Felfüggesztett börtön, próbára bocsátás: mit jelent?
A felfüggesztett szabadságvesztés és a próbára bocsátás az a két jogkövetkezmény, amellyel az elkövető börtön nélkül, próbaidő alatt bizonyíthatja, hogy a büntetés célja végrehajtás nélkül is elérhető. A kettő nem ugyanaz. Próbára bocsátásnál a bíróság megállapítja a bűnösséget, de a büntetés kiszabását egy-három év próbaidőre elhalasztja; ha a próbaidő eredményesen telik el, az elkövető büntethetősége megszűnik (Btk. 65–66. §), és büntetlen előéletűnek számít. Felfüggesztett szabadságvesztésnél a bíróság legfeljebb kétévi szabadságvesztést szab ki, de annak végrehajtását egy-öt év próbaidőre felfüggeszti (Btk. 85. §); az elítélt a próbaidő végéig büntetett előéletű, a mentesítés a próbaidő leteltének napján áll be. Mindkettő mellé pártfogó felügyelet rendelhető; ha a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt visszaeső, a pártfogó felügyelet kötelező (Btk. 86. § (6) bekezdés). Ha az elkövető újabb bűncselekményt követ el, vagy a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a próbára bocsátást megszüntetik és büntetést szabnak ki, a felfüggesztett szabadságvesztést pedig végre kell hajtani (Btk. 66. §, 87. §). Az útmutató annak szól, akivel szemben ilyen ítélet született vagy várható: mikor alkalmazható, mit kell tenni a próbaidő alatt, mi történik szabályszegés vagy újabb eljárás esetén, és mikor, milyen kérelemmel szabadulhat meg a büntetett előélet hátrányaitól.
A legfontosabb tények
Határidő
A próbára bocsátás próbaideje egy évtől három évig, a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje egy évtől öt évig terjed, de ez utóbbi nem lehet rövidebb a kiszabott szabadságvesztésnél (Btk. 65. § (3) bekezdés, 85. § (2) bekezdés).
Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezést a kihirdetéskor nyomban be kell jelenteni, vagy arra három munkanapot lehet fenntartani (Be. 582. § (1) bekezdés). A pártfogó felügyelet az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik (Bv. tv. 312. § (1) bekezdés a) pont), tartama azonos a próbaidővel, de legfeljebb öt év (Btk. 70. § (1) bekezdés). A pártfogó felügyelet szabályainak megszegése miatt a próbára bocsátás próbaideje egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható (Btk. 65. § (4) bekezdés). A felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendeléséről a büntetés-végrehajtási bíró az ügyészség indítványának beérkezésétől számított nyolc napon belül határoz (Bv. tv. 61/E. § (1) bekezdés). A pártfogó felügyelet és a büntetett előélet alóli utólagos bírósági mentesítés is a próbaidő felének, de legalább egy évnek az eltelte után kérhető (Btk. 70. § (3) bekezdés, 101. § (2) bekezdés). Felfüggesztett szabadságvesztésnél a törvényi mentesítés a próbaidő leteltének napján áll be (Btk. 100. § (1) bekezdés d) pont).
Mit kell tenni
Az ítéletből állapítsa meg, pontosan mit szabott ki a bíróság.
Nézze meg, hogy a rendelkező rész próbára bocsátást vagy végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést tartalmaz-e. Próbára bocsátásnál nincs kiszabott büntetés, csak a próbaidő tartama (Btk. 65. § (1), (3) bekezdés). Felfüggesztett szabadságvesztésnél az ítélet tartalmazza a szabadságvesztés tartamát, végrehajtási fokozatát és a próbaidőt (Btk. 85. §). Mindkét esetben ellenőrizze, elrendelték-e a pártfogó felügyeletet, és milyen külön magatartási szabályokat írtak elő: például távoltartást a sértettől, meghatározott helyek kerülését, szeszesital-fogyasztás tilalmát nyilvános helyen, rendszeres jelentkezést vagy gyógykezelést (Btk. 71. § (2) bekezdés). Felfüggesztésnél azt is nézze meg, döntött-e a bíróság előzetes mentesítésről (Btk. 102. §). Ezek határozzák meg, mit kell a következő években betartania.
Ha az ítélet még nem jogerős, mérlegelje a fellebbezést.
