Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius

Felmondás átszervezés miatt: mi jár, és mikor jogellenes

Az átszervezés, a létszámcsökkentés és a munkakör megszüntetése a leggyakoribb munkáltatói felmondási indokok közé tartozik. A munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény, Mt.) szerint a munkáltató a munkaviszonyt a működésével összefüggő okból felmondással megszüntetheti (66. § (2) bekezdés), de a felmondást meg kell indokolnia, és ha a munkavállaló vitatja, neki kell bizonyítania, hogy az átszervezés valóban megtörtént, és az okozati összefüggésben áll az Ön munkaviszonyának megszüntetésével (64. § (2) bekezdés).

Az útmutató annak szól, aki átszervezésre hivatkozó felmondást kapott, vagy tart tőle. Végigvezeti azon, mit kell ellenőriznie a felmondás kézhezvételekor: valódi-e az átszervezés, miért éppen Önt választották ki, nem áll-e felmondási tilalom vagy fokozott védelem alatt, és csoportos létszámcsökkentésnél betartotta-e a munkáltató a tájékoztatási kötelezettségét. Bemutatja azt is, mennyi a felmondási idő, mennyi időre kell felmenteni a munkavégzés alól, mikor és mennyi végkielégítés jár, és mi a teendő, ha a felmondás jogellenes.

Jogszerű átszervezésnél sem marad Ön üres kézzel: a munkáltatói felmondás a törvényes felmondási időt, a felmentési időre járó távolléti díjat és a munkaviszony hosszától függően végkielégítést is jelent. Jogellenes felmondásnál ezen felül kártérítést vagy átalányt, kivételes esetben a munkaviszony helyreállítását is kérheti.

Munkajog – munkaviszony megszüntetése

A legfontosabb tények

Határidő
Ha az átszervezésre hivatkozó felmondást jogellenesnek tartja, a keresetlevelet a felmondás közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtania a törvényszékhez (Mt. 287. § (1) bekezdés b) pont); a határidő megtartott, ha…
Jogterület
Munkajog – munkaviszony megszüntetése
Lépések
Bírósági gyakorlat
6
Frissítve
2026. 11. 22.

Határidő

Ha az átszervezésre hivatkozó felmondást jogellenesnek tartja, a keresetlevelet a felmondás közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtania a törvényszékhez (Mt. 287. § (1) bekezdés b) pont); a határidő megtartott, ha az utolsó napon postára adja. Csoportos létszámcsökkentésnél a munkáltatónak a felmondás közlése előtt legalább harminc nappal írásban kell tájékoztatnia Önt (75. § (1) bekezdés). A felmondási idő legalább harminc nap, és a munkáltatónál töltött évekkel hosszabbodik (69. § (1)–(2) bekezdés); a járandóságokat legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon kell kifizetni (80. § (2) bekezdés).

Mit kell tenni

  1. Olvassa el pontosan a felmondás indokolását.

    A munkáltató felmondását írásban meg kell indokolni (Mt. 66. § (1) bekezdés), és az indokolásból a megszüntetés okának világosan ki kell tűnnie (64. § (2) bekezdés). Nézze meg, mit jelöl meg okként a munkáltató: átszervezést, létszámcsökkentést, a munkakör megszüntetését vagy ezek kombinációját. Ezek nem azonos fogalmak, és a perben csak azt kell a munkáltatónak bizonyítania, amit a felmondásba beleírt.

    Az olyan általános fordulat, mint „gazdasági okok miatt átszervezésre kerül sor”, konkrétumok nélkül vitatható. Ellenőrizze azt is, hogy a felmondás kioktatja-e Önt a jogorvoslat módjáról és határidejéről (22. § (5) bekezdés). Írja fel, mikor kapta meg a felmondást: innen számít a harminc napos perindítási határidő, és ettől a naptól kezdődik a felmondási idő is (68. § (1) bekezdés).

  2. Ellenőrizze, hogy az átszervezés valóban megtörtént-e.

    A munkáltató maga dönti el, átszervezi-e a működését, a perben azonban bizonyítania kell, hogy az átszervezés megvalósult, és ennek következtében szűnt meg az Ön munkaköre. A Szegedi Ítélőtábla jogellenesnek mondta ki azt a felmondást, amely átszervezésre és munkakör-megszűnésre hivatkozott, de valójában a munkavállaló feladatait egy azonos munkakörben dolgozó kolléga vette át: ez létszámleépítés, nem átszervezés.

