Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius

Büntetővégzés: tárgyalás kérése 8 napon belül

Büntetővégzést az kap, akinek az ügyében a bíróság tárgyalás nélkül, kizárólag az ügyiratok alapján döntött. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) C. Fejezete szerint erre egyszerű megítélésű, háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén kerülhet sor, a bűncselekmény beismerése esetén súlyosabb ügyekben is (Be. 740. §). Tipikus példa az ittas járművezetés, a kisebb értékre elkövetett lopás, a könnyű testi sértés vagy a közokirat-hamisítás. A büntetővégzés ügydöntő határozat: pénzbüntetést, közérdekű munkát, felfüggesztett szabadságvesztést, járművezetéstől eltiltást is kiszabhat, és ha senki nem lép, jogerőre emelkedik, majd bekerül a bűnügyi nyilvántartásba. Fellebbezni nem lehet ellene; az egyetlen rendes jogorvoslat a tárgyalás tartása iránti indítvány, amelyet a kézbesítéstől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni (Be. 742. §). Az indítvány nyomán a bíróság előkészítő ülést tart, a büntetővégzést hatályon kívül helyezi, és az ügyet az általános szabályok szerint folytatja. Az útmutató annak szól, aki büntetővégzést kapott, és el kell döntenie, elfogadja-e, vagy tárgyalást kér: mit mérlegeljen, hogyan számítsa a határidőt, mit írjon az indítványba, mi történik az előkészítő ülésen, és mikor szabhat ki a bíróság súlyosabb büntetést annál, amit a büntetővégzés tartalmazott.

Büntetőjog – büntetővégzés

A legfontosabb tények

Határidő
A tárgyalás tartása iránti indítványt a büntetővégzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni; ennek elmulasztása után a büntetővégzés jogerős, fellebbezésnek pedig egyáltalán nincs helye (Be. 742. §…
Jogterület
Büntetőjog – büntetővégzés
Lépések
Bírósági gyakorlat
5
Frissítve
2026. 11. 22.

Határidő

A tárgyalás tartása iránti indítványt a büntetővégzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni; ennek elmulasztása után a büntetővégzés jogerős, fellebbezésnek pedig egyáltalán nincs helye (Be. 742. § (1)–(2) bekezdés).

A nyolc napba a kézbesítés napja nem számít bele; ha az utolsó nap olyan napra esik, amelyen a bíróságon a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le (Be. 137. § (3)–(4) bekezdés). Elegendő, ha az indítványt legkésőbb az utolsó napon ajánlott küldeményként postára adja a bíróság címére (Be. 138. § (4) bekezdés). Ha önhibáján kívül mulasztott, az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő, és ezzel együtt az indítványt is pótolnia kell; három hónapon túl igazolásnak nincs helye (Be. 139. §). Az indítvány az előkészítő ülés megkezdéséig vonható vissza (Be. 744. § (1) bekezdés). A bíróság a büntetővégzést az ügy érkezésétől számított egy hónapon belül hozza meg (Be. 741. § (1) bekezdés). Az előkészítő ülés után hozott ítélet ellen a fellebbezést a kihirdetéskor nyomban be kell jelenteni, vagy arra három munkanapot lehet fenntartani; ennek elmulasztása miatt nincs igazolás (Be. 582. § (1) bekezdés).

