Ajándék visszakövetelése: mikor kérheti vissza a lakást vagy a pénzt?
A szülő a gyermekének ajándékozza a lakását abban a reményben, hogy idős korában gondoskodik róla, a nagymama pénzt ad az unokának, az élettárs a közös otthonra fizet. Évekkel később megromlik a kapcsolat, és felmerül a kérdés: visszakérhető-e az ajándék. A magyar jog szerint az ajándékozás végleges tulajdonátruházás, ezért az ajándék csak a Polgári Törvénykönyvben felsorolt okokból követelhető vissza (Ptk. 6:237. §). A bírói gyakorlat három esetet ismer: ha az ajándékozó létfenntartása veszélybe kerül, ha a megajándékozott vagy hozzátartozója súlyos jogsértést követ el az ajándékozó sérelmére, és ha meghiúsul az a mindkét fél által ismert feltevés, amely nélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Az, hogy a kapcsolat egyszerűen kihűlt vagy az ajándékozó megbánta a döntését, nem elég. Ez az útmutató az ajándékozónak és a megajándékozottnak is szól: megmutatja, melyik ok mit kíván, mit kell bizonyítani, hogyan zajlik a per, mi történik az ingatlan-nyilvántartásban, és mire figyeljen, aki ma ajándékoz és később visszakövetelhetőséget szeretne. A 2014. március 15. előtt kötött ajándékozásokra a régi Ptk. 582. §-a vonatkozik, amely hasonló, de nem azonos szabályokat tartalmaz.
A legfontosabb tények
Határidő
A visszakövetelési igényt a visszakövetelési ok bekövetkezése után észszerű időn belül érdemes érvényesíteni; az általános elévülési idő öt év (Ptk. 6:22. §), a bírói gyakorlat pedig a hosszú hallgatást a jogról való lemondásként is értékelheti. A 2014. március 15. előtt kötött ajándékozási szerződésre a régi Ptk. szabályai irányadók (Ptké. 50. § (1) bekezdés). Ingatlan visszakövetelésénél a bíróság a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg hivatalból elrendeli a per tényének feljegyzését az ingatlan-nyilvántartásba (Inytv. 68. § (1) bekezdés b) pont), ami megakadályozza, hogy a megajándékozott a per alatt jóhiszemű harmadik személynek eladja az ingatlant. Az első fokú ítélet elleni fellebbezés határideje a kézbesítéstől számított 15 nap.
Mit kell tenni
Állapítsa meg, ajándékozás történt-e, és mikor.
Ajándékozásnál az ajándékozó saját vagyona rovására ingyenesen juttat vagyoni előnyt a megajándékozottnak (Ptk. 6:235. §). Ingatlan ajándékozásához írásbeli szerződés kell, amelyet a földhivatali bejegyzéshez ügyvéd ellenjegyez vagy közjegyző közokiratba foglal. Nem ajándék, ha a juttatás ellenében tartást, gondozást vagy vételárat vállaltak; ilyenkor tartási, életjáradéki vagy adásvételi szerződés szabályai irányadók. A Debreceni Ítélőtábla egy ügyben azért utasította el a keresetet, mert a felek szerint a pénzt „visszaadandó” jelleggel adták, ami nem ajándékozás (Pf.20329/2021/5). Nézze meg a szerződés dátumát is: 2014. március 15. előtt kötött ajándékozásra a régi Ptk. vonatkozik (Ptké. 50. §).
Vizsgálja meg, fennáll-e a létfenntartás veszélyeztetettsége.
Az első visszakövetelési ok, hogy az ajándékozó az ajándékozás után olyan helyzetbe kerül, hogy a létfenntartása veszélybe kerül (Ptk. 6:237. § (1) bekezdés). A bíróság az életkort, az egészségi állapotot, a jövedelmet és azt vizsgálja, hogy a helyzet átmeneti vagy tartós. A Debreceni Ítélőtábla szerint a törvény a létfenntartás veszélyeztetettségét, nem pedig az életszínvonal csökkenését kívánja meg; munkanélküli, de lakhatással és támogatásokkal rendelkező felperes igényét elutasította (Pf.20329/2021/5). Gyűjtse össze a nyugdíjszelvényt, a gyógyszer- és ápolási költségeket, a lakhatás bizonyítékait. Ha a megajándékozott tartási kötelezettséget vállal, a visszakövetelés helyett tartásdíj is szóba jöhet.
