joggal való visszaélésként és a személyiségi jogok megsértéseként lehet fellépni ellene. Egyszeri udvariatlanság vagy jogos kritika általában nem elég.

Mi a különbség a mobbing és a zaklatás között?

A mobbing nem jogi fogalom, hanem a tartós, rendszeres lelki terrorizálás köznapi neve. A bíróságok a mobbingot az Ebktv. szerinti zaklatás, a joggal való visszaélés vagy a személyiségi jogok megsértésének szabályai szerint bírálják el. A gyakorlat szerint mobbingról gyakran ismétlődő cselekedetek hosszabb sorozata esetén lehet szó.

Hová fordulhatok, ha a főnököm megaláz?

Először írásban a munkáltatói jogkör gyakorlójához vagy a HR-hez, és ha van, a szakszervezethez. Ha a megalázás védett tulajdonsággal függ össze, az alapvető jogok biztosához fordulhat hatósági eljárásért. Pénzbeli kompenzációért munkaügyi pert indíthat a törvényszéken. Súlyos, rendszeres háborgatás vagy fenyegetés esetén büntetőfeljelentést is tehet.

Mennyi sérelemdíjat lehet kapni munkahelyi zaklatásért?

Nincs táblázat, az összeget a bíróság egyedileg határozza meg a jogsértés súlya, ismétlődése, a felróhatóság és a hatások alapján. Az ítélőtáblák a bemutatott ügyekben 800 000 és egymillió forint közötti összeget ítéltek meg tartós, súlyos sérelmekért; csekély súlyú, egyszeri esetért sérelemdíj nem jár. Az irreálisan magas követelés a perköltség miatt is kockázatos.

Elég, ha csak valószínűsítem a zaklatást?

Az Ebktv. szerinti zaklatásnál a hátrányt és a védett tulajdonságot kell valószínűsítenie, ezután a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy nem sértett jogot. Joggal való visszaélésnél viszont a tényeket és a hátrányt Önnek kell bizonyítania, a munkáltató csak az okozati összefüggés hiányát bizonyítja. A bizonyítékokra tehát mindkét esetben szükség van.

Felel a munkáltató, ha a kollégám zaklat?

Igen. A munkáltató köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető munkavégzést, és a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárért, valamint a személyiségi jogsértésért az Mt. kártérítési szabályai szerint felel. A felelősség alól csak szűk körben mentesül. Ha a zaklatásról tudott és nem lépett fel, a felelőssége még nyilvánvalóbb, ezért a jelzést mindig írásban tegye meg.

Kirúghatnak, mert panaszt tettem zaklatás miatt?

Az egyenlő bánásmód megsértése miatt kifogást emelő vagy eljárást indító személy hátrányos kezelése megtorlásnak minősül, ami önálló jogsértés. Ha ezért mondanak fel, a felmondást a közléstől számított harminc napon belül támadhatja perrel, és egyenlő bánásmód megsértése vagy joggal való visszaélés esetén a munkaviszony helyreállítását is kérheti.

Felmondhatok azonnal, ha zaklatnak a munkahelyen?

Igen, ha a munkáltató vagy a nevében eljáró felettes magatartása a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi, vagy a munkáltató lényeges kötelezettségét súlyosan megszegi. A felmondást az okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül kell közölni, konkrét indokolással. Jogszerű azonnali hatályú felmondásnál a felmondási időre járó távolléti díj és a végkielégítés is jár.

Mennyi ideig lehet pert indítani munkahelyi zaklatás miatt?

A sérelemdíj és a kártérítés iránti igény három év alatt évül el, bűncselekménnyel okozott sérelemnél öt év alatt vagy a büntethetőség elévüléséig. Az alapvető jogok biztosához a tudomásszerzéstől számított egy éven, a jogsértéstől számított három éven belül fordulhat. Felmondás megtámadására viszont csak harminc nap áll rendelkezésre.

Mennyibe kerül az eljárás?

Az alapvető jogok biztosa előtti eljárás költségeit a hatóság előlegezi, és a kérelmező csak rosszhiszeműség esetén viseli őket. Munkaügyi perben a munkavállalót költségkedvezmény illeti meg, ezért az illetéket a benyújtáskor jellemzően nem kell megfizetnie. Pervesztesség esetén azonban a munkáltató ügyvédi költségét Önnek kell megtérítenie.

Gyakorlati jogi útmutatók

6

Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja

Frissítve: · Források: Ebktv. 8., 10., 13–17/A. és 19. § – védett tulajdonságok, zaklatás, megtorlás, az alapvető jogok biztosának eljárása, bizonyítási teher (2003. évi CXXV. törvény), Mt. 6. § – A jóhiszeműség és tisztesség elve, együttműködés, Mt. 7. § – A joggal való visszaélés tilalma, bizonyítási teher, Mt. 9. § – A személyiségi jogok védelme, njt.hu, EUR-Lex

A magyarázatok a hivatalos jogszabályszövegből készülnek és tájékoztató jellegűek; kizárólag a teljes szöveg kötelező, amelyre minden oldal hivatkozik. Az Europaius jogi tájékoztatást nyújt, nem ügyvédi szolgáltatást.