Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius

Szomszéd építkezése – ügyfélként az építési engedélyezésben

A szomszéd telkén új ház, emeletráépítés, garázs vagy támfal épül, és Ön attól tart, hogy az épület leárnyékolja a kertjét, belát az ablakain, vagy a földmunka megrongálja a házát. Ilyenkor két, egymástól független jogi út áll rendelkezésre. Az egyik a közigazgatási: ha Ön az építésügyi hatósági eljárásban ügyfélnek minősül, megismerheti a terveket, észrevételt tehet, és az építési engedélyt bíróság előtt megtámadhatja. A másik a polgári jogi: a tulajdonos köteles tartózkodni a szomszédok szükségtelen zavarásától (Ptk. 5:23. §), a szomszédos épületet nem foszthatja meg a szükséges földtámasztól (Ptk. 5:24. §), a birtokháborítás ellen pedig a jegyzőtől vagy a bíróságtól kérhet védelmet.

A két út nem helyettesíti egymást: az építésügyi hatóság döntése az építési tevékenységgel kapcsolatos polgári jogi igényt nem dönti el (Méptv. 163. § (9) bekezdés), a bíróságok pedig következetesen elválasztják az építésügyi jogszabálysértést az árnyékolás, a belátás vagy az értékcsökkenés miatti magánjogi igénytől.

Az útmutató végigvezet azon, hogyan derítheti ki, hogy a szomszéd milyen engedéllyel épít, mikor ügyfél az eljárásban, milyen határidőkre kell figyelnie, hogyan indíthat közigazgatási pert, és mit tehet, ha a munkálatok már kárt okoznak. Az építkezés zaja, pora és a szomszédi hangoskodás miatti vitákat külön útmutató tárgyalja.

Szomszédjog – építkezés

A legfontosabb tények

Határidő
Az építési engedély elleni közigazgatási pert a döntés közlésétől számított 30 napon belül kell megindítani, a keresetlevelet a döntést hozó hatóságnál kell benyújtani (Kp. 39. § (1) bekezdés).
Jogterület
Szomszédjog – építkezés
Lépések
Bírósági gyakorlat
4
Frissítve
2026. 11. 22.

Határidő

Az építési engedély elleni közigazgatási pert a döntés közlésétől számított 30 napon belül kell megindítani, a keresetlevelet a döntést hozó hatóságnál kell benyújtani (Kp. 39. § (1) bekezdés). Egyszerű bejelentésnél az ügyfél az ügyintézési határidő kezdőnapjától számított 14. napig jelezheti a hatóságnak, hogy a tervezett építkezés sérti a jogát; ilyenkor a hatóság az ügyet építési engedélyezési eljárásra utalja (281/2024. Korm. rendelet 5. § (4) bekezdés, 20. §). Ha törvény a fellebbezést megengedi, annak határideje a közléstől számított 15 nap (Ákr. 118. § (3) bekezdés). A jegyzőtől birtokvédelmet a zavarástól számított egy éven belül lehet kérni (Ptk. 5:8. §). Az építésügyi hatóság a szabálytalan építkezés miatt az építés befejezésétől számított tíz éven belül léphet fel (Méptv. 164. § (5) bekezdés).

Mit kell tenni

  1. Derítse ki, milyen engedéllyel és milyen tervek alapján épít a szomszéd. Az építésügyi hatósági eljárások az ÉTDR elektronikus rendszerben folynak (281/2024. Korm. rendelet 2. §). A rendszer nyilvános felületén személyes adatok nélkül megjelenik a kérelmezett eljárás típusa, a benyújtás időpontja, az érintett telek címe és helyrajzi száma, az építési tevékenység tárgya, a döntés után pedig annak rövid tartalma; engedélyezési és egyszerű bejelentési eljárásban a helyszínrajz, az utcai homlokzat vagy a látványterv is (11. § (4)–(5) bekezdés).

    Ha ott nem talál semmit, kérdezze meg a szomszédot, vagy írjon az építésügyi hatóságnak, és kérdezze meg, van-e folyamatban eljárás a helyrajzi számra. A 35 m2 összes hasznos alapterületet és a 4,5 méteres gerincmagasságot meg nem haladó új épülethez sem engedély, sem egyszerű bejelentés nem kell (17. § a) pont, 16. § (1) bekezdés c) pont); ilyenkor főként a polgári jogi út marad.