Mit kell tenni

  1. Olvassa el a büntetővégzést, és jegyezze fel a kézbesítés napját.

    A büntetővégzés rendelkező része tartalmazza a bűncselekmény megnevezését, a kiszabott büntetést vagy intézkedést, a bűnügyi költségről szóló döntést, valamint a tárgyalás tartása iránti indítványra vonatkozó figyelmeztetést (Be. 741. § (3) bekezdés). Az indokolás rövid: a megállapított tényállásból, a büntetővégzés feltételeire való utalásból és az alkalmazott jogszabályokból áll (741. § (4) bekezdés). Írja fel, melyik napon vette át a küldeményt; a tértivevényen vagy az elektronikus kézbesítési igazoláson szereplő nap a határidő kezdete. A büntetővégzésnél a postai kézbesítési vélelem és a hirdetményi kézbesítés nem alkalmazható (743. § (3) bekezdés): ha a végzést nem lehet szabályszerűen kézbesíteni, úgy kell tekinteni, mintha Ön tárgyalást kért volna (743. § (2) bekezdés). Ezzel azonban semmit sem nyer, mert az előkészítő ülésre ilyenkor is meg kell jelennie.

  2. Ellenőrizze, hozható volt-e egyáltalán büntetővégzés.

    Büntetővégzés csak akkor hozható, ha az ügy megítélése egyszerű, Ön szabadlábon van (vagy más ügyben tartják fogva), és a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető. Főszabályként háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt van rá lehetőség, ötévi felső határig csak akkor, ha a bűncselekményt beismerte, nyolcévi felső határig pedig csak az ügyészség indítványára és beismerés esetén (Be. 740. § (1), (3)–(4) bekezdés). A Kúria szerint ha ezek a mérlegelést nem tűrő feltételek hiányoztak, például a terhelt nem ismerte be az ötévi szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményt, az abszolút eljárási szabálysértéshez vezethet (Kúria Bfv.274/2023/11.). Végrehajtandó szabadságvesztés büntetővégzésben nem szabható ki; a kiszabható joghátrányokat a 740. § (2) bekezdése sorolja fel. Ha bármelyik feltétel hiányát észleli, az indítványban emelje ki.

  3. Mérlegelje, megéri-e tárgyalást kérni.

    Tárgyalást akkor érdemes kérni, ha nem Ön követte el a cselekményt, ha a büntetővégzés tényállása lényeges pontban téves (más összeg, más körülmény, más minősítés), ha a büntetés aránytalanul súlyos, vagy ha a járművezetéstől eltiltás a megélhetését veszélyezteti. Számoljon azzal, hogy a tárgyalás hónapokkal meghosszabbítja az eljárást, személyesen meg kell jelennie, és ha a bíróság végül bűnösnek mondja ki, a tárgyalással felmerült többletköltséget, például a tanúk és a szakértő díját is viselnie kell (Be. 145. §, 574. § (1) bekezdés).

    Gondolja végig a nyilvántartási következményt is: pénzbüntetés és közérdekű munka esetén a törvényi mentesítés már a jogerő napján beáll (Btk. 100. § (1) bekezdés a) pont), felfüggesztett szabadságvesztésnél csak a próbaidő leteltének napján (100. § (1) bekezdés d) pont). Ha a büntetés nem súlyosabb annál, amire tárgyaláson reálisan számíthat, a büntetővégzés elfogadása gyakran a jobb döntés.

  4. Ha a tét nagy, kérjen védőt.

    Az indítványt Ön is benyújthatja, védő nem kötelező, a tárgyaláson azonban a bizonyítási stratégia már döntő lehet. Meghatalmazott ügyvéddel írásban kell megbízási szerződést kötni, a díj szabad megállapodás tárgya (Ütv. 28. § (1) bekezdés, 29. § (1) bekezdés). Ha nem tudja megfizetni az ügyvédet, a vádemelés után a bíróság az Ön indítványára védőt rendel ki (Be. 46. § (6) bekezdés). A kirendelt védő díját és költségeit rászorultság esetén az állam előlegezi és viseli (Jstv. 17. § (1) bekezdés b) pont, 19. §); a munkadíjat a 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet szerint, a kirendelt ügyvédi óradíj alapján számolják el. Támogatás hiányában és bűnösség megállapítása esetén ez a díj bűnügyi költség, amelyet Önnek kell megtérítenie (Be. 145. § (1) bekezdés c) pont). A védő maga is indítványozhat tárgyalást, a vádlott javára tett indítványt azonban csak a vádlott hozzájárulásával vonhatja vissza (Be. 742. § (2) bekezdés, 744. § (2) bekezdés).

  5. Írja meg és nyújtsa be az indítványt a büntetővégzést hozó bíróságnál.

    Az indítványt a büntetővégzést hozó járásbíróságnak, Budapesten a kerületi bíróságnak címezze, és tüntesse fel rajta az ügyszámot, a nevét, születési adatait és lakcímét. Elég egy rövid nyilatkozat: „A …-án kézbesített büntetővégzéssel szemben tárgyalás tartását indítványozom.” Írja le röviden azt is, mit tart sérelmesnek: a bűnösség megállapítását, a tényállást vagy csak a büntetést, mert ha ez nem állapítható meg, a bíróság kiegészítésre hívja fel (Be. 745. § (3) bekezdés). Jelölje meg a tanúkat és az iratokat, amelyekkel védekezni kíván. A beadvány postán ajánlott küldeményként, a bíróság kezelőirodáján személyesen vagy elektronikus azonosítással a bírósági e-ügyintézési felületen is benyújtható; ügyvéd elektronikus úton terjeszti elő. Őrizze meg a feladóvevényt vagy az elektronikus érkeztetési igazolást, mert a határidő megtartását ezzel tudja bizonyítani.

  6. Ha csak részletfizetést vagy javítást szeretne, az nem tárgyaláskérés.

    Nem minősül tárgyalás tartása iránti indítványnak, ha Ön vagy a védője kizárólag halasztást, részletfizetést vagy a büntetővégzés kijavítását kéri (Be. 745. § (4) bekezdés); a Kúria szerint a személyi adatok kijavítására irányuló kérelem sem ilyen indítvány (Kúria Bfv.476/2024/6.). Ilyenkor a büntetővégzés jogerőre emelkedik. Pénzbüntetésre a bíróság legfeljebb három hónap halasztást vagy két éven belüli részletfizetést engedélyezhet, ha valószínűsíti, hogy az egy összegben való megfizetés Önnek vagy tartásra szoruló hozzátartozójának a büntetés célján túlmenő jelentős anyagi nehézséget okozna (Bv. tv. 42. § (1) bekezdés). A kérelemnek nincs halasztó hatálya, a pénzbüntetésről hozott ilyen döntés ellen pedig nincs fellebbezés (Bv. tv. 44. § (1), (4) bekezdés). Ha a tényállást is vitatja, kifejezetten tárgyalást kérjen.

  7. Jelenjen meg az előkészítő ülésen.

    Az indítvány alapján a bíróság előkészítő ülést tart (Be. 743. § (1) bekezdés), amelyre legalább tizenöt nappal korábban idézést kap (500. § (4) bekezdés). Az indítványozó jelenléte kötelező: ha nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem menti ki, úgy kell tekinteni, mintha az indítványt visszavonta volna (744. § (3) bekezdés), és a büntetővégzés jogerőre emelkedik. Betegség esetén orvosi igazolással még az ülés előtt jelezze akadályoztatását. Az ülés elején a bíróság megkérdezi, fenntartja-e az indítványt (745. § (1) bekezdés), ismerteti a büntetővégzés és az indítvány lényegét, majd a büntetővégzést hatályon kívül helyezi; e végzés ellen nincs fellebbezés (746. § (1), (4) bekezdés). Ettől kezdve az eljárás az általános szabályok szerint folyik.

  8. Az előkészítő ülésen döntsön a beismerésről és a bizonyítási indítványokról.

    A bíróság megkérdezi, beismeri-e a bűnösségét (Be. 502. § (5) bekezdés). Ha beismeri, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság a beismerő nyilatkozatot elfogadhatja, és az ítéletet már az előkészítő ülésen meghozhatja (504. § (3), (6) bekezdés); ez akkor ésszerű, ha csak a büntetés mértékét vitatja. Ha nem ismeri be a bűnösségét, előadhatja a védekezése alapjául szolgáló tényeket, és bizonyítást (tanú kihallgatását, szakértő kirendelését) vagy bizonyíték kirekesztését indítványozhatja, egyedileg megjelölve az indítvány okát és célját (506. § (4)–(5) bekezdés). Ezeket az indítványokat itt tegye meg: a később, e szabályokkal ellentétesen előterjesztett, a tényállás tisztázásához nem szükséges indítványt a bíróság érdemi indokolás nélkül elutasíthatja (500. § (2) bekezdés d) pont).

  9. Számoljon a súlyosítási tilalommal és annak kivételeivel.

    Ha csak Ön vagy az Ön javára más kért tárgyalást, a bíróság a büntetővégzésben kiszabottnál súlyosabb büntetést csak akkor szabhat ki, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján olyan új tényt állapít meg, amely súlyosabb minősítést vagy lényegesen súlyosabb büntetést indokol (Be. 746. § (5) bekezdés). A Kúria megváltoztatta azokat az ítéleteket, amelyek új tény nélkül súlyosabb pénzbüntetést, illetve hosszabb járművezetéstől eltiltást szabtak ki (Kúria Bfv.476/2024/6., Bfv.793/2024/10.). A tilalom akkor is érvényesül, ha az ügyészség nem a terhelt terhére, hanem például a végrehajthatóság tisztázása végett kért tárgyalást; ilyenkor közérdekű munka helyett felfüggesztett szabadságvesztés sem szabható ki (Kúria Bfv.1036/2022/9.). Ha viszont az ügyészség a terhére indítványoz tárgyalást, a bíróság a büntetés mértékében nincs kötve.

  10. Az ítélet után éljen a fellebbezéssel, és figyeljen a nyilvántartásra.

    Az előkészítő ülésen vagy a tárgyaláson hozott ítélet ellen fellebbezhet; ezt a kihirdetéskor nyomban kell bejelenteni, vagy három munkanapot tarthat fenn rá (Be. 582. § (1) bekezdés). Ha a büntetővégzés jogerőre emelkedett, rendes jogorvoslat már nincs. Felülvizsgálati indítvány csak szűk, törvényben meghatározott okokból terjeszthető elő, és a Kúria szerint nem kifogásolható, hogy a bíróság a terhelt távollétében döntött, ha a büntetővégzés ellen senki nem kért tárgyalást (Kúria Bfv.95/2024/11., Bfv.274/2023/11.). A jogerős elítélést a bűnügyi nyilvántartó szerv a mentesítésig a bűntettesek nyilvántartásában tartja nyilván (Bnytv. 13. § (1) bekezdés). Hatósági erkölcsi bizonyítványt a kormányablakban vagy elektronikusan kérhet; az a kiállítástól számított kilencven napig érvényes (Bnytv. 72. § (1) bekezdés, 74. § (5) bekezdés).

Mire figyeljen

Jogi alap

8
Ez a törvény a büntetőeljárás szabályait fekteti le Magyarországon, biztosítva a tisztességes eljáráshoz való jogot, az igazság megállapítását, a…
Ez a törvény a Büntető Törvénykönyv, amely meghatározza, hogy mely cselekmények minősülnek bűncselekménynek, milyen büntetések szabhatók ki értük, és…
Ez a törvény a büntetések, intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásának szabályait rögzíti Magyarországon…
Ez a törvény a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek…
Ez a törvény a szociálisan hátrányos helyzetben lévő személyeknek nyújt jogi segítséget, biztosítva számukra szakszerű jogi tanácsot és képviseletet…
Ez a törvény az ügyvédi tevékenység alapvető szabályait, elveit és gyakorlásának feltételeit rögzíti Magyarországon, meghatározva, hogy ki és milyen…
Ez a rendelet a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjakat és költségtérítéseket szabályozza a bírósági és…

Kapcsolódó bírósági határozatok

5
A terhelt terhére szóló tárgyalás tartása iránti indítvány és új tény hiányában sérti a súlyosítási tilalmat a büntetővégzésben foglaltnál súlyosabb pénzbüntetés kiszabása; a személyi adatok kijavítására irányuló kérelem nem tárgyalás tartása iránti indítvány.
Ha a büntetővégzés a járművezetéstől eltiltás tartamát mértékegység nélkül „1”-ben jelöli meg, azt egy hónapnak kell tekinteni, és a kizárólag a terhelt javára kért tárgyalás után kiszabott hat hónapi eltiltás sérti a súlyosítási tilalmat.
Sérti a súlyosítási tilalmat, ha az ügyészség csak a közérdekű munka végrehajthatóságának tisztázása végett kért tárgyalást, a bíróság pedig új tény megállapítása nélkül felfüggesztett szabadságvesztést szab ki.
A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás törvényes, ha a terhelt a személyesen átvett büntetővégzés ellen határidőben nem kért tárgyalást; abszolút eljárási szabálysértés csak akkor áll fenn, ha a Be. 740. §-ában írt kötelező feltételek hiányoztak.
Ha a büntetővégzés ellen a jogosultak nem indítványoztak tárgyalást, alaptalan arra hivatkozni, hogy az ügydöntő határozat a terhelt távollétében született.

Gyakori kérdések

10
Lehet fellebbezni a büntetővégzés ellen?

Nem. A büntetővégzés ellen nincs helye fellebbezésnek; helyette a kézbesítéstől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását lehet indítványozni (Be. 742. § (1)–(2) bekezdés). Erre jogosult a vádlott, a védő, az ügyészség, valamint a rájuk vonatkozó rendelkezés miatt a magánfél, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt. Az indítvány nyomán a bíróság előkészítő ülést tart, a büntetővégzést hatályon kívül helyezi, és az ügyet az általános szabályok szerint tárgyalja.

Hány napom van tárgyalást kérni a büntetővégzés után?

Nyolc nap a kézbesítéstől. A kézbesítés napja nem számít bele, ha pedig az utolsó nap munkaszüneti napra esik, a határidő a következő munkanapon jár le (Be. 137. § (3)–(4) bekezdés). Ha a beadványt az utolsó napon ajánlott küldeményként postára adja, a határidőt megtartotta (Be. 138. § (4) bekezdés). Ne hagyja az utolsó pillanatra, mert a feladás napját Önnek kell igazolnia.

Mi történik, ha nem veszem át a büntetővégzést?

A büntetővégzésnél a postai kézbesítési vélelem és a hirdetményi kézbesítés nem alkalmazható (Be. 743. § (3) bekezdés). Ha a végzést nem lehet szabályszerűen kézbesíteni, úgy kell tekinteni, mintha Ön tárgyalást kért volna (743. § (2) bekezdés). A bíróság ilyenkor előkészítő ülést tűz ki, amelyen meg kell jelennie; ha nem jelenik meg, a bíróság a törvény szerint intézkedik a megjelenése biztosítása iránt (Be. 501. § (1) bekezdés).

Kaphatok súlyosabb büntetést, ha tárgyalást kérek?

Főszabály szerint nem. Ha csak Ön vagy az Ön javára más kért tárgyalást, súlyosabb büntetés csak akkor szabható ki, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és abból olyan új tény derül ki, amely súlyosabb minősítést vagy lényegesen súlyosabb büntetést indokol (Be. 746. § (5) bekezdés). Ha az ügyészség a terhére kér tárgyalást, ez a védelem nem érvényesül.

Kell ügyvéd ahhoz, hogy tárgyalást kérjek büntetővégzés ellen?

