Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius

Javítások albérletben: ki fizeti a hibát, a festést és a kazánt?

Elromlik a kazán, beázik a fürdőszoba, leesik a csempe, és a bérbeadó nem veszi fel a telefont, vagy azt mondja, hogy a javítás a bérlő dolga. Ez az útmutató annak szól, aki lakást bérel magánszemélytől, ingatlankezelőtől vagy önkormányzattól, és annak a bérbeadónak is, aki tudni szeretné, meddig terjed a kötelezettsége. Magyarországon a lakásbérletre elsősorban a lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Ltv.) vonatkozik, kiegészítésként pedig a Polgári Törvénykönyv bérleti szabályai. A kiindulópont egyszerű: a bérbeadó szavatol azért, hogy a lakás az átadáskor és a bérlet egész ideje alatt rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen; a karbantartás és a felújítás költsége megállapodás hiányában a bérlőt, a pótlás és a csere költsége a bérbeadót terheli (Ltv. 13. § (1) bekezdés). A gyakorlatban a vita szinte mindig három kérdés körül forog: mit írt a szerződés, karbantartásról vagy cseréről van-e szó, és jelezte-e a bérlő időben és bizonyíthatóan a hibát. Az útmutató végigvezeti a hiba bejelentésétől a saját költségen végzett javításon és a bérleti díj csökkentésén át a követelés behajtásáig, a bíróságok által elbírált ügyekkel. Az eredmény: tudja, mit kérhet, mit nem tarthat vissza, és hogyan bizonyítja az igényét.

Polgári jog – lakásbérlet

A legfontosabb tények

Határidő
A hibát haladéktalanul, írásban jelezze a bérbeadónak; a bérbeadóval szembeni költségtérítési és kártérítési igény az általános szabály szerint öt év alatt évül el (Ptk. 6:22. §). Sürgős hibánál (csőtörés, gázszivárgás…
Jogterület
Polgári jog – lakásbérlet
Lépések
Bírósági gyakorlat
6
Frissítve
2026. 11. 17.

Határidő

A hibát haladéktalanul, írásban jelezze a bérbeadónak; a bérbeadóval szembeni költségtérítési és kártérítési igény az általános szabály szerint öt év alatt évül el (Ptk. 6:22. §). Sürgős hibánál (csőtörés, gázszivárgás, áramtalanítás) a kárelhárítás nem várhat a bérbeadó válaszára. Nem sürgős hibánál a felszólításban adjon ésszerű, jellemzően 8–15 napos határidőt a javítás megkezdésére; ennek eredménytelen elteltével javíttathat a bérbeadó költségére. Ha a lakás a hiba miatt nem használható, arra az időre bérleti díj nem jár (Ptk. 6:336. § (2) bekezdés), de a díjat egyoldalúan visszatartani a teljes összegben kockázatos. A 2014. március 15. előtt kötött szerződésekre a régi Ptk. szabályai irányadók (Ptké. 50. §).

Mit kell tenni

  1. Vegye elő a bérleti szerződést, és keresse meg a karbantartásról szóló pontot.

    Az Ltv. szerint a lakás burkolatainak, ablakainak, ajtóinak és berendezéseinek karbantartásával, felújításával, pótlásával és cseréjével kapcsolatos költségek viselésére elsősorban a felek megállapodása irányadó. Ha a szerződés erről hallgat, a karbantartás és a felújítás a bérlőt, a pótlás és a csere a bérbeadót terheli (Ltv. 13. § (1) bekezdés, idézi a Kúria Pfv.20521/2014/4. számú ítélete). A Ptk. szerint a dolog fenntartásával járó kisebb kiadások a bérlőt, az ezt meghaladó költségek a bérbeadót terhelik (Ptk. 6:335. § (1) bekezdés). Írja ki magának, mi szerepel a szerződésben a festésről, a kazán éves karbantartásáról és a háztartási gépekről; a későbbi vitában ez lesz az első kérdés.

  2. Rögzítse a hibát úgy, hogy később bizonyítani tudja.

    Készítsen dátummal ellátott fényképeket és videót, a beázásnál a nedves folt növekedését néhány napon át is. Vegye elő a beköltözéskor felvett átadás-átvételi jegyzőkönyvet: ha a hiba már akkor fennállt, az a bérbeadó szavatossági körébe tartozik, mert a lakásnak az átadáskor rendeltetésszerű használatra alkalmasnak kell lennie (Ltv. 8. § (1)–(2) bekezdés). Ha nincs jegyzőkönyv, a fotók, a korábbi üzenetek és a szomszéd tanúvallomása pótolhatják. A jegyzőkönyv felvételéről a „Lakásbérleti szerződés megkötése” útmutatónk részletesen szól. Szakember által adott hibaleírás vagy árajánlat különösen hasznos, mert megmutatja, hogy karbantartásról vagy cseréről, kisebb vagy nagyobb kiadásról van-e szó.

  3. Jelentse be a hibát írásban, és adjon határidőt a javításra.

    A bejelentést küldje e-mailben vagy üzenetben, amelyből a kézbesítés ténye és ideje kiderül; nagyobb tétnél tértivevényes levélben. Írja le a hibát, a felfedezés időpontját, csatolja a fotókat, és kérje, hogy a bérbeadó egy megjelölt határidőn belül kezdje meg a javítást, illetve közölje, mikor engedje be a szakembert. Ajánlja fel a hozzáférést: ha a bérlő akadályozza a bejutást, a késedelem az ő terhére esik. A bejelentés azért döntő, mert a Kúria szerint a bérlő a beázás miatt felszólíthatta a bérbeadót a hiba kijavítására, vagy elvégezhette helyette és költségére a munkát (Ltv. 10. § (1) bekezdés a) pont és 11. §, Kúria Pfv.21928/2018/9), de ehhez előbb igényt kell érvényesítenie.

  4. Sürgős hibánál előbb a kárt hárítsa el, utána rendezze a költséget.

    Csőtörésnél zárja el a vizet, gázszagnál hagyja el a lakást és hívja a gázszolgáltató hibaelhárítását, áramütés veszélyénél kapcsolja le a biztosítékot. Az elhárítás költségét a számla alapján követelheti, ha a hiba a bérbeadó körébe tartozik. A gázkészülékek elmaradt karbantartása életveszélyes: a Kúria a bérbeadók felelősségét állapította meg, mert a vízmelegítőt éveken át nem tartották karban a lakás átadása előtt, és a bérlő szén-monoxid-mérgezésben meghalt; a laikus bérlőtől nem várható el, hogy ezt felismerje (Kúria Pfv.20521/2014/4). Ha a víz a tetőről, a strangból vagy a szomszédtól jön, értesítse a közös képviselőt is, mert az épület fenntartásához szükséges intézkedés az ő kötelezettsége (Tht. 43. § (1) bekezdés b) pont).

  5. Ha a bérbeadó a határidőt elmulasztja, javíttassa meg a hibát a költségére.

    Kérjen legalább két árajánlatot, a kiválasztottat küldje meg a bérbeadónak azzal, hogy ha a megadott újabb, rövid határidőn belül nem intézkedik, Ön megrendeli a javítást és a számlát továbbítja. A munkáról kérjen számlát a bérlő nevére, a hibás alkatrészt őrizze meg, a kész munkát fotózza le. Ne kezdjen bele a bérlemény átalakításába vagy korszerűsítésébe: a bérbeadó csak a hiba szükséges kijavításának költségét köteles megtéríteni, a jobb minőségű, drágább megoldás különbözetét nem. A Kúria egy ügyben kifejezetten rámutatott, hogy a bérlő a hibát saját költségére kijavíttathatta volna, de mivel szavatossági igényt nem érvényesített, a bíróság a díjfizetés alól nem mentesíthette (Kúria Pfv.21928/2018/9).

  6. Kérjen díjcsökkentést, ha a lakást részben vagy egészben nem tudja használni.

    Nem jár bérleti díj arra az időre, amely alatt a bérlő a lakást saját érdekkörén kívül eső okból nem használhatja (Ptk. 6:336. § (2) bekezdés). A Fővárosi Ítélőtábla szerint a bérbeadó által végzett karbantartási munkák miatti használhatatlanság a bérbeadó érdekkörébe tartozik, akkor is, ha a költségek áthárításáról a felek külön megállapodtak (Pf.20541/2025/10). Ha a lakás csak részben használható (egy szoba beázott, nincs melegvíz), a hibás teljesítés szabályai szerint arányos díjcsökkentést kérhet. A csökkentést írásban, számítással együtt jelezze, és a fennmaradó díjat fizesse tovább határidőben. A teljes díj egyoldalú visszatartása után a bérbeadó díjhátralék miatt felmondhat; erről a „Lakásbérleti szerződés felmondása” útmutatónk ír.

  7. Ha az ingóságaiban kár keletkezett, kártérítést követelhet.

    A beázás tönkreteheti a bútort, a ruhát, az elektronikát. A bérbeadó szerződésszegése miatt keletkezett kárért kártérítéssel tartozik, ha nem bizonyítja, hogy a hibát ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta. A Győri Ítélőtábla egy fagykárügyben rámutatott: a bérbeadó szavatol azért, hogy a bérlemény a teljes bérleti időre szerződésszerű használatra alkalmas legyen, és csak a bérlő szerződésszegő, rendeltetésellenes használatából eredő hibákért nem felel (Gf.20181/2021/8). Ha a kár a társasház közös részéből indult, a lakás tulajdonosa a társasháztól követelhet; a Pécsi Ítélőtábla a tulajdonosnak a beázás miatt kiesett bérleti díjat is megítélte (Pf.20003/2025/16). Jelezze a kárt a saját lakásbiztosítójának is, ha van; a biztosító a kifizetett összeget a felelőstől visszakövetelheti.

  8. Ha nem fizet önként, érvényesítse a követelést fizetési meghagyással vagy perrel.

    Küldjön végső fizetési felszólítást, benne a tételes összeggel (számlák, díjcsökkentés számítása, kár), a bankszámlaszámmal és 8 napos határidővel. Ha a pénzkövetelés nem haladja meg a hárommillió forintot, és mindkét félnek van belföldi címe, az igényt főszabály szerint közjegyzőnél, fizetési meghagyással kell érvényesíteni (Fmhtv. 3. § (2) bekezdés). Ha a bérbeadó ellentmond, az eljárás perré alakul. A még fennálló bérleti díjba a követelés beszámítható, de vizsgálja meg, nem zárja-e ki a szerződés a beszámítást; a Kúria elé került ügyben a szerződés ezt kifejezetten kizárta (Pfv.21928/2018/9). Önkormányzati lakásnál a bérbeadó önkormányzat vagy vagyonkezelő ügyfélszolgálatán is be kell jelenteni a hibát, mert sok rendelet saját hibabejelentő rendet ír elő.

  9. Kiköltözéskor számoljon el, mielőtt a kaucióról vitába kezd.

    A lakást a bérlet végén olyan állapotban kell visszaadni, ahogy átvette, a rendeltetésszerű használattal járó kopást kivéve (Ptk. 6:333. § (1) bekezdés a rendeltetésszerű használatról). A bérbeadó a kaucióból csak a bérlő által okozott, bizonyított kárt és a valódi hátralékot vonhatja le, a normál elhasználódást, a régi kazán cseréjét vagy a bérlő által már kijavított hibát nem. Vegyen fel kiköltözési jegyzőkönyvet fotókkal, és csatolja a bérlet alatti hibabejelentéseket és számlákat; ezekkel igazolja, hogy a hibák nem tőle erednek. A kaució visszaköveteléséről külön útmutatónk szól („Kaució visszakövetelése”), a bérleti díj emeléséről pedig a „Bérleti díj emelése” útmutató.

Mire figyeljen

Jogi alap

5
Ez a törvény a Polgári Törvénykönyv, amely a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozza a mellérendeltség és egyenjogúság elve…
Ez a törvény a 2013. évi V. törvény, azaz az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti szabályokat és felhatalmazó…
Ez a törvény a társasházak létrehozásáról, működéséről és fenntartásáról szól, biztosítva a tulajdonosok érdekeinek érvényesülését.
Ez a törvény a fizetési meghagyásos eljárásról szól, amely egy egyszerűsített, gyors és hatékony módja a nem vitatott pénzkövetelések…

Kapcsolódó bírósági határozatok

6
Beázott bérleménynél a bérlő felszólíthatta a bérbeadót a javításra vagy elvégeztethette helyette és költségére, de szavatossági igény érvényesítése nélkül a bérleti díjat nem tarthatta vissza.
A bérbeadók felelnek a bérlő szén-monoxid-mérgezéséért, mert a gázkészüléket az átadás előtt évekig nem tartották karban; az Ltv. 13. § (1) bekezdése szerinti költségmegosztás ezen nem változtat.
A Ptk. 6:336. § (2) bekezdése alapján nem jár bérleti díj arra az időre, amíg a bérlemény a bérbeadó karbantartási munkái miatt nem használható; a költségáthárítási kikötés az érdekkör megítélését nem érinti.
Mikor tartozik a bérleményt használhatatlanná tevő ok a bérlő érdekkörébe, és mikor mentesül a bérlő a díjfizetés alól.
A bérbeadó a teljes bérleti időre szavatol a bérlemény rendeltetésszerű állapotáért, és a kisebb kiadásokat meghaladó fenntartási költségeket viseli (Ptk. 6:332. § (1), 6:335. § (1)).
A társasházi beázás miatt kiadhatatlanná vált lakás tulajdonosának a társasház a kiesett bérleti díjat kártérítésként megfizetni köteles.

Gyakori kérdések

10
Ki fizeti a javítást albérletben?

Elsősorban az, akit a szerződés megjelöl. Ha a szerződés hallgat, az Ltv. 13. § (1) bekezdése szerint a lakás burkolatainak, nyílászáróinak és berendezéseinek karbantartása és felújítása a bérlőt, a pótlása és cseréje a bérbeadót terheli. Ami a lakás rendeltetésszerű használatát akadályozó, nem a bérlő által okozott hiba, azért a bérbeadó szavatol.

Ki fizeti a kazán cseréjét albérletben?

A tönkrement kazán cseréje szerződéses kikötés hiányában a bérbeadót terheli, mert az csere, nem karbantartás. Az éves karbantartás viszont főszabály szerint a bérlő dolga. Ha bizonyítható, hogy a kazán a bérlő által elmulasztott karbantartás miatt ment tönkre, a bérbeadó a csere költségét kártérítésként követelheti tőle.

Ki fizeti a festést albérletben?

A falfestés jellemzően a burkolatok karbantartásának minősül, amely megállapodás hiányában a bérlőt terheli. Kiköltözéskor ugyanakkor a rendeltetésszerű használattal járó kopásért a bérlő nem felel, ezért a pár év alatt megkopott falak újrafestését a kaucióból automatikusan levonni nem lehet. Döntő, mit írt a szerződés és a jegyzőkönyv.

Mit tegyek, ha a bérbeadó nem javítja meg a hibát?

Írásban szólítsa fel ésszerű határidővel, és jelezze, hogy határidő után a javítást a költségére elvégezteti. Ha nem lép, rendelje meg a szükséges javítást, a számlát küldje meg neki. A Kúria szerint ez a bérlő joga (Pfv.21928/2018/9). Ha a lakás közben nem használható, díjcsökkentést vagy díjmentességet kérhet.

