Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius

Túlóra kifizetése: mennyi pótlék jár, és hogyan követelje

A túlóra a Munka törvénykönyve nyelvén rendkívüli munkaidő: a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli vagy az elszámolási időszak alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkavégzés, valamint az ügyelet tartama (Mt. 107. §). Ezért a munkavállalót a ledolgozott órákra járó munkabéren felül ötven százalék bérpótlék vagy azonos tartamú, fizetett szabadidő illeti meg; heti pihenőnapon és munkaszüneti napon a pótlék száz százalék (143. §).

A munkáltató évente legfeljebb kétszázötven óra rendkívüli munkaidőt rendelhet el, ezen felül írásbeli megállapodással legfeljebb százötven óra önként vállalt túlmunka teljesíthető; kollektív szerződés háromszáz órás keretet és további száz óra önként vállalt túlmunkát engedhet (109. §, 135. § (3) bekezdés). A munkáltató köteles naprakészen nyilvántartani a rendes és a rendkívüli munkaidő kezdő és befejező időpontját (134. §).

Az útmutató annak szól, aki rendszeresen bent marad, hétvégén is dolgozik, vagy munkaidőkeretben több órát teljesít, mint amennyit a bérjegyzéke mutat. Bemutatja, mi számít túlórának, hogyan számolja ki a járandóságát, milyen bizonyítékokat gyűjtsön, és hogyan követelheti a ki nem fizetett túlóradíjat visszamenőleg, akár a munkaviszony megszűnése után is.

Munkajog – munkaidő és munkabér

A legfontosabb tények

Határidő
A ki nem fizetett túlóradíj három év alatt évül el, és az elévülés minden hónapnál külön, a bérfizetési határnaptól, vagyis a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjától fut (Mt. 286. § (1) bekezdés, 157. § (1) bekezdés).
Jogterület
Munkajog – munkaidő és munkabér
Lépések
Bírósági gyakorlat
4
Frissítve
2026. 11. 15.

Határidő

A ki nem fizetett túlóradíj három év alatt évül el, és az elévülés minden hónapnál külön, a bérfizetési határnaptól, vagyis a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjától fut (Mt. 286. § (1) bekezdés, 157. § (1) bekezdés). Az elévülést az írásbeli felszólítás nem szakítja meg, csak a fizetési meghagyás vagy a keresetlevél benyújtása. A pótlék helyett adott szabadidőt legkésőbb a túlmunkát követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál a munkaidőkeret végéig, kereten felüli munkánál a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni (143. § (6) bekezdés).

Mit kell tenni

  1. Állapítsa meg, mi számít rendkívüli munkaidőnek.

    Rendkívüli munkaidő a beosztástól eltérő munka (például a műszak után bent marad), a munkaidőkereten felüli munka, az elszámolási időszak heti munkaidején felüli munka és az ügyelet teljes tartama (107. §). Munkaidőkeretben a beosztás szerinti hosszabb nap önmagában nem túlóra; az a többlet számít, amely a beosztástól eltér, vagy a keret végén meghaladja a keretben teljesítendő órákat.

    Nem csak az írásban elrendelt munka számít. A Fővárosi Ítélőtábla szerint elrendelésnek minősül az is, ha a munkavállalók maguk tervezik meg a beosztásukat, és azt a munkáltató jóváhagyja. Egy másik ügyben kimondta, hogy ha a jelenléti íven szerepel a munkahelyen töltött idő, az elrendelés hiánya a többletdíjazást nem zárja ki, a ténylegesen munkával töltött időt bizonyítással kell feltárni.

  2. Ellenőrizze az éves keretet és a tilalmakat.

    Naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el; ezen felül csak írásbeli megállapodással, legfeljebb százötven óra önként vállalt túlmunka, amelyet a naptári év végére felmondhat (109. § (1)–(2) bekezdés). Kollektív szerződés háromszáz órát, és megállapodással további száz órát engedhet (135. § (3) bekezdés). Évközi belépésnél, határozott időnél és részmunkaidőnél a keret arányosan kisebb (109. § (3) bekezdés).

    A beosztás szerinti napi munkaidő a túlórával együtt legfeljebb tizenkét, a heti negyvennyolc óra lehet (99. § (2) és (5) bekezdés). Várandósság megállapításától a gyermek hároméves koráig és egészségkárosító kockázat esetén túlóra nem rendelhető el (113. §). A szabálytalanul elrendelt túlóráért is jár a díjazás, a keret túllépése a munkáltató felelőssége.

  3. Számolja ki a járandóságát.

    A bérpótlék alapja az egy órára járó alapbér: havibérnél a havi alapbért általános teljes munkaidő esetén 174 órával kell osztani (139. § (2)–(3) bekezdés). Beosztástól eltérő vagy kereten felüli munkánál a ledolgozott órák munkabérén felül ötven százalék pótlék jár, vagy megállapodás alapján legalább azonos tartamú szabadidő, amelyre alapbér jár (143. § (2)–(3) bekezdés).

    Heti pihenőnapra elrendelt munkáért száz százalék pótlék jár, ha a munkáltató másik pihenőnapot ad, ötven százalék; munkaszüneti napon száz százalék (143. § (4)–(5) bekezdés). Példa: 348 000 forint havi alapbérnél az órabér 2000 forint, egy hétköznapi túlóráért a 2000 forintos órabéren felül 1000 forint pótlék jár. Ha a munkaviszony a munkaidőkeret vége előtt például működési okú munkáltatói felmondással vagy a határozott idő lejártával szűnik meg, a többletórákra a rendkívüli munkaidő szabályai szerint kell elszámolni (95. § (2) bekezdés).

  4. Vizsgálja meg a munkaszerződést és a pótlékátalányt.

    Sok munkaszerződésben az áll, hogy „a túlóra díját az alapbér tartalmazza”. Az alapbérbe azonban csak a 140–142. § szerinti pótlékok (vasárnapi, műszak-, éjszakai pótlék) építhetők be (145. § (1) bekezdés). A munkaszerződésben bérpótlék helyett havi átalány is megállapítható (145. § (2) bekezdés); ilyenkor vesse össze, hogy az átalány fedezi-e a ténylegesen teljesített túlórák pótlékát.

    Ha kötetlen munkarendben dolgozik, a munkaidő-beosztásra és a rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályok főszabály szerint nem alkalmazandók (96. § (3) bekezdés). A kötetlenséget a munkáltatónak írásban kell átengednie, és csak akkor valódi, ha Ön ténylegesen maga osztja be az idejét; ha a munkáltató megmondja, mikor kell bent lennie, a kötetlen elnevezés nem zárja ki a túlórát.

  5. Kérje ki a munkaidő-nyilvántartást, és vezessen saját naplót.

    A munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság tartamát, a nyilvántartásból pedig naprakészen meg kell állapítani a munkaidő kezdő és befejező időpontját (134. § (1)–(2) bekezdés). Ettől szerződéssel sem lehet eltérni (135. § (1) bekezdés h) pont). Kérje írásban a jelenléti ív, a beléptetőrendszer adatai és a munkaidő-beosztások másolatát.

    Ezzel párhuzamosan vezessen saját feljegyzést: dátum, kezdés, befejezés, feladat, ki rendelte el. Mentse el az este küldött e-maileket, a céges üzenetek időbélyegét, a GPS- vagy menetlevél-adatokat. A Fővárosi Ítélőtábla szerint nem elég bizonyítani, hogy egy adott napon dolgozott, a teljesített óraszámot is bizonyítani kell.

  6. Ellenőrizze a bérjegyzékeket, és szólítsa fel a munkáltatót.

    A munkáltató a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig köteles írásban elszámolni a kifizetett munkabérrel, olyan részletességgel, hogy a munkavállaló ellenőrizni tudja (155. § (2)–(3) bekezdés). Vesse össze a bérjegyzéken szereplő túlóraórákat és pótlékot a saját naplójával.

    Ha eltérést talál, írásban, igazolható módon szólítsa fel a munkáltatót: hónaponként jelölje meg az órákat, a pótlék mértékét és a követelt bruttó összeget, és adjon 15 napos fizetési határidőt. Bejelentést tehet a vármegyei kormányhivatal foglalkoztatás-felügyeleti szervénél is, amely ellenőrizheti a munkaidő-nyilvántartást és bírságolhat, de a pénzt nem hajtja be Ön helyett. A felszólítás az elévülést nem szakítja meg.