  2. Állapítsa meg, hogy Ön ügyfél-e az eljárásban. Ügyfél az, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti (Ákr. 10. § (1) bekezdés). Az építésügyi eljárásban külön vizsgálat nélkül ügyfél az építtető, az érintett telek tulajdonosa, valamint a telekhez zártsorúan vagy ikresen csatlakozó épület tulajdonosa (281/2024. Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés). Minden más szomszéd ügyféli jogállását a hatóság az eset körülményei alapján, egyedileg vizsgálja, és az engedély indokolásában meg kell jelölnie, hogyan határozta meg az ügyféli kört (26. § (2) bekezdés e) pont).

    Ha úgy látja, hogy kimaradt, nyújtson be írásban kérelmet ügyféli jogállása megállapítására, és írja le konkrétan, milyen jogát érinti az építkezés: telepítési távolság, épületmagasság, benapozás, az Ön épületének állékonysága. Az ügyféli jogállásról hozott végzés önállóan megtámadható (Ákr. 112. § (2) bekezdés b) pont).

  3. Nézzen bele az iratokba, mielőtt a hatóság dönt. Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az iratokba, másolatot készíthet vagy kérhet (Ákr. 33. § (1) és (4) bekezdés). Kivétel a tervek belső kialakítást mutató része: abba csak az érintett telek, épület tulajdonosa és haszonélvezője tekinthet be (Méptv. 163. § (2) bekezdés).

    A tervekben ellenőrizze különösen a telekhatártól mért távolságot, az épületmagasságot, az ablakok, teraszok elhelyezését és zártsorú beépítésnél az Ön házát érintő alapozási megoldást. Vesse össze ezeket a település helyi építési szabályzatával, amely az önkormányzat honlapján érhető el. Ha szakmai kérdésben bizonytalan, már ekkor érdemes építész vagy statikus szakértő véleményét kérni: a későbbi perben is erre lehet építeni.

  4. Tegyen írásbeli észrevételt a hatóságnál. Az eljárás megindulásáról a hatóság az ismert ügyfeleket öt napon belül értesíti, és tájékoztat az iratbetekintés és a nyilatkozattétel lehetőségéről (281/2024. Korm. rendelet 11. § (1)–(2) bekezdés). Az építési engedélyezési eljárás ügyintézési határideje főszabály szerint 25 nap, szakkérdés vizsgálatánál 35 nap (10. §), ezért gyorsan kell lépni.

    Egyszerű bejelentésnél, például legfeljebb 300 m2-es új lakóház építésénél, a 14. napig beérkező nyilatkozat, amely szerint a tervezett építkezés sérti az Ön jogát, ellenérdekű ügyféli helyzetet teremt, és a hatóság az ügyet építési engedélyezési eljárásra utalja (5. § (4) bekezdés, 20. §). Az észrevételben jogszabályhelyre hivatkozzon, ne általános nemtetszésre: a hatóság csak azt vizsgálja, hogy a terv megfelel-e a jogszabályoknak (Méptv. 163. § (1) bekezdés).

  5. Ellenőrizze a döntés jogorvoslati tájékoztatóját és a határidőt. Az építési engedélyt szóban nem lehet közölni (281/2024. Korm. rendelet 27. § (1) bekezdés); a határozat rendelkező része kötelezően tartalmazza a jogorvoslatról szóló tájékoztatást (Ákr. 81. § (1) bekezdés). Fellebbezésnek csak akkor van helye, ha azt törvény kifejezetten megengedi (Ákr. 116. § (1) bekezdés); ilyenkor 15 napon belül, a döntést hozó hatóságnál kell benyújtani (118. § (3) bekezdés).

    Ha a tájékoztató szerint fellebbezésnek nincs helye, a jogorvoslat a közigazgatási per. Jegyezze fel, mikor kapta meg a döntést (tértivevény, elektronikus kézbesítés napja), mert a határidő ettől számít. Társasházban lakó szomszéd esetén az új épületre szóló építési engedélyt valamennyi tulajdonostársnak kézbesíteni kell, a közösséget pedig a közös képviselő képviseli (Tht. 50. § (2) bekezdés).

  6. Indítson közigazgatási pert az építési engedély ellen 30 napon belül. Pert az indíthat, akinek jogát vagy jogos érdekét a döntés közvetlenül érinti (Kp. 17. § a) pont). A keresetlevelet a döntés közlésétől számított 30 napon belül a döntést hozó hatóságnál kell benyújtani (Kp. 39. § (1) bekezdés); jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy kormányablakban is beadhatja (39. § (7) bekezdés). A perre az ingatlan fekvése szerinti közigazgatási bíróság illetékes (Kp. 13. § (1) bekezdés a) pont); elsőfokon az ügyvédi képviselet nem kötelező.

    A keresetben konkrétan jelölje meg a megsértett építésügyi szabályt, és azt, hogyan érinti ez közvetlenül az Ön ingatlanát. A Kúria gyakorlata szerint a bíróság először a kereshetőségi jogot vizsgálja: távoli szomszéd puszta állítása a zajról vagy a kilátás romlásáról nem elég. A per illetékéről az illetékekről szóló törvény rendelkezik; költségmentességet a bíróságnál lehet kérni.

  7. Kérjen azonnali jogvédelmet, ha az építkezés a per alatt is folyna. A keresetlevél benyújtásának főszabály szerint nincs halasztó hatálya (Kp. 39. § (6) bekezdés), vagyis a végleges engedély alapján a szomszéd építhet. A bíróságtól azonnali jogvédelemként a halasztó hatály elrendelését kérheti, a keresetlevéllel együtt vagy később (Kp. 50. § (1)–(3) bekezdés). Ha a bíróság elrendeli, az engedély alapján jogosultság nem gyakorolható (52. § (1) bekezdés), és az ennek ellenére végzett építés jogszerűtlen (Méptv. 176. § (2) bekezdés d) pont).

    A kérelemben valószínűsítenie kell a közvetlenül fenyegető hátrányt (Kp. 50. § (4) bekezdés), például statikus szakvéleménnyel arról, hogy az alapozás veszélyezteti a házát. Ha halasztó hatályt nem rendelnek el, a per alatt épült rész nem minősül jogszerűtlennek (Méptv. 176. § (3) bekezdés), ezért ezt a lépést ne halassza.

  8. Jelezze az építésügyi hatóságnak, ha engedély nélkül vagy attól eltérően építenek. Jogszerűtlen az engedély vagy egyszerű bejelentés nélkül, a tűrési határt meghaladó eltéréssel vagy a véglegessé válás előtt végzett építés (Méptv. 176. § (2) bekezdés). Az építésügyi hatóság hatósági ellenőrzést folytat, építésügyi bírságot szabhat ki, és ha a fennmaradás nem engedélyezhető, elrendeli az átalakítást vagy a bontást (175. §, 177. § (9) bekezdés).

    Írásbeli bejelentésében adja meg a helyrajzi számot, a munkálatok jellegét és kezdetét, csatoljon fényképeket. Az elektronikus építési naplót az ügyfél nem látja, de a hatóság távoli eléréssel ellenőrizheti (281/2024. Korm. rendelet 54. §). A hatóság intézkedésének az építés befejezésétől számított tíz éven belül van helye (Méptv. 164. § (5) bekezdés), utána a szabálytalan épület bírság nélkül hatósági bizonyítványt kaphat (177. § (13) bekezdés).

  9. Érvényesítse polgári jogi igényét, ha az építkezés már zavarja vagy kárt okoz. Ha a szomszéd vagy a kivitelező az Ön engedélye nélkül bemegy a telkére, oda anyagot rak, vagy a munkálatok elzárják a bejáratát, a birtokháborítás miatt egy éven belül a jegyzőtől kérheti az eredeti állapot helyreállítását és a zavarás megszüntetését; a jegyző határozatát a kézbesítéstől számított 15 napon belül a bíróságnál lehet megtámadni (Ptk. 5:8. §). Egy éven túl vagy összetettebb ügyben birtokpert indíthat (5:7. §).

    Repedések, süllyedés esetén azonnal rögzítse az állapotot fényképpel, lehetőleg igazságügyi szakértővel, és szólítsa fel írásban a szomszédot és a kivitelezőt. A földtámasz elvonása (Ptk. 5:24. §) és a szükségtelen zavarás (5:23. §) polgári perben érvényesíthető; az értékcsökkenésért kártérítést csak akkor ítélnek meg, ha a zavarás szükségtelen és a kár bizonyított.

  10. Mérlegelje a megegyezést és a bizonyítékok megőrzését. Sok szomszédi építkezési vita a tervező bevonásával rendeződik: ablak áthelyezése, tömör kerítés vagy növénysáv, az alapozási technológia módosítása. A megállapodást foglalja írásba, és ha az engedélyezett tervet érinti, a szomszéd módosított engedélyt kérhet; a szomszédos épülettel határos falat, alapozást érintő változtatás engedélyköteles (281/2024. Korm. rendelet 17. § c) és l) pont).

    Az építkezés előtt készíttessen állapotfelvételt a saját házáról fényképekkel, a meglévő repedések megjelölésével, és ezt közölje a szomszéddal. Később ez a legerősebb bizonyíték arra, hogy a kár az építkezés miatt keletkezett. Őrizze meg a hatósággal váltott leveleket, a kézbesítési igazolásokat és a döntéseket, mert a határidők ezekhez igazodnak.

Mire figyeljen

Jogi alap

6
Ez a törvény az általános közigazgatási eljárások rendjét szabályozza, meghatározva az alapelveket és a hatóságok, valamint az ügyfelek jogait és…
Ez a törvény a közigazgatási jogviták bírósági elbírálásának szabályait rögzíti, biztosítva a hatékony jogvédelmet a közigazgatási tevékenységgel…
Ez a törvény a társasházak létrehozásáról, működéséről és fenntartásáról szól, biztosítva a tulajdonosok érdekeinek érvényesülését.
Ez a törvény a Polgári Törvénykönyv, amely a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozza a mellérendeltség és egyenjogúság elve…
Ez a törvény a magyar építészetről szól, célja az értékvédelem, a polgárhoz méltó életminőség biztosítása, valamint a természetes és épített…

Kapcsolódó bírósági határozatok

4
Egy háromlakásos lakóház építési engedélyét megtámadó, mintegy 40 méterre lakó szomszéd keresetét a bíróság kereshetőségi jog hiányában elutasította, mert a homlokzatmagasság és a terasz miatti közvetlen érdeksérelmet nem támasztotta alá; a Kúria a felülvizsgálat befogadását megtagadta.
A nem közvetlenül határos, 20–40 méterre lakó szomszédok ügyféli jogállását az árnyékvetésre és az intimitás csökkenésére alapított, polgári jogi jellegű igény önmagában nem alapozta meg, mert az építési engedély a polgári jogi igényt nem dönti el.
A szomszédos társasház építési engedély elleni keresetét a bíróság elutasította; a földtámasz joga, a zajterhelés és a benapozás kérdését polgári perben tisztázandó kérdésnek minősítette.
A szomszéd építkezése miatti benapozás- és intimitáscsökkenésre alapított értékcsökkenési kártérítési keresetet az ítélőtábla az elsőfokú ítélet helybenhagyásával elutasította, mert a szükségtelen zavarás és a felróható magatartás nem nyert bizonyítást.

Gyakori kérdések

10
Kell-e a szomszédnak az én hozzájárulásom az építkezéshez?

Főszabály szerint nem. Az építési engedély vagy egyszerű bejelentés azt vizsgálja, hogy a terv megfelel-e a jogszabályoknak, nem azt, hogy a szomszédok egyetértenek-e. Ha azonban Ön ügyfél az eljárásban, észrevételt tehet, és az engedélyt bíróság előtt megtámadhatja. Ha a munkálatokhoz az Ön telkére kell belépni vagy ott állványt kell felállítani, ahhoz az Ön engedélye vagy bírósági döntés szükséges.

Honnan tudom meg, hogy a szomszédnak van-e építési engedélye?

Az ÉTDR nyilvános felületén személyes adatok nélkül megjelenik az eljárás típusa, a telek címe, helyrajzi száma és az építés tárgya, a döntés után pedig annak rövid tartalma. Ha ott nincs adat, írásban kérdezze meg az építésügyi hatóságot. Ha a munkálatok engedély nélkül folynak, bejelentést tehet, és a hatóság hatósági ellenőrzést tart.

Ügyfél vagyok-e, ha a szomszéd házat épít?

Külön vizsgálat nélkül csak az építtető, a telek tulajdonosa és a zártsorúan vagy ikresen csatlakozó épület tulajdonosa ügyfél. A többi szomszéd akkor ügyfél, ha az építkezés a jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti, például sérti a telepítési távolságot, vagy veszélyezteti az épülete állékonyságát. Ha kimaradt, kérje írásban ügyféli jogállása megállapítását.