Próbára bocsátás vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt alkalmazható; kizárt többek között a visszaeső, a bűnszervezetben elkövető, valamint az, aki a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztése befejezése előtt vagy felfüggesztett szabadságvesztése próbaideje alatt követte el (Btk. 65. § (1)–(2) bekezdés). A szabadságvesztés végrehajtása legfeljebb kétévi tartamnál függeszthető fel, többszörös visszaesővel, bűnszervezetben elkövetővel és a próbaidő alatt szándékos bűncselekményt elkövetővel szemben nem (Btk. 85. § (1) bekezdés, 86. § (1) bekezdés). Visszaeső az, akit szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és a büntetés kitöltésétől az újabb szándékos bűncselekményig három év még nem telt el (Btk. 459. § (1) bekezdés 31. pont). A fellebbezést a kihirdetéskor nyomban, vagy három munkanapon belül kell bejelenteni (Be. 582. § (1) bekezdés); ebben kérheti például a felfüggesztést vagy az előzetes mentesítést.
Kérje az előzetes mentesítés vizsgálatát.
Felfüggesztett szabadságvesztés esetén a bíróság már az ítéletben előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha arra érdemes (Btk. 102. § (1) bekezdés). Ilyenkor nem kell a próbaidő végéig büntetett előéletűként élnie: a mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és nem tartozik számot adni az elítéléséről (Btk. 98. § (2) bekezdés). Az előzetes mentesítés lehetőségét a bíróságnak hivatalból vizsgálnia kell, de az nem automatikus: a Fővárosi Ítélőtábla szerint kivételes, mérlegelésen alapuló intézkedés, és a felfüggesztés feltételeinek fennállása önmagában nem jelenti az érdemességet (Fővárosi Ítélőtábla Bf.248/2024/16.). Hivatkozzon a munkahelyére, családi helyzetére, a kár megtérítésére és arra, hogy az elítélés milyen állás vagy tisztség betöltését akadályozná; az előzetes mentesítés például kizárja az önkormányzati képviselő méltatlanságának megállapítását (Kúria Kf.39949/2020/4.). Ha a felfüggesztett szabadságvesztést később végre kell hajtani, az előzetes mentesítés hatályát veszti (102. § (2) bekezdés).
A jogerő után vegye fel a kapcsolatot a pártfogó felügyelővel.
A pártfogó felügyelet az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik (Bv. tv. 312. § (1) bekezdés a) pont), és a lakcíme vagy kérésére a tényleges tartózkodási helye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat kijelölt pártfogó felügyelője hajtja végre (Bv. tv. 310. § (2) bekezdés). A pártfogolt köteles a magatartási szabályokat megtartani, a pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartani, a felhívásának eleget tenni és a kért felvilágosítást megadni (Btk. 71. § (1) bekezdés, Bv. tv. 313. § (1) bekezdés). Ha nem kap értesítést, maga keresse meg a szolgálatot. Ha a felvilágosítást megtagadja, előzetes figyelmeztetés után rendbírságot szabhatnak ki (Bv. tv. 313. § (3) bekezdés). A pártfogó felügyelőtől segítséget is kérhet munkába álláshoz, szálláshoz, tanulmányokhoz, gyógykezeléshez vagy családi kapcsolatai rendezéséhez (Bv. tv. 313. § (2) bekezdés).
Tartsa be a magatartási szabályokat, és kérje a módosításukat, ha kell.
A magatartási szabályok megtartását a pártfogó felügyelő ellenőrzi, a távoltartási és hasonló szabályokét a rendőrség is (Bv. tv. 310. § (4) bekezdés, 313. § (4) bekezdés). Ha élethelyzete megváltozik, például új munkahelyre költözik, vagy egy előírt gyógykezelés már szükségtelen, ne szegje meg a szabályt, hanem kérje a módosítását: a pártfogó felügyelő a kérelmére javaslatot tehet a büntetés-végrehajtási bírónak a külön magatartási szabály megváltoztatására vagy mellőzésére (Bv. tv. 313. § (5) bekezdés). Ha a személyes kapcsolattartás tapasztalatai kedvezőek, a pártfogó felügyelő engedélyezheti, hogy a kapcsolatot telefonon vagy elektronikusan tartsa (313. § (4a) bekezdés). A lakcímváltozást, a munkahely elvesztését és minden akadályt előre jelezzen a pártfogónak; a kapcsolattartás elmulasztása gyakori oka a végrehajtás elrendelésének.
Szabályszegés esetén készüljön fel a meghallgatásra.