Nem kötelező, az indítványt maga is benyújthatja. A tárgyaláson viszont sokat számít a védő. Ha nem tudja megfizetni, a vádemelés után a bíróság az Ön indítványára védőt rendel ki (Be. 46. § (6) bekezdés), és rászorultság esetén a kirendelt védő díját az állam előlegezi és viseli (Jstv. 17. § (1) bekezdés b) pont). Enélkül bűnösség megállapítása esetén a díjat Önnek kell megtérítenie.

Mennyibe kerül, ha tárgyalást kérek a büntetővégzés ellen?

Magának az indítványnak nincs díja. Költség akkor keletkezik, ha a bíróság végül bűnösnek mondja ki: ilyenkor a bűnügyi költséget, így a tanúk és a szakértő díját, támogatás hiányában a kirendelt védő díját is viselnie kell (Be. 145. §, 574. § (1) bekezdés). Felmentés esetén a bűnügyi költséget főszabályként az állam viseli. Meghatalmazott ügyvéd díja megállapodás kérdése.

Visszavonhatom a tárgyalás iránti kérelmemet?

Igen, az előkészítő ülés megkezdéséig (Be. 744. § (1) bekezdés). Ilyenkor a büntetővégzés jogerőre emelkedik, mintha nem kért volna tárgyalást. A védő által az Ön javára tett indítványt a védő csak az Ön hozzájárulásával vonhatja vissza (744. § (2) bekezdés). Ha nem jelenik meg az előkészítő ülésen, és előzetesen nem menti ki magát, az is visszavonásnak számít.

Mit tehetek, ha lekéstem a nyolc napot?

Ha önhibáján kívül mulasztott, például kórházban volt, az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő, és ezzel együtt pótolnia kell a tárgyalás iránti indítványt; három hónapon túl erre nincs lehetőség (Be. 139. §). Ha nincs alapos oka, a büntetővégzés jogerős, és csak szűk körben, felülvizsgálati indítvánnyal támadható.

Bírósági titkár hozta a büntetővégzést, ez szabályos?

Igen, ha a büntetővégzés meghozatalát az ügyészség indítványozta, bírósági titkár is meghozhatja; kivétel a nyolcévi szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatti büntetővégzés (Be. 741. § (5) bekezdés). A titkár által hozott büntetővégzés ellen ugyanúgy nyolc napon belül kérhet tárgyalást, mint a bíró döntése ellen.

Bekerül a büntetővégzés az erkölcsi bizonyítványba?

A jogerős büntetővégzés elítélésnek számít, és a mentesítésig a bűntettesek nyilvántartásában szerepel (Bnytv. 13. § (1) bekezdés). Pénzbüntetésnél és közérdekű munkánál a mentesítés már a jogerő napján beáll (Btk. 100. § (1) bekezdés a) pont), így az erkölcsi bizonyítvány büntetlen előéletet igazolhat. Felfüggesztett szabadságvesztésnél a mentesítés csak a próbaidő leteltének napján következik be.

Gyakorlati jogi útmutatók

6

Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja

Frissítve: · Források: Be. 46. §, 137–139. §, 145. § – Védő kirendelése, határidők, igazolás, bűnügyi költség (2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról), Be. 499–506. §, 574. §, 582. §, 739–746. § – Előkészítő ülés, bűnügyi költség viselése, fellebbezés, büntetővégzés és tárgyalás tartása iránti indítvány (2017. évi XC. törvény, njt.hu), Btk. 100. § – Törvényi mentesítés (2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről), Bv. tv. 42. §, 44. § – Pénzbüntetés halasztása és részletfizetése (2013. évi CCXL. törvény a büntetések és intézkedések végrehajtásáról), njt.hu, EUR-Lex

A magyarázatok a hivatalos jogszabályszövegből készülnek és tájékoztató jellegűek; kizárólag a teljes szöveg kötelező, amelyre minden oldal hivatkozik. Az Europaius jogi tájékoztatást nyújt, nem ügyvédi szolgáltatást.