  7. Válasszon a fizetési meghagyás és a kereset között.

    Ha a követelés összege egyértelmű, és a munkáltató várhatóan nem vitatja, fizetési meghagyást kérhet bármely közjegyzőnél, elektronikusan is; az eljárási díj a követelés három százaléka, legalább 8000 forint (Fmhtv.). Ha a munkáltató tizenöt napon belül ellentmond, az eljárás perré alakul.

    Vitatott óraszámnál, munkaidőkeretnél vagy ha a nyilvántartás hiányos, jobb rögtön keresetlevelet benyújtani, mert a bizonyítás úgyis a perben zajlik. A keresetben hónaponként tüntesse fel az órákat, a pótlékot és az esedékességet; a késedelmi kamatot a bíróság a bérfizetési határnapot követő naptól ítéli meg. A három év elteltével az igény elévül, és a bíróság ezt hivatalból figyelembe veszi (286. § (3) bekezdés).

  8. Indítson pert a törvényszéken.

    Munkaügyi perben első fokon a törvényszék jár el (Pp. 20. § (2) bekezdés). A munkavállalót költségkedvezmény illeti meg, ezért az illetéket a benyújtáskor jellemzően nem kell megfizetnie, és ügyvéd nélkül is eljárhat. A Győri Ítélőtábla szerint a munkáltató működési körében keletkezett okiratok, így a munkaidő-nyilvántartás tartalmát a munkáltatónak kell bizonyítania; ha viszont a munkavállaló maga nem teljesítette a munkaidő-jelentési kötelezettségét, a túlmunka bizonyítása őt terheli.

    A perben kérje a nyilvántartás és a beléptetési adatok csatolását, nevezze meg a kollégákat tanúként, és mutassa be a saját naplóját. Ha a munkáltató nem vezetett nyilvántartást, ez nem Önt terheli. Az elsőfokú ítélet ellen az ítélőtáblához lehet fellebbezni.

Mire figyeljen

Jogi alap

17

Kapcsolódó bírósági határozatok

4
Rendkívüli munka elrendelésének minősül az is, ha a munkavállalók a munkáltató szempontjai szerint maguk tervezik meg a beosztásukat, de azt a munkáltató hagyja jóvá; a munkaidő garanciális szabályai gazdaságossági okból nem mellőzhetők.
Ha a jelenléti íven szerepel a munkahelyen tartózkodás időtartama, a rendkívüli munkavégzés elrendelésének hiánya a többletdíjazást nem zárja ki, a ténylegesen munkában töltött időt bizonyítással kell feltárni.
A rendkívüli munkavégzés ellenértéke iránti perben nem elég bizonyítani, hogy egy adott napon munkavégzés történt, a teljesített óraszámot is bizonyítani kell.
A munkáltató köteles naprakészen nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidőt, és bizonyítania kell a működési körében keletkezett okiratok tartalmát; ha azonban a munkavállaló nem tett eleget teljesítményjelentési kötelezettségének, a túlmunka bizonyításának terhe őt terheli.

Gyakori kérdések

10
Mennyi pótlék jár egy óra túlóráért?

Hétköznap, a beosztáson felül végzett munkáért a ledolgozott órára járó alapbéren felül ötven százalék pótlék jár, vagyis összesen az órabér másfélszerese. Heti pihenőnapon száz százalék, ha a munkáltató másik pihenőnapot ad, ötven százalék, munkaszüneti napon száz százalék a pótlék (Mt. 143. §). A kollektív szerződés ennél kedvezőbbet is előírhat.

Hány óra túlórát rendelhet el a munkáltató egy évben?

Főszabály szerint kétszázötven órát. Ezen felül írásbeli megállapodással legfeljebb százötven óra önként vállalt túlmunka teljesíthető. Kollektív szerződés alapján háromszáz óra rendelhető el, és megállapodással további száz óra. Évközi belépésnél, határozott időre szóló és részmunkaidős munkaviszonyban a keret arányosan csökken (109. §, 135. § (3) bekezdés).

Megtagadhatom a túlórát?