Ha megszegi a magatartási szabályokat, a pártfogó felügyelő javaslatot küld az ügyészségnek (Bv. tv. 314. § (1) bekezdés). Felfüggesztett szabadságvesztésnél az ügyészség a büntetés-végrehajtási bírónál indítványozhatja a végrehajtás elrendelését, próbára bocsátásnál az alapügyben elsőfokon eljárt bíróságnál a próbaidő meghosszabbítását vagy a próbára bocsátás megszüntetését; kisebb súlyú szabályszegés esetén csak a külön magatartási szabályok megváltoztatását (314. § (3) bekezdés). A végrehajtás csak súlyos szabályszegés miatt rendelhető el (Btk. 87. § c) pont); a büntetés-végrehajtási bíró nyolc napon belül, az elítélt meghallgatása után dönt, a végrehajtást elrendelő végzés elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van (Bv. tv. 61/E. § (1), (3) bekezdés). A meghallgatáson igazolja, miért maradt el a jelentkezés (orvosi papír, munkáltatói igazolás), és kérje az enyhébb megoldást.
Újabb büntetőeljárásnál ismerje a következményeket.
A próbára bocsátást meg kell szüntetni és büntetést kell kiszabni, ha az elkövetőt a próbaidő alatt elítélik akár a próbaidő alatt, akár azt megelőzően elkövetett bűncselekmény miatt (Btk. 66. § (1) bekezdés a)–b) pont). Ha azonban az elítélés csak a próbaidő letelte után emelkedik jogerőre, a próbára bocsátás már nem szüntethető meg, mert a büntethetőség megszűnt (Kúria Bfv.228/2024/6.). A felfüggesztett szabadságvesztést akkor kell végrehajtani, ha az elítéltet a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik (Btk. 87. § b) pont); újabb felfüggesztett büntetés esetén a próbaidők párhuzamosan telnek (86. § (5) bekezdés). Ha más szabadságvesztést töltenek Önön, a próbaidő annak tartamával meghosszabbodik (86. § (2) bekezdés). Az új eljárásban mondja el a védőjének, hogy próbaidő alatt áll.
Kérje a pártfogó felügyelet korábbi megszüntetését.
Ha a pártfogó felügyelet fele része, de legalább egy év eredményesen eltelt, és a felügyeletre már nincs szükség, a pártfogó felügyelő javasolhatja a megszüntetését (Btk. 70. § (3) bekezdés). A pártfogó felügyelő ilyenkor jelentést küld az ügyészségnek, amelynek indítványára a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján megszünteti a pártfogó felügyeletet (Bv. tv. 68. § (7)–(8) bekezdés). A törvény a kezdeményezést a pártfogó felügyelőhöz köti, ezért nála jelezze a kérését, és mutassa be, hogy rendezett életet él: van munkahelye, lakhatása, és betartotta a szabályokat. A pártfogó felügyelet megszüntetése nem szünteti meg a próbaidőt: újabb bűncselekmény esetén a próbára bocsátás megszüntetése, illetve a végrehajtás elrendelése továbbra is lehetséges.
A próbaidő végén ellenőrizze a mentesítést, vagy kérje korábban.
Felfüggesztett szabadságvesztésnél a törvényi mentesítés a próbaidő leteltének napján, külön kérelem nélkül beáll, kivéve, ha a végrehajtást elrendelték (Btk. 100. § (1) bekezdés d) pont, (3) bekezdés). Korábban, a próbaidő felének, de legalább egy évnek az eltelte után utólagos bírósági mentesítést kérhet, ha arra érdemes (Btk. 101. § (2) bekezdés). A kérelmet az alapügyben elsőfokon eljárt bíróságnál kell előterjeszteni; ha pártfogó felügyelet alatt áll, a bíróság összefoglaló jelentést kér a felügyelet tapasztalatairól (Bv. tv. 44/A. § (1), (3) bekezdés). Az érdemességnél a jogerő óta folytatott életmódot és a sérelem jóvátételét vizsgálják (Btk. 101. § (3) bekezdés), ezért csatoljon munkáltatói igazolást, a kártérítés megfizetését igazoló iratot. Próbára bocsátásnál mentesítésre nincs szükség, mert a próbaidő eredményes elteltével a büntethetőség megszűnik (Btk. 66. § (2) bekezdés).
Tudja, mit mutat az erkölcsi bizonyítvány, és mit kérdezhet a munkáltató.
A próbára bocsátott személy büntetlen előéletű; adatait a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában a próbaidő elteltétől számított öt évig kezelik (Bnytv. 15. § d) pont, 20. § (2) bekezdés). Felfüggesztett szabadságvesztésnél az adatok a mentesítésig a bűntettesek nyilvántartásában szerepelnek, a mentesítés után pedig szándékos bűncselekménynél nyolc, gondatlannál öt évig a büntetlen előéletűek említett nyilvántartásában (Bnytv. 13. § (1) bekezdés, 18. § (3) bekezdés, 19. § (1) bekezdés b) pont). A hatósági erkölcsi bizonyítvány a büntetlen előéletet igazolja, és kilencven napig érvényes (Bnytv. 71. § (5) bekezdés, 74. § (5) bekezdés). A munkáltató csak a munkaviszony szempontjából lényeges adatot kérhet, bűnügyi személyes adatot pedig csak annak vizsgálatára kezelhet, hogy törvény vagy általa előre írásban meghatározott feltétel kizárja-e a foglalkoztatást (Mt. 10. § (1) bekezdés, 11. § (3)–(4) bekezdés).
Mire figyeljen
- A pártfogó felügyelővel való kapcsolattartás elhanyagolása: a súlyos szabályszegés miatt a felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani, a próbára bocsátást pedig meg kell szüntetni (Btk. 66. § (1) bekezdés c) pont, 87. § c) pont).
- Annak hiedelme, hogy próbára bocsátás után nincs következmény: a bűnösséget a bíróság megállapította, és egy újabb, a próbaidő alatt jogerős elítélés esetén az eredeti cselekményért is büntetést szabnak ki (Btk. 66. § (1) bekezdés).
- Újabb szándékos bűncselekmény a próbaidő alatt: ezután sem próbára bocsátás, sem újabb felfüggesztés nem alkalmazható (Btk. 65. § (2) bekezdés d) pont, 86. § (1) bekezdés c) pont), és végrehajtandó szabadságvesztés esetén a korábbi felfüggesztett büntetést is le kell tölteni.
- Költözés vagy külföldi munkavállalás bejelentés nélkül: a pártfogó felügyelő nem éri el, ami szabályszegésnek minősülhet; előbb egyeztessen vele, és szükség esetén kérje a magatartási szabályok módosítását (Bv. tv. 313. § (5) bekezdés).
- A fellebbezési határidő elszalasztása: az ítélet kihirdetésekor nyomban vagy három munkanapon belül kell nyilatkozni, és e határidő elmulasztása miatt nincs igazolás (Be. 582. § (1) bekezdés).
- Az előzetes mentesítés elmulasztott kérése: ha az első- és másodfokú bíróság nem részesítette benne, a próbaidő alatt büntetett előéletű marad, ami közszolgálati vagy egyes magánszektorbeli állásoknál kizáró ok lehet.
- A felfüggesztett szabadságvesztés nem enyhébb minden esetben a közérdekű munkánál vagy a pénzbüntetésnél: a bíróságok súlyosabb joghátránynak tekintik (Kúria Bfv.1036/2022/9.), és a mentesítés is csak a próbaidő végén áll be.
Jogi alap
Kapcsolódó bírósági határozatok
Gyakori kérdések
Mi a különbség a próbára bocsátás és a felfüggesztett börtön között?
Próbára bocsátásnál a bíróság megállapítja a bűnösséget, de büntetést nem szab ki: a büntetés kiszabását egy-három év próbaidőre elhalasztja, és sikeres próbaidő után a büntethetőség megszűnik (Btk. 65–66. §). Felfüggesztett szabadságvesztésnél a büntetést kiszabják, csak a végrehajtását függesztik fel egy-öt évre (Btk. 85. §). Az első esetben büntetlen előéletű marad, a másodikban a mentesítésig büntetett előéletű.
Hány év börtön függeszthető fel?
Legfeljebb kétévi szabadságvesztés végrehajtása függeszthető fel (Btk. 85. § (1) bekezdés); egyes határzárral összefüggő bűncselekményeknél és embercsempészésnél öt év (85. § (1a) bekezdés). A próbaidő egy-öt év, de nem lehet rövidebb a kiszabott szabadságvesztésnél. Többszörös visszaesővel, bűnszervezetben elkövetővel és azzal szemben, aki korábbi büntetése próbaideje alatt követett el szándékos bűncselekményt, felfüggesztésnek nincs helye (86. § (1) bekezdés).
Büntetett előéletű leszek felfüggesztett börtön miatt?
Igen, a próbaidő végéig, ha a bíróság nem részesítette előzetes mentesítésben. A törvényi mentesítés a próbaidő leteltének napján magától beáll (Btk. 100. § (1) bekezdés d) pont), és ettől kezdve büntetlen előéletűnek számít (Btk. 98. § (2) bekezdés). A próbaidő felének, de legalább egy évnek az eltelte után utólagos bírósági mentesítést is kérhet (Btk. 101. § (2) bekezdés).
Próbára bocsátás után tiszta lesz az erkölcsi bizonyítványom?
Igen, a próbára bocsátott személy büntetlen előéletű, így a hatósági erkölcsi bizonyítvány a büntetlen előéletet igazolja (Bnytv. 15. § d) pont, 71. § (5) bekezdés b) pont). Az adatokat azonban egy külön nyilvántartásban a próbaidő elteltétől számított öt évig kezelik (Bnytv. 20. § (2) bekezdés), ebből a törvényben meghatározott szervek, például a bíróság és az ügyészség igényelhetnek adatot.
Mi történik, ha nem megyek el a pártfogóhoz?
A pártfogó felügyelővel való kapcsolattartás kötelező (Btk. 71. § (1) bekezdés). Ha elmulasztja, a pártfogó javaslatot tesz az ügyészségnek, amely súlyos szabályszegés esetén felfüggesztett szabadságvesztésnél a végrehajtás elrendelését, próbára bocsátásnál a próbaidő meghosszabbítását vagy a próbára bocsátás megszüntetését indítványozhatja (Bv. tv. 314. §). Ha akadályoztatva van, előre jelezze és igazolja.
Ha újra elítélnek, le kell ülnöm a felfüggesztett büntetést?
Akkor kell, ha a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik (Btk. 87. § b) pont). Ha az új büntetés pénzbüntetés vagy közérdekű munka, a korábbi büntetést nem kell végrehajtani. A próbaidő alatt elkövetett szándékos bűncselekmény miatt újabb felfüggesztés nem alkalmazható (86. § (1) bekezdés c) pont); gondatlan vagy korábban elkövetett cselekménynél igen, és ilyenkor a próbaidők párhuzamosan telnek (86. § (5) bekezdés).
Meddig tart a pártfogó felügyelet?
A pártfogó felügyelet tartama azonos a próbaidővel, de legfeljebb öt év (Btk. 70. § (1) bekezdés). A jogerőre emelkedéssel kezdődik (Bv. tv. 312. § (1) bekezdés a) pont). A felének, de legalább egy évnek az eredményes eltelte után a pártfogó felügyelő javasolhatja a megszüntetését, erről az ügyészség indítványára a büntetés-végrehajtási bíró dönt (Btk. 70. § (3) bekezdés, Bv. tv. 68. § (8) bekezdés).
Kérhetem, hogy felfüggesztett börtön helyett próbára bocsássanak?
Igen, a fellebbezésben indítványozhatja. Próbára bocsátás vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt jöhet szóba, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedéssel is elérhető (Btk. 65. § (1) bekezdés). Visszaesővel, bűnszervezetben elkövetővel és azzal szemben, aki korábbi büntetése alatt vagy felfüggesztett büntetése próbaideje alatt követett el szándékos bűncselekményt, nem alkalmazható (65. § (2) bekezdés).
Elkérheti a munkáltató az erkölcsi bizonyítványt?
Csak akkor, ha a munkakör szempontjából lényeges: a munkáltató bűnügyi személyes adatot kizárólag annak vizsgálatára kezelhet, hogy törvény vagy általa előre, írásban meghatározott feltétel kizárja vagy korlátozza-e a foglalkoztatást (Mt. 11. § (3)–(4) bekezdés). Ilyen feltételt jelentős vagyoni érdek, védett titok vagy kiemelt biztonsági érdek indokolhat. Mentesítés után nem kell elítéléséről számot adnia (Btk. 98. § (2) bekezdés).
Mikor kérhetek utólagos mentesítést felfüggesztett szabadságvesztés után?
Ha a próbaidő fele, de legalább egy év már eltelt, és arra érdemes (Btk. 101. § (2) bekezdés). A kérelmet az alapügyben elsőfokon eljárt bíróságnál nyújthatja be Ön vagy a védője (Bv. tv. 44/A. § (1) bekezdés). A bíróság a jogerő óta folytatott életmódot és a bűncselekménnyel okozott sérelem jóvátételét vizsgálja (Btk. 101. § (3) bekezdés). Ha a büntetést később végre kell hajtani, a mentesítés hatályát veszti.
Gyakorlati jogi útmutatók
Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja