Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius

Ingyenes jogi segítség és költségmentesség: ki kaphat, hogyan kérje

Aki pénz hiányában nem tud ügyvédet fogadni vagy a perilletéket előre megfizetni, két, egymástól elkülönülő állami támogatást kérhet. Az egyik a jogi segítségnyújtás a 2003. évi LXXX. törvény (Jst.) alapján: a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi, hogy az állam helyette fizesse vagy megelőlegezze a jogi segítő díját peren kívüli tanácsadásért és beadványszerkesztésért, perben pedig pártfogó ügyvédet biztosít. A másik a költségkedvezmény a 2017. évi CXXVIII. törvény (Kmtv.) alapján: ezt a perben a bíróság engedélyezi, és mentesít az illeték előzetes megfizetése és a perköltségek előlegezése alól. A két kedvezmény kapcsolódik egymáshoz: akit a bíróság költségmentességben részesít, az a pártfogó ügyvédre is rászorultnak minősül. Mindkét támogatás feltétele elsősorban a háztartás egy főre jutó havi nettó jövedelme és a vagyon hiánya; egyes ellátottak (aktív korúak ellátása, közgyógyellátás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény) jövedelmüktől függetlenül rászorulónak számítanak. Bizonyos ügyekben, így tartási, munkaügyi, szülői felügyeleti perekben és a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti perben, a fél jövedelmétől függetlenül költségfeljegyzési jog illeti meg. Az útmutató bemutatja, melyik támogatást hol és milyen nyomtatványon kell kérni, milyen igazolásokat kell csatolni, mikor kell a támogatást visszafizetni, és milyen hibák miatt utasítják el leggyakrabban a kérelmet.

Polgári eljárás – költségkedvezmény és jogi segítség

A legfontosabb tények

Határidő
A perbeli költségkedvezményt legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig lehet kérni, de csak a kérelem előterjesztésétől hat, visszamenőleg nem: ha a keresetlevéllel együtt nem kéri, a már esedékes illetéket meg kell fizetnie.
Jogterület
Polgári eljárás – költségkedvezmény és jogi segítség
Lépések
Bírósági gyakorlat
4
Frissítve
2026. 11. 17.

Határidő

A perbeli költségkedvezményt legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig lehet kérni, de csak a kérelem előterjesztésétől hat, visszamenőleg nem: ha a keresetlevéllel együtt nem kéri, a már esedékes illetéket meg kell fizetnie.

További határidők: a jogi segítségnyújtó szolgálat személyesen beadott kérelemről lehetőleg azonnal, de legkésőbb 5 napon belül, írásbeli kérelemről 15 napon belül dönt; az engedélyező határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül adhat meghatalmazást a jogi segítőnek pártfogó ügyvédként. A Kmtv. szerinti nyomtatvány és igazolások nem lehetnek 30 napnál régebbiek, a bankszámla-kivonatot 3 hónapra visszamenőleg kell csatolni. Ha a bíróság a költségkedvezményt elutasítja, a jogerőtől számított 8 napon belül kell az illetéket megfizetni. Büntetőügyben a pártfogó ügyvéd iránti kérelmet legkésőbb a bíróság ügydöntő határozatának meghozataláig lehet beadni. Az állam által megelőlegezett jogi szolgáltatási díj visszafizetésére legfeljebb egyéves határidő adható.

Mit kell tenni

  1. Tisztázza, melyik támogatásra van szüksége.

    Peren kívüli jogi segítség (Jst. I. fejezet) akkor jár, ha jogi tanácsra vagy irat szerkesztésére van szüksége: például lakhatással, munkajoggal, közüzemi szolgáltatással kapcsolatos ügyben, közigazgatási eljárásban, egy várható per előtt, peren kívüli egyezséghez, vagy ha bűncselekmény áldozataként feljelentést, kérelmet akar benyújtani (Jst. 3. § (1) bekezdés). Perbeli támogatás a pártfogó ügyvéd (Jst. II. és III. fejezet) és a bíróság által engedélyezett költségkedvezmény (Kmtv.). A Jst. 3. § (3) bekezdése szerint nem kérhető támogatás többek között szerződés készítésére (kivéve, ha a felek közösen kérik), banki kölcsön feltételeiről szóló tanácsadásra, vállalkozási és befektetési ügyekre, civil szervezet ügyeire és vámügyekre.