Az éves kereten belül, szabályosan elrendelt túlórát főszabály szerint teljesíteni kell. Megtagadhatja, ha a keret már kimerült, ha a napi tizenkét vagy heti negyvennyolc órás határ sérülne, ha várandós vagy gyermeke még nem töltötte be a hároméves kort, ha három év alatti gyermekét egyedül neveli, illetve ha a munkakörre egészségkárosító kockázatot állapítottak meg (113. §). Az önként vállalt túlmunkát nem kötelező vállalni.

Szabadidőt kaphatok pénz helyett?

Igen, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása így rendelkezik. A szabadidő nem lehet rövidebb a túlóránál, és erre az időre alapbér jár. Legkésőbb a túlmunkát követő hónapban, munkaidőkeretben a keret végéig kell kiadni; a felek megállapodhatnak a következő év december 31-ig történő kiadásban is (143. § (6)–(7) bekezdés).

Mit tegyek, ha a munkáltató nem vezet jelenléti ívet?

A munkaidő naprakész nyilvántartása a munkáltató kötelezettsége (134. §), ettől szerződéssel sem lehet eltérni. Ha nincs nyilvántartás, a perben más bizonyítékokkal igazolhatja a túlórát: saját napló, e-mailek, belépési adatok, tanúk. A hiányzó nyilvántartás bejelenthető a kormányhivatal foglalkoztatás-felügyeleti szervénél is.

Visszamenőleg hány évre követelhetem a túlórát?

Három évre. Az elévülés minden hónapnál külön, a bérfizetési határnaptól fut (286. § (1) bekezdés, 157. § (1) bekezdés). A három évnél régebbi hónapokat a bíróság hivatalból elévültnek tekinti. Az elévülést a fizetési meghagyás vagy a keresetlevél benyújtása szakítja meg, a felszólító levél nem.

Követelhetem a túlórát, ha már nem dolgozom ott?

Igen. A munkaviszony megszűnése az elévülést nem érinti, a három éven belüli hónapok túlóradíja ezután is követelhető. Kilépéskor kérje ki a munkaidő-nyilvántartás és a bérjegyzékek másolatát, mert később nehezebb hozzájutni. Ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt a 95. § (2) bekezdésében felsorolt okból (például működési okú felmondással) szűnt meg, a többletórákat rendkívüli munkaidőként kell elszámolni.

Benne lehet a túlóra az alapbéremben?

A rendkívüli munkaidő pótléka nem építhető be az alapbérbe; a 145. § (1) bekezdése csak a vasárnapi, műszak- és éjszakai pótlék beépítését engedi. A munkaszerződésben bérpótlék helyett havi pótlékátalány állapítható meg. Ha ilyen nincs, vagy az átalány kevesebb a ténylegesen járó pótléknál, a különbözetet követelheti.

Túlórának számít a hétvégi e-mailezés vagy a telefonos ügyelet?

Ha a munkáltató kéri, és ténylegesen munkát végez, a beosztáson kívül végzett munka rendkívüli munkaidő. Az ügyelet teljes tartama rendkívüli munkaidő (107. § d) pont). Készenlétnél csak a ténylegesen munkával töltött idő számít túlórának, a rendelkezésre állásért egyébként készenléti pótlék járhat. Mentse el az üzenetek időbélyegét.

Mennyibe kerül a per a túlóráért?

A munkavállalót munkaügyi perben költségkedvezmény illeti meg, ezért az illetéket a benyújtáskor jellemzően nem kell megfizetnie, és ügyvéd nélkül is pereskedhet a törvényszék előtt. Ha pervesztes lesz, a munkáltató perköltségét általában meg kell térítenie. Fizetési meghagyásnál a közjegyzői eljárási díjat előre kell megfizetni.

Gyakorlati jogi útmutatók

6

Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja

Frissítve: · Források: Mt. 107. § – A rendkívüli munkaidő fogalma, Mt. 108. § – A rendkívüli munkaidő elrendelése, Mt. 109. § – Éves keret, önként vállalt túlmunka, Mt. 99. § – A napi és heti munkaidő felső határa, njt.hu, EUR-Lex

A magyarázatok a hivatalos jogszabályszövegből készülnek és tájékoztató jellegűek; kizárólag a teljes szöveg kötelező, amelyre minden oldal hivatkozik. Az Europaius jogi tájékoztatást nyújt, nem ügyvédi szolgáltatást.