Visszatarthatom a bérleti díjat, amíg nincs megjavítva a hiba?

A teljes díj visszatartása kockázatos. A Kúria kimondta, hogy a bérlő szavatossági igény érvényesítése nélkül nem tagadhatja meg a díjfizetést. Arra az időre, amikor a lakás egyáltalán nem használható, díj nem jár (Ptk. 6:336. § (2) bekezdés), részleges hibánál arányos csökkentés kérhető; ezt írásban, számítással jelezze.

Levonhatom a javítás költségét a bérleti díjból?

Beszámítás főszabály szerint lehetséges, ha a követelés lejárt és összegszerűen igazolt (számla). Előbb nézze meg a szerződést: ha kizárja a beszámítást, a levonás díjhátraléknak minősülhet. Ilyenkor fizesse a díjat, a javítás költségét pedig külön követelje, hárommillió forintig fizetési meghagyással.

Beázott a lakás a szomszédtól, kitől kérjem a kárt?

A bérlő a saját ingóságaiban keletkezett kárt attól követelheti, aki a beázást okozta: a szomszédtól vagy, ha a közös csőből, tetőről jött a víz, a társasháztól. A lakás javítását a bérbeadótól kérje. Értesítse a közös képviselőt is, mert az épület fenntartásához szükséges intézkedés az ő kötelessége (Tht. 43. §).

Mennyi időm van a hiba bejelentésére?

A hibát haladéktalanul, a felfedezés után jelezze. A késedelmes bejelentésből eredő kárért (például a terjedő penész) a bérlő is felelhet. A bérbeadóval szembeni pénzköveteléseket öt éven belül lehet érvényesíteni, de minél régebbi a hiba, annál nehezebb bizonyítani az okát és az időpontját.

Felmondhatok, ha a lakás lakhatatlan lett?

Ha a bérbeadó a felszólítás ellenére sem állítja helyre a lakás rendeltetésszerű használhatóságát, súlyos szerződésszegés miatt a bérlő rendkívüli felmondással élhet. A felmondást írásban, indokolással közölje, és dokumentálja a korábbi felszólításokat. A felmondás részleteiről a „Lakásbérleti szerződés felmondása” útmutatónk szól.

Ki felel, ha a bérlő rontja el a gépet vagy a berendezést?

A bérbeadó nem felel azokért a hibákért, amelyek a bérlő rendeltetésellenes használatából erednek. Az ilyen kárt a bérlő köteles megtéríteni, a bérbeadó pedig a kaucióból is fedezheti. Vita esetén a bérbeadónak kell bizonyítania, hogy a hiba a bérlő használatából, nem a természetes elhasználódásból ered.

Gyakorlati jogi útmutatók

6

Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja

Frissítve: · Források: Ptk. 6:332. § (1), 6:333. § (1), 6:335. § (1), 6:336. § (2) – A bérbeadó szavatossága, rendeltetésszerű használat, fenntartási költségek, díjmentesség (2013. évi V. törvény), Ptké. 50. § – Átmeneti szabály a 2014. március 15. előtt kötött szerződésekre (2013. évi CLXXVII. törvény), Tht. 24. § (1), 43. § (1) b) – Közös költség, a közös képviselő kötelessége az épület fenntartására (2003. évi CXXXIII. törvény), Fmhtv. 3. § (2) – Hárommillió forintig kötelező fizetési meghagyás (2009. évi L. törvény), njt.hu, EUR-Lex

A magyarázatok a hivatalos jogszabályszövegből készülnek és tájékoztató jellegűek; kizárólag a teljes szöveg kötelező, amelyre minden oldal hivatkozik. Az Europaius jogi tájékoztatást nyújt, nem ügyvédi szolgáltatást.