    A Fővárosi Ítélőtábla szerint nem a munkakör elnevezése, hanem a tényleges feladatok számítanak; egy másik ügyben pedig kimondta, hogy ha a munkáltató a felmondás után új munkavállalót vesz fel, vizsgálni kell, mennyiben fedik az új munkatárs feladatai az elbocsátott munkavállalóét. Gyűjtse össze a munkaköri leírását, a szervezeti ábrát és az álláshirdetéseket, és figyelje, ki végzi a felmondás után az Ön korábbi feladatait.

  3. Kérdezze meg, miért éppen Önt választották ki.

    Ha több azonos munkakörű munkavállaló közül csak egyesek munkaviszonya szűnik meg, a kiválasztás szempontjai is vizsgálhatók. A kiválasztás nem sértheti az egyenlő bánásmód követelményét (Mt. 12. § (1) bekezdés), és nem lehet joggal való visszaélés (7. § (1) bekezdés). A Kúria (EBH.2016.M.16.) szerint a munkavállaló sérelmezheti, ha az átszervezés során az életkora miatt nem őt, hanem egy fiatalabb kollégát bíztak meg az új vezetői feladattal; a munkáltató az összehasonlítható helyzet hiányának bizonyításával mentheti ki magát.

    A Debreceni Ítélőtábla jogellenesnek találta azt a létszámcsökkentésre hivatkozó felmondást, amelynél a közvetlen vezető ártó szándékkal, megtorlásként javasolta a munkavállalót az elbocsátandók közé, még ha a munkáltatói jogkör gyakorlója erről nem is tudott. Ha a kiválasztás mögött konfliktust, panaszt, szakszervezeti tagságot vagy védett tulajdonságot sejt, gyűjtsön erre tanúkat és iratokat.

  4. Nézze meg, nem véd-e felmondási tilalom vagy fokozott védelem.

    A munkáltató nem mondhat fel többek között a várandósság, a szülési, apasági és szülői szabadság, a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadság és a reprodukciós eljárással összefüggő kezelés ideje alatt (Mt. 65. § (3) bekezdés). Az öregségi nyugdíjkorhatár előtti öt évben lévő munkavállalót működési okból csak akkor lehet elbocsátani, ha a munkáltatónál nincs olyan betöltetlen munkakör, amely a képességeinek, végzettségének és gyakorlatának megfelel, vagy ha a felajánlott munkakört elutasítja (66. § (5) bekezdés); ugyanez vonatkozik a gyermekét hároméves koráig nevelő anyára és az egyedül nevelő apára (66. § (6) bekezdés).

    A szakszervezet által megjelölt választott tisztségviselő felmondásához a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a megbízatás idejére és az azt követő hat hónapra, ha a tisztséget legalább tizenkét hónapig betöltötte (273. § (1)–(2) bekezdés). Ezek megsértése esetén a munkaviszony helyreállítását is kérheti (83. § (1) bekezdés).

  5. Számolja ki a felmondási időt és a felmentést.

    A felmondási idő harminc nap, amely munkáltatói felmondásnál a munkáltatónál töltött idő alapján meghosszabbodik: három év után öt, öt év után tizenöt, nyolc év után húsz, tíz év után huszonöt, tizenöt év után harminc, tizennyolc év után negyven, húsz év után hatvan nappal (Mt. 69. § (2) bekezdés). A munkaszerződés ennél hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időt is előírhat (69. § (3) bekezdés).

    A munkáltató köteles Önt legalább a felmondási idő felére felmenteni a munkavégzés alól, a töredéknapot egész napnak számítva; a felmentést kérésére legfeljebb két részletben kell kiadni, és erre az időre távolléti díj jár (70. § (1)–(3) bekezdés). Példa: tizenkét év után a felmondási idő 55 nap, amelyből legalább 28 napra fel kell menteni. Betegség miatti keresőképtelenség idején a felmondási idő csak a keresőképtelenség lejártát követő napon kezdődik (68. § (2) bekezdés).

  6. Ellenőrizze a végkielégítést és az elszámolást.

    Munkáltatói felmondásnál végkielégítés jár, ha a munkaviszony a felmondás közlésekor legalább három éve fennállt; mértéke egy- és hathavi távolléti díj között van, és a nyugdíjkorhatár előtti öt évben egy–három havival nő (Mt. 77. § (1)–(4) bekezdés). A végkielégítést kizáró okok közül a magatartási és a nem egészségi okú képességi indok működési okú felmondásnál nem jöhet szóba; végkielégítés akkor sem jár viszont, ha Ön a felmondás közlésekor nyugdíjasnak minősül (77. § (5) bekezdés). A számítás részleteiről külön útmutatónk szól.