Vizsgálja meg, követett-e el a megajándékozott súlyos jogsértést.
A második ok, ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy hozzátartozója sérelmére súlyos jogsértést követ el (Ptk. 6:237. § (2) bekezdés). A bírói gyakorlat ilyennek elsősorban a bűncselekményt és az erkölcsileg súlyosan elítélendő jogellenes magatartást tekinti: bántalmazást, fenyegetést, kifosztást, az idős szülő kizárását a lakásból. A Debreceni Ítélőtábla szerint a polgári jogi szabályok tágabb értelemben vett megszegése csak valamennyi körülmény mérlegelésével minősíthető súlyos jogsértésnek, és az ingóságok kiadásának megtagadása azon az ügyön nem érte el ezt a szintet (Pf.20409/2025/9). Bizonyítékként a rendőrségi feljelentés, orvosi látlelet, tanúk és üzenetek szolgálnak; a megszüntetett nyomozás egymagában nem zárja ki, de gyengíti az igényt.
Vizsgálja meg, meghiúsult-e az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés.
A harmadik, a gyakorlatban leggyakoribb ok: az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot vagy a helyébe lépett értéket, ha a szerződéskötéskor mindkét fél által ismert feltevés, amelynek hiányában az ajándékozásra nem került volna sor, utóbb véglegesen meghiúsult (Ptk. 6:237. § (3) bekezdés). A Kúria szerint a feltevés nem azonos a feltétellel: olyan konkrétan kinyilvánított kívánalom, amely az ajándékozó szándékát döntően meghatározta, nem pedig általános erkölcsi elvárás, és bizonyítása az ajándékozót terheli (Pfv.21271/2024/5). A feltevés jövőbeli körülményre is vonatkozhat, például arra, hogy a gyermek gondoskodik a szülőről (Kúria Pfv.21673/2018/10). A kinyilvánítás a szerződéskötés előtt is megtörténhet, ha a felek a szerződéskötéskor tudtak róla (Fővárosi Ítélőtábla Pf.20358/2023/10).
Gyűjtse össze a bizonyítékokat, és készítse elő a felszólítást.
A legerősebb bizonyíték maga a szerződés: a Győri Ítélőtábla elé került ügyben a szülők a szerződésbe írták, hogy a házat abból a feltevésből ajándékozzák, hogy a gyermek idős korukban gondoskodik róluk; a gyermek halála után az özveggyel szemben visszakövetelhették (Pf.20082/2026/5). Ha a szerződésben nincs ilyen pont, tanúk, levelek, üzenetek, a közös tervekről szóló dokumentumok segítenek. Ezután küldjön írásbeli felszólítást a megajándékozottnak, amelyben megjelöli a visszakövetelés okát, az ajándékot (ingatlannál helyrajzi számmal és tulajdoni hányaddal) és határidőt ad a visszaadásra. Ha a megajándékozott önként visszaadja az ingatlant, az ügyvéd által ellenjegyzett szerződéssel a bejegyzés per nélkül rendezhető.
Ha nincs megegyezés, indítson pert a bíróságon.
A keresetlevelet az alperes lakóhelye szerinti bírósághoz kell benyújtani; ingatlanra vonatkozó perben az ingatlan fekvése szerinti bíróság is illetékes. A pertárgyérték az ajándék mai forgalmi értéke: harmincmillió forintig a járásbíróság, felette a törvényszék jár el, ahol a jogi képviselet kötelező. Az eljárási illeték főszabály szerint a pertárgyérték 6 százaléka, legalább 15 000, legfeljebb 1 500 000 forint (Itv.). Ha az ajándék pénz volt és a követelés nem haladja meg a hárommillió forintot, előbb fizetési meghagyást kell kérni a közjegyzőtől (Fmhtv. 3. § (2) bekezdés). A keresetben jelölje meg, melyik visszakövetelési okra hivatkozik; a bíróság csak a megjelölt okot vizsgálja.
Kérjen költségmentességet vagy jogi segítséget, ha nincs rá pénze.