  2. Számolja ki, rászoruló-e.

    A Jst. 5. §-a szerint az állam viseli a jogi szolgáltatás díját, ha a háztartás egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét, és nincs vagyona; egyedülálló esetén a határ a szociális vetítési alap 150%-a. Ha a jövedelem nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év KSH szerinti bruttó átlagkeresetének 43%-át, az állam a díjat megelőlegezi, és azt később vissza kell fizetni (Jst. 6. §). A jövedelembe beszámít a közös háztartásban élők jövedelme, levonható viszont a fizetett tartásdíj, a lakáshitel törlesztőrészlete, a rezsi és a lakbér (Jst. 7. §). Vagyonnak nem számít a saját lakhatást szolgáló ingatlan, a szokásos berendezés és a munkához nélkülözhetetlen gépjármű (Jst. 9. §).

  3. Nézze meg, nem jár-e Önnek jövedelemtől függetlenül.

    A Jst. 5. § (2) bekezdése és a Kmtv. 5. § (1) bekezdése szerint jövedelmi vizsgálat nélkül rászoruló, aki aktív korúak ellátására jogosult, közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik, átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan, illetve aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket nevel. Ilyenkor elég az ellátást igazoló határozatot csatolni, a jövedelmi rovatokat nem kell kitölteni. A Kmtv. 3. §-a szerint pedig tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg a felet például a származási, a szülői felügyeleti és kapcsolattartási, a tartási és a munkaügyi perben, valamint a bűncselekménnyel okozott kár és sérelemdíj iránti perben: itt az illetéket nem kell előre megfizetni, kérelem sem kell hozzá.

  4. Kérje a jogi segítséget a jogi segítségnyújtó szolgálatnál.

    A támogatás iránti kérelmet a jogi segítségnyújtó szolgálathoz kell benyújtani egy példányban, a rendszeresített nyomtatványon (Jst. 22. §); a nyomtatvány adattartalmát a 28/2017. (XII. 27.) IM rendelet határozza meg, és a minisztérium honlapján letölthető. A szolgálat feladatait a kormányhivatalok látják el, a gyakorlatban a lakóhely szerinti járási hivatal igazságügyi feladatot ellátó osztálya. A szolgálat a jövedelem vizsgálata nélkül, ingyenesen tájékoztat arról, melyik hatóság vagy bíróság illetékes és milyen költségekkel jár az eljárás, és segít kitölteni a nyomtatványt (Jst. 28. §). A kérelem benyújtása illeték- és díjmentes (Jst. 39. § (9) bekezdés).

  5. Csatolja a jövedelmet és a vagyont igazoló iratokat.

    A kérelemhez csatolni kell a jogosultságot igazoló okiratokat és hatósági bizonyítványokat (Jst. 22. § (2) bekezdés): munkáltatói jövedelemigazolást, nyugdíjszelvényt vagy az ellátás folyósításáról szóló igazolást, vállalkozónál a NAV igazolását az előző évi adózott jövedelemről. A közös háztartásban élő nagykorúak jövedelmét is igazolni kell. Az iratokat bemutatják, nem elég róluk nyilatkozni: a hiányos kérelemről a szolgálat nem tud dönteni. Ha a határidő szorít, mert például holnap jár le a fellebbezési határidő, ezt a kérelemben jelezze: a Jst. 39. § (2) bekezdése szerint ilyenkor azonnali jogvédelem iránti kérelemnek kell tekinteni, és a támogatást legfeljebb nyolc napon belül biztosítani kell.

  6. Válasszon jogi segítőt, és adjon neki meghatalmazást.

    A szolgálat határozata megjelöli az ügyet, a támogatott szolgáltatást, azt, hogy hány óra díját fizeti vagy előlegezi az állam, és a szolgáltatás igénybevételének határidejét (Jst. 41. §). A jogi segítők névjegyzéke a szolgálatnál elérhető. Perbeli támogatásnál a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül adhat meghatalmazást a pártfogó ügyvédként eljáró jogi segítőnek; ha egyik sem vállalja, a szolgálat kérelmére pártfogó ügyvédet rendel ki, és ilyenkor a kirendelő végzés pótolja a meghatalmazást (Jst. 61. §). Ha a pártfogó ügyvéddel a bizalmi viszony megromlik, a szolgálat indokolt esetben felmentheti, és másik pártfogó ügyvédet rendelhet ki.

  7. Perben kérje a költségkedvezményt a bíróságtól.

    A személyes költségmentességet vagy költségfeljegyzési jogot a bíróságnál kell kérni, lehetőleg a keresetlevéllel vagy az első beadvánnyal együtt, legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig (Kmtv. 12. § (2) bekezdés). A kérelemben meg kell jelölni, melyik kedvezményt kéri; egymás mellett, eshetőlegesen többet is kérhet. A Pp. 95. §-a szerint a költségmentesség mentesít az illeték előzetes és utólagos megfizetése, a költségek előlegezése és a perköltség-biztosíték alól, a költségfeljegyzési jog csak az előzetes megfizetés és az előlegezés alól. Teljes költségfeljegyzési jog jár, ha az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év bruttó átlagkeresetének 30%-át, és nincs vagyon (Kmtv. 6. § (1) bekezdés).

  8. Töltse ki hiánytalanul a bírósági nyomtatványt.

    Az igazoláshoz az Országos Bírósági Hivatal által rendszeresített nyomtatványt kell használni, amely a bíróságok honlapján letölthető, a bíróság irodáján papíron díjmentesen kérhető (26/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §). A nyomtatványt büntetőjogi felelőssége tudatában kell aláírnia, a közös háztartásban élő nagykorúaknak is alá kell írniuk a rájuk vonatkozó részt. Minden vagyonáról nyilatkoznia kell, és csatolnia kell három hónapra visszamenőleg valamennyi bankszámlája egyenlegigazolását és kivonatát (10. §). A nyomtatvány és az igazolások nem lehetnek 30 napnál régebbiek (5. §). A Kúria egy esetben a hiányosan kitöltött, a háztartás jövedelmét fel nem tüntető nyomtatvány miatt utasította el a kérelmet.

  9. Kövesse a döntést, és jelentse a változásokat.

    Ha a bíróság elutasítja a kérelmet, a végzés ellen külön fellebbezésnek van helye (Kmtv. 13. § (2) bekezdés, Pp. 98. §); a jogerőtől számított nyolc napon belül viszont meg kell fizetni az illetéket, különben a bíróság a mulasztás jogkövetkezményeit alkalmazza. Ugyanazt a kérelmet változatlan tartalommal újra beadni nem érdemes: az ismételt elutasításért pénzbírság jár (13. § (7) bekezdés). Az engedélyezett kedvezmény alapjául szolgáló körülmények változását haladéktalanul be kell jelenteni; a bíróság a feltételeket kétévente és bármikor felülvizsgálhatja, és ha kiderül, hogy azok eleve nem álltak fenn, a kedvezményt visszamenőleg megvonja (Kmtv. 14–15. §). A jogi segítségnyújtó szolgálat határozata ellen nincs fellebbezés (Jst. 39. § (11) bekezdés), azt közigazgatási perben lehet megtámadni.

  10. Számoljon a visszafizetéssel és a pervesztes következményeivel.

    Ha az állam a jogi segítő díját csak megelőlegezte, azt a határozatban megállapított, legfeljebb egyéves határidőn belül, akár részletekben vissza kell téríteni (Jst. 2. § (2) bekezdés); nemfizetés esetén a szolgálat egyszer legfeljebb hat hónap halasztást vagy részletfizetést adhat (37. §). Pártfogó ügyvédnél, ha a bíróság a pervesztes ellenfelet kötelezi a díj viselésére, az ellenfél fizet az államnak; ha nem, a megelőlegezett díjat a félnek kell visszatérítenie (Jst. 11/B. §). Aki valótlan adatot közölt, annak a támogatást vissza kell fizetnie, és öt évig nem kaphat újabbat (Jst. 10. § (2) bekezdés). Naptári évente legfeljebb tíz támogatás engedélyezhető (Jst. 21. §).

Mire figyeljen

Jogi alap

7
Ez a törvény a szociálisan hátrányos helyzetben lévő személyeknek nyújt jogi segítséget, biztosítva számukra szakszerű jogi tanácsot és képviseletet…
Ez a törvény a polgári és közigazgatási bírósági eljárásokban alkalmazható költségmentességről és költségfeljegyzési jogról szól.
Ez a rendelet a polgári és közigazgatási bírósági eljárásokban igénybe vehető költségmentesség és költségfeljegyzési jog engedélyezéséhez szükséges…
Ez a rendelet a jogi segítségnyújtás keretében igénybe vehető támogatások iránti kérelmek tartalmára és a támogatások igénybevételére vonatkozó…
Ez a rendelet a jogi segítségnyújtás keretében nyújtott szolgáltatások engedélyezésének, folyósításának és visszatérítésének részletes szabályait…
Ez a törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szól, azzal a céllal, hogy enyhítse a bűncselekmények miatt…
Ez a törvény a polgári perrendtartásról szól, és a bírósági eljárások szabályait rögzíti a magánjogi jogviták tisztességes és hatékony rendezése…

Kapcsolódó bírósági határozatok

4
A Kúria elutasította a költségmentesség iránti kérelmet, mert a nyomtatványból hiányzott a közös háztartásban élők száma és jövedelme, valamint a rendszeres kiadások; a Kmtv. és a 26/2017. IM rendelet igazolási követelményei kógensek.
A bíróság a személyes költségmentességet a kérelem előterjesztésének napjától engedélyezte, nem a keresetlevél benyújtásától; a Pp. 97. § (1) bekezdése szerint a kedvezmény hatálya a kérelem előterjesztésétől kezdődik, az elutasító döntés ellen külön fellebbezésnek van helye (Pp. 98. §).
A járási hivatal igazságügyi osztálya mint jogi segítségnyújtó szolgálat ügyvédi irodát rendelt ki pártfogó ügyvédként, a kirendelő végzés pótolta a meghatalmazást; a pártfogó ügyvéd felmentésére csak a szolgálat döntésével kerülhet sor (Jst. 61. § (3a) és (7a) bekezdés).
A sértett részére a jogi segítségnyújtó szolgálat költségkedvezményt és pártfogó ügyvédi képviseletet engedélyezett, ennek birtokában nyújtott be határidőben pótmagánvádas vádindítványt.

Gyakori kérdések

10
Hol lehet ingyenes jogi tanácsadást kapni?

Az állami jogi segítségnyújtást a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi, amelynek feladatait a kormányhivatalok látják el, a gyakorlatban a lakóhely szerinti járási hivatal igazságügyi osztálya. Itt jövedelemvizsgálat nélkül is kaphat rövid, ingyenes tájékoztatást arról, melyik szervhez kell fordulnia. Részletes jogi tanácsot és beadványszerkesztést rászorultság esetén a szolgálat által engedélyezett jogi segítő nyújt, akinek díját az állam fizeti vagy megelőlegezi. Bűncselekmény áldozatainak az áldozatsegítő szolgálat ingyenes tanácsot ad.

Mekkora jövedelemmel jár a költségmentesség?

A Kmtv. 5. §-a szerint költségmentesség jár, ha a háztartás egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét, és a félnek nincs vagyona; a lakott ingatlan és a szokásos berendezés nem számít vagyonnak. Teljes költségfeljegyzési jog jár, ha az egy főre jutó jövedelem legfeljebb a tárgyévet megelőző második év bruttó átlagkeresetének 30%-a. Az aktuális összegeket a bíróságon vagy a kormányhivatalban érdemes ellenőrizni.

Mi a különbség a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog között?

Költségmentességnél a fél az illetéket sem előre, sem a per végén nem fizeti meg, nem kell költséget előlegeznie és perköltség-biztosítékot letennie (Pp. 95. § (1) bekezdés). Költségfeljegyzési jognál csak az előzetes megfizetés és az előlegezés alól mentesül: az illetékről és a költségekről a per végén a bíróság dönt, és ha pervesztes, azokat meg kell fizetnie. Részleges költségfeljegyzés is engedélyezhető.

Hogyan kérhetek pártfogó ügyvédet?

A jogi segítségnyújtó szolgálatnál, rendszeresített nyomtatványon, a jövedelmi és vagyoni igazolásokkal. Perben akkor jár, ha rászoruló, és jogban járatlansága vagy az ügy bonyolultsága miatt egyedül nem tudná érdekeit képviselni, illetve ha a jogi képviselet kötelező (Jst. 12. §). Akinek a bíróság költségmentességet engedélyezett, az pártfogó ügyvédre is rászorultnak minősül. Az engedélyező határozat után 30 napon belül kell meghatalmazást adni a jogi segítőnek.

Vissza kell fizetni az ingyenes ügyvédet?

Attól függ, milyen alapon kapta. Ha jövedelme a szociális vetítési alap alatti, a díjat az állam viseli. Ha csak megelőlegezésre jogosult, a díjat legfeljebb egy éven belül vissza kell fizetnie, akár részletekben. Pártfogó ügyvédnél, ha a bíróság a pervesztes ellenfelet kötelezi a díj viselésére, az ellenfél fizeti meg az államnak. Valótlan adatok közlése esetén a teljes támogatást vissza kell téríteni.

Milyen iratokat kell csatolni a költségmentességi kérelemhez?

Az OBH által rendszeresített nyomtatványt, a munkáltató vagy a folyósító szerv jövedelemigazolását, nyugdíjasnál az előző havi nyugdíjszelvényt vagy számlakivonatot, vállalkozónál a NAV igazolását az előző évi adózott jövedelemről, továbbá minden bankszámláról három hónapra visszamenő egyenlegigazolást és kivonatot. Az igazolások nem lehetnek 30 napnál régebbiek. Ha ellátás alapján jogosult, elég az ellátást igazoló határozat.

Kérhetek költségmentességet a per közben is?

Igen, legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig, fellebbezésnél és felülvizsgálatnál a kérelemmel együtt (Kmtv. 12. § (2) bekezdés). A kedvezmény azonban csak a kérelem előterjesztésétől hat, a korábban esedékessé vált illetékre nem. Ha a körülményei a per alatt romlottak meg, például elvesztette a munkáját, ezt igazolja, mert korábbi elutasítás után csak új körülmény alapján lehet újra engedélyezni.

Kell illetéket fizetni munkaügyi vagy tartásdíj perben?

A Kmtv. 3. §-a szerint tartási, munkaügyi, szülői felügyeleti és kapcsolattartási, származási perben, valamint a bűncselekménnyel okozott kár és sérelemdíj iránti perben a felet jövedelmétől függetlenül tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg: az illetéket nem kell előre megfizetni, külön kérelem sem kell hozzá. A per végén azonban a bíróság a pervesztes felet kötelezheti az illeték megfizetésére.

Mit tehetek, ha elutasítják a jogi segítségnyújtás iránti kérelmemet?

A jogi segítségnyújtó szolgálat határozata ellen a Jst. 39. § (11) bekezdése szerint nincs fellebbezés; a végleges határozat közigazgatási perben támadható meg. Érdemes előbb megnézni az elutasítás okát: ha hiányzott egy igazolás, új, hiánytalan kérelmet lehet benyújtani. A bírósági költségkedvezményt elutasító végzés ellen viszont külön fellebbezésnek van helye.

Kaphatok ingyenes jogi segítséget külföldiként Magyarországon?

A Jst. 4. §-a szerint támogatásban részesülhet a magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező uniós polgár, és az a harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarországon vagy az EU-ban jogszerűen tartózkodik, illetve nemzetközi megállapodás vagy viszonosság alapján jogosult. Határon átnyúló polgári ügyben a 2003/8/EK irányelv szerinti nyomtatványon is lehet kérelmet előterjeszteni, a magyar szolgálat továbbítja a másik tagállamba irányuló kérelmeket.

Gyakorlati jogi útmutatók

6

Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja

Frissítve: · Források: Jst. 3., 5–10., 11/A–16., 21–23., 28., 39., 41. és 61. § – a jogi segítségnyújtás feltételei, a kérelem és a pártfogó ügyvéd (2003. évi LXXX. törvény), Kmtv. 3., 5., 6., 9., 11–15. § – tárgyi és személyes költségkedvezmény, kérelem, felülvizsgálat, megvonás (2017. évi CXXVIII. törvény), 26/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3–5. és 10. § – a költségkedvezmény alapjául szolgáló körülmények igazolása, 28/2017. (XII. 27.) IM rendelet – a jogi segítségnyújtás iránti kérelem tartalma és a nyomtatvány, njt.hu, EUR-Lex

A magyarázatok a hivatalos jogszabályszövegből készülnek és tájékoztató jellegűek; kizárólag a teljes szöveg kötelező, amelyre minden oldal hivatkozik. Az Europaius jogi tájékoztatást nyújt, nem ügyvédi szolgáltatást.