    A munkabért, a végkielégítést és az egyéb járandóságokat, köztük a ki nem adott arányos szabadság megváltását (125. §), legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon kell kifizetni, és ki kell adni a szükséges igazolásokat (80. § (2) bekezdés). Ha a munkaviszony legalább egy évig tartott, kérheti, hogy a munkáltató írásban értékelje a munkáját (81. § (1) bekezdés).

  7. Csoportos létszámcsökkentésnél kérje számon a többletkötelezettségeket.

    Csoportos létszámcsökkentésről akkor van szó, ha a munkáltató harminc napon belül működési okból legalább tíz munkavállalót (21–99 fős létszámnál), a létszám legalább tíz százalékát (100–299 főnél) vagy legalább harminc munkavállalót (300 fő felett) kíván elbocsátani; a telephelyeket a 71. § (3) bekezdése szerint kell számítani (71. § (1) bekezdés). Ilyenkor a munkáltató köteles az üzemi tanáccsal tárgyalni, előtte legalább hét nappal írásban tájékoztatni, és a tárgyalást legalább tizenöt napig folytatni (72. §), valamint értesítenie kell az állami foglalkoztatási szervet (74. §).

    Az érintett munkavállalót a felmondás közlése előtt legalább harminc nappal írásban tájékoztatni kell; az e szabály megszegésével közölt felmondás jogellenes (75. § (1) és (3) bekezdés). A tárgyaláson kötött megállapodás a kiválasztás szempontjait is rögzítheti (76. § (1) bekezdés).

  8. Ha a felmondás jogellenes, indítson pert harminc napon belül.

    A keresetlevelet a felmondás közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani a törvényszékhez (Mt. 287. § (1) bekezdés b) pont, Pp. 20. § (2) bekezdés). A keresetben jelölje meg, miért jogellenes a felmondás: nem világos vagy nem valós az indok, nem az átszervezés miatt szűnt meg a munkakör, a kiválasztás diszkriminatív vagy rosszhiszemű, felmondási tilalom állt fenn, vagy elmaradt a csoportos létszámcsökkentés előzetes tájékoztatása.

    Jogellenesség esetén legfeljebb tizenkét havi távolléti díjig terjedő kártérítést, vagy helyette a felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő átalányt kérhet (82. § (1)–(2) és (4) bekezdés). A munkaviszony helyreállítását csak a 83. § (1) bekezdésében felsorolt esetekben kérheti. A per menetéről és a követelhető összegekről a jogellenes felmondásról szóló útmutatónk részletesen szól.

Mire figyeljen

Jogi alap

18

Kapcsolódó bírósági határozatok

6
Nem átszervezés, hanem létszámleépítés, ha a munkavállaló feladatait egy vele azonos munkakörben dolgozó kolléga veszi át; az átszervezésre és munkakör-megszűnésre hivatkozó felmondás ezért nem valós és jogellenes.
A munkáltató működésével összefüggő változásoknál nem a munkakör elnevezése, hanem a tényleges munkaköri feladatok alapján kell vizsgálni, megszűnt-e a munkakör.
Munkakör megszűnésére alapított felmondásnál, ha a munkáltató új munkavállalót alkalmaz, nem mellőzhető annak vizsgálata, hogy az új munkatárs feladatai mennyiben fedik a felperes munkakörét.
Az átszervezéssel, létszámcsökkentéssel indokolt felmondás joggal való visszaélés miatt jogellenes, ha a közvetlen vezető ártó szándékkal, megtorlásként javasolta a munkavállalót az elbocsátandók közé, még ha a munkáltatói jogkör gyakorlója ezt nem is tudta.
Átszervezésnél a munkavállaló sérelmezheti az új vezető kiválasztásánál az életkorán alapuló megkülönböztetést, a munkáltató az összehasonlítható helyzet hiányának bizonyításával mentheti ki magát; a munkaviszony hossza nem védett tulajdonság.
A munkáltató felmondása jogszerű volt, mert bizonyította a létszámcsökkentést és azt, hogy nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét, a joggal való visszaélést pedig a munkavállaló nem bizonyította.

Gyakori kérdések

10
Kirúghatnak átszervezés miatt?

Igen. A munkáltató a működésével összefüggő okból, így átszervezés vagy létszámcsökkentés miatt is felmondhat. A felmondást azonban írásban, világosan meg kell indokolnia, és vita esetén bizonyítania kell, hogy az átszervezés valóban megtörtént, és ez vezetett az Ön munkakörének megszűnéséhez. Felmondási tilalom idején és fokozott védelem esetén további korlátok érvényesek.

Mennyi a felmondási idő átszervezésnél?