A létfenntartási okra hivatkozó ajándékozó gyakran épp azért perel, mert nincs jövedelme. A költségmentességről szóló törvény szerint költségmentességet kell engedélyezni annak, akinek havi nettó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét és vagyona nincs, illetve aki közgyógyellátásban részesül (Kmtv. 5. § (1) bekezdés); szűkebb anyagi helyzetben teljes vagy részleges költségfeljegyzési jog adható (Kmtv. 6. §). A per előtt a jogi segítségnyújtó szolgálat ingyenes tanácsadást és beadványszerkesztést nyújthat, ha a jövedelmi feltételek fennállnak (Jst. 5. §). A kérelmet a keresetlevéllel együtt, a nyomtatványon és a jövedelmet igazoló iratokkal nyújtsa be.
Ingatlannál ügyeljen az ingatlan-nyilvántartásra.
A bíróság az ingatlan tulajdonjogára irányuló perben hivatalból, a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg elrendeli a per megindításának bejegyzését (Inytv. 68. § (1) bekezdés b) pont). Ha attól tart, hogy a megajándékozott addig is megterheli vagy eladja az ingatlant, kérje a későbbi beadványok intézésének felfüggesztését is (Inytv. 69. §). A jogerős ítélet a felek megállapodását pótolja (Inytv. 37. § (1) bekezdés a) pont), a bíróság pedig a jogerő megállapításával egyidejűleg elrendeli a változás bejegyzését (Inytv. 68. § (7) bekezdés). Ha a megajándékozott közben jóhiszemű harmadik személynek eladta az ingatlant, a természetbeni visszaadás helyett a helyébe lépett érték, jellemzően a vételár követelhető.
Számoljon az ítélet utáni teendőkkel és a visszaadás költségeivel.
A visszaadott ingatlan illetékkötelezettségéről tájékozódjon a NAV-nál: az egyenes ági rokonok és a házastársak közötti vagyonszerzés főszabály szerint illetékmentes, más esetekben vagyonszerzési illeték merülhet fel. Tisztázzák a megajándékozott által az ingatlanra fordított értéknövelő beruházások és a közben fizetett terhek elszámolását; ezt a kereset vagy az ellenkérelem keretében is érvényesíteni lehet. Ha a megajándékozott időközben meghalt, az igény az örökösökkel szemben is érvényesíthető, ahogy a győri ügyben is történt. Végül ne feledje, hogy az ajándék az ajándékozó halála után a kötelesrész számításánál is szerepet kaphat; erről a „Kötelesrész és kitagadás” útmutatónk szól.
Mire figyeljen
- A „megromlott a viszony” mint egyetlen indok. A bíróságok következetesen elutasítják azt a keresetet, amely csak a kapcsolat kihűlésére vagy az ajándékozó megbánására hivatkozik; konkrét, kinyilvánított feltevés vagy súlyos jogsértés kell.
- Ki nem mondott elvárás. Ha az ajándékozó csak magában számított arra, hogy a gyermek gondoskodik róla, és ezt a megajándékozott nem tudta, a feltevés meghiúsulására nem lehet hivatkozni; a Kúria szerint ennek bizonyítása az ajándékozót terheli.
- Az életszínvonal csökkenése nem létfenntartási veszély. Aki nyugdíjból, támogatásból él és lakhatása biztosított, rendszerint nem tudja bizonyítani, hogy a létfenntartása veszélybe került.
- Késlekedés. Évekig tartó hallgatás után a bíróság a visszakövetelés jogáról való hallgatólagos lemondásra is következtethet, a tanúk emlékezete pedig gyengül. A visszakövetelési ok után kezdjen lépni.
- A valódi cél nem a törvényes ok. A Debreceni Ítélőtábla elutasította a keresetet, mert a per valódi célja az ingatlan bűnügyi zár alóli kivonása volt; a bíróság a kereset mögötti tényleges okot is mérlegeli.
- Kiskorúnak juttatott ajándék. A bírói gyakorlat elzárkózik attól, hogy a kiskorúnak adott ajándékot a szülők közötti viszony megromlása miatt visszakövetelhetővé tegye (Kúria Pfv.21271/2024/5).
- Rossz jogcím a szerződésben. Ha valójában tartásért adták az ingatlant, de ajándékozásként írták le, a tartás elmaradása miatti igény más szabályok szerint bírálandó el; a szerződés megfogalmazása perdöntő lehet.
Jogi alap
Kapcsolódó bírósági határozatok
Gyakori kérdések
Vissza lehet kérni az ajándékot?