Mennyi időm van megtámadni a szomszéd építési engedélyét?

A közigazgatási pert a döntés közlésétől számított 30 napon belül kell megindítani, a keresetlevelet a döntést hozó hatóságnál kell benyújtani. Ha a jogorvoslati tájékoztató szerint fellebbezésnek van helye, annak határideje 15 nap. A határidők nem hosszabbíthatók meg, ezért a kézbesítés napját mindig jegyezze fel.

Leállítja-e a per a szomszéd építkezését?

Nem automatikusan. A keresetlevél benyújtásának főszabály szerint nincs halasztó hatálya, a szomszéd a végleges engedély alapján építhet. Azonnali jogvédelemként kérheti a bíróságtól a halasztó hatály elrendelését; ehhez valószínűsítenie kell a közvetlenül fenyegető hátrányt, például statikus szakvéleménnyel.

Leárnyékolja a kertemet a szomszéd új háza, mit tehetek?

Az építési engedélyezésben az árnyékolás akkor számít, ha a terv megsért valamilyen építési szabályt, például a telepítési távolságot vagy a megengedett épületmagasságot. Ha a terv szabályos, az árnyékolás polgári jogi kérdés: a szükségtelen zavarás miatt polgári pert indíthat, de a bíróságok csak a szokásosat meghaladó, bizonyított zavarás esetén adnak igazat.

Megrepedt a házam fala a szomszéd építkezése óta, kitől kérhetek kártérítést?

Rögzítse a károkat fényképpel és lehetőleg igazságügyi szakértővel, majd szólítsa fel írásban a szomszédot és a kivitelezőt. A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól, a kárért polgári perben lehet kártérítést követelni. Sokat segít, ha az építkezés előtt készült állapotfelvétel a saját házáról.

A szomszéd engedély nélkül épít, hová fordulhatok?

Az építésügyi hatósághoz. A jogszerűtlen építkezés miatt a hatóság hatósági ellenőrzést tart, építésügyi bírságot szab ki, és ha a fennmaradás nem engedélyezhető, elrendelheti az átalakítást vagy a bontást. Intézkedésre az építés befejezésétől számított tíz éven belül van lehetőség, ezért a bejelentést ne halogassa.

Belátnak a szomszéd új ablakai a kertembe, ez jogsértés?

Önmagában nem feltétlenül. A közigazgatási eljárásban a belátás csak akkor számít, ha a terv megsért valamilyen építési szabályt. Polgári jogi szempontból a belátás akkor lehet szükségtelen zavarás, ha meghaladja a helyben szokásos mértéket. A bíróságok szerint a kölcsönös, a környéken megszokott belátás nem alapoz meg igényt.

Mi a különbség a jegyzői birtokvédelem és az építési engedély megtámadása között?

A jegyzői birtokvédelem a tényleges birtokháborítást szünteti meg gyorsan, például ha a szomszéd az Ön telkére rakja az építőanyagot; egy éven belül kérhető. Az építési engedély megtámadása közigazgatási per, amely azt vizsgálja, hogy a hatóság jogszerűen adta-e meg az engedélyt. A két eljárás egymástól függetlenül, akár párhuzamosan is indítható.

Gyakorlati jogi útmutatók

6

Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja

Frissítve: · Források: Ákr. 10. §, 33. §, 81. §, 112. §, 116–118. § – ügyfél, iratbetekintés, döntés, jogorvoslat, fellebbezés (2016. évi CL. törvény), Kp. 13. §, 17. §, 39. §, 50–52. § – illetékesség, perindítási jog, keresetlevél, azonnali jogvédelem (2017. évi I. törvény), Tht. 50. § (2) bekezdés – a társasház képviselete építésügyi hatósági eljárásban, az építési engedély kézbesítése (2003. évi CXXXIII. törvény), Ptk. 5:5–5:8. §, 5:23–5:24. § – birtokvédelem, szükségtelen zavarás tilalma, földtámasz joga (2013. évi V. törvény), njt.hu, EUR-Lex

A magyarázatok a hivatalos jogszabályszövegből készülnek és tájékoztató jellegűek; kizárólag a teljes szöveg kötelező, amelyre minden oldal hivatkozik. Az Europaius jogi tájékoztatást nyújt, nem ügyvédi szolgáltatást.