Legalább harminc nap, amely a munkáltatónál töltött időtől függően öt és hatvan nap közötti időtartammal hosszabbodik, például tíz év után huszonöttel, húsz év után hatvannal. A munkaszerződés hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időt is előírhat. A felmondási idő legalább felére a munkáltató köteles felmenteni Önt a munkavégzés alól, és erre az időre távolléti díj jár.

Jár végkielégítés, ha átszervezés miatt mondanak fel?

Igen, ha a munkaviszonya a felmondás közlésekor legalább három éve fennállt, és Ön nem minősül nyugdíjasnak. Három év után egyhavi, öt év után kéthavi, tíz év után háromhavi, tizenöt év után négyhavi, húsz év után öthavi, huszonöt év után hathavi távolléti díj jár, amely a nyugdíjkorhatár előtti öt évben tovább nő.

Honnan tudhatom, hogy valódi-e az átszervezés?

Figyelje, ki végzi a felmondás után a korábbi feladatait, vesz-e fel a munkáltató új munkavállalót hasonló feladatokra, és változott-e ténylegesen a szervezet. Ha a feladatait egy azonos munkakörű kolléga vette át, az a bírói gyakorlat szerint létszámleépítés, nem átszervezés. A valóság bizonyítása a munkáltató feladata, de az Ön által gyűjtött adatok döntőek lehetnek.

Köteles a munkáltató másik munkakört felajánlani?

Általában nem. Felajánlási kötelezettség csak a fokozott védelem alatt állókat illeti meg: az öregségi nyugdíjkorhatár előtti öt évben lévő munkavállalót, valamint a gyermekét hároméves koráig nevelő anyát és az egyedül nevelő apát, ha nincs fizetés nélküli szabadságon. Náluk a felmondás csak akkor jogszerű, ha nincs megfelelő betöltetlen munkakör, vagy azt a munkavállaló elutasította.

Mikor minősül csoportos létszámleépítésnek?

Ha a munkáltató harminc napon belül működési okból 21–99 fős létszámnál legalább tíz, 100–299 fősnél legalább a létszám tíz százalékát, 300 fő felett legalább harminc munkavállalót kíván elbocsátani. Ilyenkor tárgyalnia kell az üzemi tanáccsal, értesítenie kell az állami foglalkoztatási szervet, és az érintetteket a felmondás előtt legalább harminc nappal írásban tájékoztatnia kell.

Felmondhatnak átszervezés miatt táppénz alatt?

Igen, a betegség miatti keresőképtelenség nem felmondási tilalom. A felmondási idő azonban csak a keresőképtelenség megszűnését követő napon kezdődik, legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év elteltével. Csoportos létszámcsökkentésnél ez akkor érvényes, ha a keresőképtelenség a harminc napos előzetes tájékoztatás közlésekor már fennállt.

Mennyi időm van megtámadni az átszervezés miatti felmondást?

A keresetlevelet a felmondás közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani a törvényszékhez. A határidő a közlést követő napon kezdődik, és megtartott, ha a keresetlevelet az utolsó napon postára adja. A felmondási idő vagy a munkáltatóval folytatott tárgyalás nem állítja meg a határidőt.

Mit kapok, ha a bíróság szerint nem volt valódi az átszervezés?

Választhat: kérheti az elmaradt jövedelem megtérítését legfeljebb tizenkét havi távolléti díj összegéig, vagy kárbizonyítás nélkül a felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő átalányt. A végkielégítést jogszerű felmondásnál is megkapja. A munkaviszony helyreállítását csak meghatározott esetekben, például egyenlő bánásmód megsértése vagy joggal való visszaélés esetén kérheti.

Szakszervezeti tisztségviselőként elbocsáthatnak átszervezés miatt?

A megjelölt választott tisztségviselő felmondásához a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a megbízatás idejére és azt követő hat hónapra, ha a tisztséget legalább tizenkét hónapig betöltötte. A szakszervezetnek nyolc napja van az álláspontja közlésére, hallgatása egyetértésnek számít. Az egyetértés nélkül közölt felmondás esetén a munkaviszony helyreállítása kérhető.

Gyakorlati jogi útmutatók

6

Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja

Frissítve: · Források: Mt. 64. § – A megszüntetés indokolása, bizonyítási teher, Mt. 65. § – Felmondási tilalmak, Mt. 66. § – A munkáltató felmondásának indokolása, fokozott védelem, Mt. 68. § – A felmondási idő kezdete, njt.hu, EUR-Lex

A magyarázatok a hivatalos jogszabályszövegből készülnek és tájékoztató jellegűek; kizárólag a teljes szöveg kötelező, amelyre minden oldal hivatkozik. Az Europaius jogi tájékoztatást nyújt, nem ügyvédi szolgáltatást.