Csak törvényben meghatározott okból: ha az ajándékozó létfenntartása veszélybe kerül, ha a megajándékozott vagy hozzátartozója súlyos jogsértést követ el az ajándékozó sérelmére, vagy ha meghiúsul az a mindkét fél által ismert feltevés, amely nélkül az ajándékozás nem történt volna meg (Ptk. 6:237. §). A puszta megbánás vagy a viszony megromlása nem elég.
Visszakérhetem a lakást, amit a gyerekemnek ajándékoztam?
Igen, ha bizonyítja valamelyik visszakövetelési okot. A leggyakoribb a meghiúsult feltevés: például a gyermek tudta, hogy a szülő azért ajándékoz, mert a gondoskodására számít, és ez véglegesen elmaradt. A legerősebb bizonyíték, ha ezt a szerződés rögzíti, ahogy a Győri Ítélőtábla elé került ügyben.
Mi számít súlyos jogsértésnek ajándék visszakövetelésénél?
Elsősorban a bűncselekmény (bántalmazás, fenyegetés, lopás, sikkasztás) és az erkölcsileg súlyosan elítélendő magatartás, például az idős szülő kizárása a lakásból. Egyéb polgári jogi szabálysértés csak valamennyi körülmény mérlegelése után minősülhet ilyennek. Elég, ha a megajándékozottal együtt élő hozzátartozó követi el.
Visszakövetelhető a pénzajándék?
Igen, ugyanazokból az okokból, mint más ajándék; ha a pénz már nincs meg, a helyébe lépett érték, például a belőle vett autó vagy lakás is követelhető. Hárommillió forintig a követelést előbb fizetési meghagyással kell érvényesíteni a közjegyzőnél, ellentmondás esetén perré alakul.
Meddig lehet visszakövetelni az ajándékot?
Az általános elévülési idő öt év, de a visszakövetelési ok bekövetkezése után érdemes észszerű időn belül lépni, mert a hosszú hallgatás a jogról való lemondásként is értékelhető. A határidő a visszakövetelési ok bekövetkezésétől, nem az ajándékozás napjától számít.
Visszakérhetem az ajándékot, ha szakítottunk az élettársammal?
Önmagában a szakítás nem visszakövetelési ok. Ha azonban bizonyítható, hogy az ajándékozás mindkettőjük által ismert feltevése a közös élet folytatása volt, a feltevés meghiúsulására lehet hivatkozni. Az élettársak közös szerzeményének elszámolása külön szabályok szerint is igényelhető.
Mennyibe kerül az ajándék visszakövetelése iránti per?
Az eljárási illeték főszabály szerint a pertárgyérték 6 százaléka, legalább 15 000 és legfeljebb 1 500 000 forint, ehhez járul az ügyvédi díj és esetleg az ingatlanszakértő díja. Harmincmillió forint feletti értéknél törvényszék jár el, és ott kötelező a jogi képviselet. Rászorultság esetén költségmentesség kérhető.
Mi történik, ha a megajándékozott már eladta az ingatlant?
A jóhiszemű vevő tulajdonszerzése rendszerint nem támadható, ezért ilyenkor az ajándék helyébe lépett érték, jellemzően a vételár követelhető a megajándékozottól. Ezért fontos, hogy a per megindításakor a bíróság a perfeljegyzést hivatalból bejegyezze, és szükség esetén kérje az újabb beadványok intézésének felfüggesztését.
Lehet-e az ajándékozási szerződésben kikötni, hogy visszakérhetem?
Igen, és ez a legbiztosabb megoldás. Rögzítse, milyen feltevésből ajándékoz (gondoskodás, közös lakhatás), mert ez később bizonyíték. Ingatlannál a haszonélvezeti jog fenntartása vagy az elidegenítési és terhelési tilalom további védelmet ad. A szerződést ügyvéd vagy közjegyző készítse.
Kitől kérhető vissza az ajándék, ha a megajándékozott meghalt?
Az örökösöktől, akik a hagyatékkal együtt a visszaadási kötelezettséget is megöröklik. A Győri Ítélőtábla 2026-ban az elhunyt gyermek özvegyével szemben ítélte meg a szülők visszakövetelési igényét, mert a szerződésbe foglalt gondoskodási feltevés a halállal véglegesen meghiúsult.
Gyakorlati jogi útmutatók
Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja