Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius

Kártérítés érvényesítése: felelősség, bizonyítás, elévülés, per

Kártérítést az követelhet, akinek vagyonában valaki más jogellenes magatartása kárt okozott: a szomszéd beázott fürdőszobájából a lakásba folyó víz, egy rosszul elvégzett javítás, a parkoló autóra dőlt fa, a megrongált jármű vagy egy szerződés megszegése miatt elmaradt bevétel egyaránt ide tartozik. A magyar jog két fő felelősségi rendszert ismer: a szerződésen kívül okozott kárért a Ptk. 6:519. §-a szerint, a szerződésszegéssel okozott kárért a Ptk. 6:142. §-a szerint kell helytállni, emellett külön szabályok vonatkoznak a fokozott veszéllyel járó tevékenységre, a munkaviszonyra és a gépjárművel okozott károkra.

Ez az útmutató végigvezet azon, hogyan állapítsa meg, ki felel a kárért, milyen bizonyítékokat kell összegyűjtenie, hogyan számolja ki tételesen a követelést, mikor fordulhat közvetlenül a biztosítóhoz, és mikor elég fizetési meghagyás, illetve mikor kell pert indítani. Kitérünk a kárenyhítési kötelezettségre, az ötéves elévülésre, a perköltség- és illetékkérdésekre, valamint arra, hogy a bíróságok milyen hibák miatt utasítanak el leggyakrabban kártérítési kereseteket.

A nem vagyoni sérelmek (fájdalom, megaláztatás) miatt nem kártérítés, hanem sérelemdíj jár; ezt külön kell igényelni, de ugyanabban a perben is érvényesíthető. Az eredmény: megalapozott, tételesen bizonyított követelés, amely egyezséggel, biztosítói kifizetéssel vagy jogerős ítélettel végződik.

Polgári jog – kártérítés

A legfontosabb tények

Határidő
A kártérítési követelés főszabály szerint öt év alatt évül el (Ptk. 6:22. §), az elévülést a fizetési meghagyás vagy a kereset benyújtása, a tartozás elismerése és az egyezség szakítja meg, az egyszerű írásbeli felszólítás nem.…
Jogterület
Polgári jog – kártérítés
Lépések
Bírósági gyakorlat
5
Frissítve
2026. 11. 17.

Határidő

A kártérítési követelés főszabály szerint öt év alatt évül el (Ptk. 6:22. §), az elévülést a fizetési meghagyás vagy a kereset benyújtása, a tartozás elismerése és az egyezség szakítja meg, az egyszerű írásbeli felszólítás nem.

Ha a kárt bűncselekménnyel okozták, az igény addig nem évül el, amíg a bűncselekmény büntethetősége fennáll. Gépjárművel okozott kárt a lehető leghamarabb be kell jelenteni a károkozó kötelező felelősségbiztosítójának; a bejelentési és együttműködési kötelezettség elmulasztása a kifizetést késleltetheti. Munkaviszonyból eredő kárigénynél a munkaügyi elévülési szabályok irányadók (Mt.), ezt külön ellenőrizze.

Mit kell tenni

  1. Határozza meg, milyen felelősségi szabály alapján követel.

    Szerződésen kívüli kárnál (például a szomszéd csőtörése) a Ptk. 6:519. §-a szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles megtéríteni; mentesül, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. Szerződésszegésnél (például hibás javítás, késedelmes szállítás) a Ptk. 6:142. §-a szigorúbb: a kötelezett csak akkor mentesül, ha a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható körülmény okozta. Fokozott veszéllyel járó tevékenységnél, például gépjármű üzemeltetése vagy közútkezelés esetén a Ptk. 6:535. §-a szerinti objektív felelősség érvényesül. A munkáltató a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárért vétkességre tekintet nélkül felel (Mt. 166. §), a munkavállaló viszont főszabály szerint legfeljebb négyhavi távolléti díjáig (Mt. 179. § (3) bekezdés). A jogalap megválasztása dönti el, mit kell bizonyítania.

  2. Gyűjtse össze a bizonyítékokat azonnal.

    A kártérítési perben a károsultnak kell bizonyítania a kárt, a károkozó magatartását és a kettő közötti okozati összefüggést; a bíróság e feltételeket egyenként vizsgálja (Győri Ítélőtábla Pf.20061/2021/4). A kár keletkezésekor készítsen dátummal ellátott fényképeket és videót, írja fel a tanúk nevét és elérhetőségét, kérjen rendőrségi vagy katasztrófavédelmi jegyzőkönyvet, ha hatóság kiszállt. Őrizze meg a sérült tárgyat vagy annak részeit, amíg szakértő meg nem vizsgálta. Személyi sérülésnél az orvosi dokumentáció (ambuláns lap, zárójelentés, táppénzes igazolás) nélkülözhetetlen. Lakásban keletkezett kárnál értesítse a társasházkezelőt és saját lakásbiztosítóját is, mert a kárszakértői jegyzőkönyv később perben is felhasználható. A bizonyítékok hiánya az elutasított keresetek leggyakoribb oka.

  3. Számolja ki a kárt tételesen, jogcímenként.

    A Ptk. 6:522. §-a szerint a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni. Ennek három eleme van: a vagyonban beállott értékcsökkenés (például a javítási költség vagy a megsemmisült tárgy értéke), az elmaradt vagyoni előny (például kieső bevétel, kereset) és a vagyoni hátrány kiküszöböléséhez szükséges költségek (például bérautó, szakértői díj). A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20765/2018/5 ítélete szerint a keresetben konkrétan meg kell jelölni, hogy az összeg melyik jogcímre esik; egy összegben előadott „kár” elutasításhoz vezethet. A költségeknél a bíróság az észszerűséget, célszerűséget és arányosságot vizsgálja, a döntés idején ismert körülmények szerint (Kúria Pfv.21313/2021/4). Minden tételhez csatoljon számlát, árajánlatot vagy szakértői becslést.

  4. Tegyen meg mindent a kár csökkentése érdekében.

    A károsult köteles a kár megelőzése, elhárítása és csökkentése érdekében úgy eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható; ha ezt elmulasztja, a bekövetkezett többletkárt nem követelheti (Ptk. 6:525. §). Beázásnál ezért azonnal el kell zárni a vizet, ki kell szárítani a falat, és értesíteni kell a felelőst, nem lehet hetekig várni a szakértőre. Gépjárműkárnál nem indokolt a legdrágább bérautó hosszú ideig. A Kúria Pfv.21313/2021/4 ítélete szerint azt kell vizsgálni, hogy a kiadásról való döntés idején a károsult észszerűen járt-e el. Nem kell megtéríteni azt a kárt sem, amelynek bekövetkezését a károkozó nem láthatta előre (Ptk. 6:521. §); szerződésszegésnél a következménykárokra és az elmaradt haszonra a szerződéskötéskor előrelátható mérték irányadó (Ptk. 6:143. §).

  5. Nézze meg, van-e felelősségbiztosítás, és jelentse be a kárt.

    Gépjárművel okozott kárt a károkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítója téríti meg; a biztosító káreseményenként dologi károknál 1,3 millió eurónak, személyi sérülésnél 6,45 millió eurónak megfelelő forintösszegig felel [Kgfb. 13. § (1) bekezdés]. Ha a károkozó járműnek nincs biztosítása vagy ismeretlen, az igényt a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben lehet érvényesíteni (Kgfb. 35. §). Ittas vagy jogosítvány nélküli vezető esetén a biztosító fizet, majd visszakövetel a vezetőtől (Kgfb. 34. §), ez a károsultat nem érinti. Lakás- és társasházi károknál kérdezze meg a károkozót, van-e lakásbiztosítása felelősségbiztosítási fedezettel. A közlekedési balesetek teendőit külön útmutatónk („Közlekedési baleset: teendők, kárbejelentés”) részletezi.

  6. Küldjön írásbeli fizetési felszólítást a károkozónak.

    A felszólításban tüntesse fel a kár időpontját és helyét, a felelősség alapját, a követelt összeget jogcímenként, a csatolt bizonyítékokat és egy észszerű, 8–15 napos fizetési határidőt bankszámlaszámmal. Küldje tértivevényes levélben vagy olyan elektronikus úton, amely a kézbesítést igazolja. A felszólítás célja az egyezség: sok károkozó vagy biztosítója ekkor fizet, és a per költségei elmaradnak. Ügyeljen arra, hogy a 2014. március 15. után keletkezett követeléseknél az írásbeli felszólítás már nem szakítja meg az elévülést; ha az ötéves határidő vége közeleg, ne várjon a válaszra. Ha a károkozó írásban elismeri a tartozást vagy részletfizetést kér, ez megszakítja az elévülést, ezért az ilyen levelet őrizze meg.

  7. Kisebb, vitán felül álló követelésnél indítson fizetési meghagyásos eljárást.

    Lejárt pénzkövetelés közjegyzőnél fizetési meghagyással is érvényesíthető; hárommillió forintig főszabály szerint csak fizetési meghagyással vagy a Pp. 167–168. §-a szerinti módon (Fmhtv. 3. § (1)–(2) bekezdés). Az eljárási díj a követelés 3 százaléka, legalább 12 000, legfeljebb 300 000 forint (Fmhtv. 45. §). Ha a kötelezett nem terjeszt elő ellentmondást, a meghagyás jogerős lesz, és végrehajtható. Kártérítési ügyben azonban a károkozó gyakran vitatja a felelősséget vagy az összeget, és ellentmondás esetén az eljárás perré alakul. Ha előre látható a vita, és a kár meghaladja a hárommillió forintot, érdemes közvetlenül keresetlevéllel kezdeni, a szükséges szakértői bizonyítással együtt.

  8. Indítson pert a hatáskörrel rendelkező bíróság előtt.

    Harmincmillió forintig a járásbíróság, felette a törvényszék jár el; közhatalom gyakorlásával okozott kár miatti perek mindig a törvényszékhez tartoznak, munkaügyi perek szintén [Pp. 20. § (2)–(3) bekezdés]. Törvényszék előtt a jogi képviselet kötelező, járásbíróságon nem (Pp. 72. §). A keresetlevélben határozott kereseti kérelmet, a jogalapot, a tényeket és a bizonyítékokat kell előadni (Pp. 170. §). A peres eljárás illetéke általában a pertárgyérték 6 százaléka, legalább 15 000, legfeljebb 1 500 000 forint. Ha a kár összege vagy oka vitás, igazságügyi szakértő kirendelése szükséges, amelynek díját a bizonyító félnek előlegeznie kell. Rászorultság esetén költségmentesség (2017. évi CXXVIII. törvény) és állami jogi segítség (2003. évi LXXX. törvény) kérhető.

  9. Büntetőügyben döntsön a polgári jogi igényről, és figyelje a kamatot.

    Ha a kárt bűncselekmény okozta (például lopás, rongálás, testi sértés), a sértett a büntetőeljárásban polgári jogi igényt terjeszthet elő a vádlottal szemben (Be.). Ez olcsó, de a büntetőbíróság az igényt egyéb törvényes útra utasíthatja, ha az elbírálása az eljárást késleltetné; ilyenkor polgári pert kell indítani. A felmentő ítélet nem zárja ki a polgári kártérítést, mert a felelősség feltételei eltérnek. Követelje a késedelmi kamatot is: a kártérítés a károkozás időpontjában esedékessé válik, ettől kezdve a jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamat jár. Jogerős ítélet után, ha a károkozó nem fizet, bírósági végrehajtást kérhet; végrehajtási útmutatónk ezt lépésenként bemutatja.

Mire figyeljen

Jogi alap

9
Ez a törvény a Polgári Törvénykönyv, amely a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozza a mellérendeltség és egyenjogúság elve…
Ez a törvény a Polgári Törvénykönyv, amely a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozza a mellérendeltség és egyenjogúság elve…
Ez a törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szól, célja a károsultak védelme és a gépjárművel okozott károk megfelelő megtérítése.
Ez a törvény a fizetési meghagyásos eljárásról szól, amely egy egyszerűsített, gyors és hatékony módja a nem vitatott pénzkövetelések…
Ez a törvény a polgári perrendtartásról szól, és a bírósági eljárások szabályait rögzíti a magánjogi jogviták tisztességes és hatékony rendezése…
Ez a törvény a polgári és közigazgatási bírósági eljárásokban alkalmazható költségmentességről és költségfeljegyzési jogról szól.
Ez a törvény a szociálisan hátrányos helyzetben lévő személyeknek nyújt jogi segítséget, biztosítva számukra szakszerű jogi tanácsot és képviseletet…

Kapcsolódó bírósági határozatok

5
A kár elhárításához szükséges költségek megítélésénél az észszerűség, célszerűség, indokoltság és arányosság az irányadó, a károsult kiadásról hozott döntésének idején fennálló körülmények szerint; a kárenyhítés elmulasztása miatti többletkár nem követelhető.
A kártérítési keresetben konkrétan meg kell jelölni, hogy a követelt összeg a vagyonban beállott értékcsökkenés vagy elmaradt vagyoni előny [Ptk. 6:522. § (2) bekezdés a)–b) pont]; ennek hiányában a kereset nem megalapozott.
Szerződésszegésnél a kimentés szigorúbb (Ptk. 6:142. §): pusztán az, hogy a fél nem tudta befolyásolni a körülményt, nem teszi azt ellenőrzési körén kívül esővé; a megtérítendő kár a szerződéskötéskor előrelátható mértékre korlátozódik (Ptk. 6:143. §).
A Ptk. 6:519. §-a szerinti felelősséghez kár, jogellenes magatartás és okozati összefüggés szükséges; ha a károsult a magasabb munkabért ténylegesen megkapta, az elmaradt ellátás miatt értékcsökkenés nem állt be a vagyonában.
A közútkezelő fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat (Ptk. 6:535. §), de az út biztonságos állapotának biztosítása nem abszolút kötelezettség; a kerékpárút burkolati hibáját a kerékpáros és gyalogos forgalom szempontjából kell megítélni.

Gyakori kérdések

10
Mennyi idő alatt évül el a kártérítési igény?

Főszabály szerint öt év alatt (Ptk. 6:22. §), a kár bekövetkezésétől számítva. Az elévülést a fizetési meghagyás vagy a kereset benyújtása, a tartozás elismerése és az egyezség megszakítja; a 2014. március 15. után keletkezett követeléseknél az egyszerű írásbeli felszólítás nem. Bűncselekménnyel okozott kárnál az igény a büntethetőség elévüléséig érvényesíthető, ha az hosszabb.

Mit kell bizonyítani egy kártérítési perben?

A károsultnak a kárt, annak összegét és a károkozó magatartása és a kár közötti okozati összefüggést kell bizonyítania. A károkozó akkor mentesül, ha igazolja, hogy nem volt felróható a magatartása (Ptk. 6:519. §), szerződésszegésnél pedig azt, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható körülmény okozta (Ptk. 6:142. §).

Mi számít kárnak a Ptk. szerint?

A Ptk. 6:522. §-a szerint a teljes kárt kell megtéríteni: a vagyonban beállott értékcsökkenést, az elmaradt vagyoni előnyt (például kiesett jövedelmet) és a vagyoni hátrány kiküszöböléséhez szükséges költségeket. A fájdalom, megaláztatás vagy más nem vagyoni sérelem nem kár; ezért sérelemdíj jár, amelyet külön kell követelni.

Kitől kérjem a kártérítést autós baleset után?

A károkozó jármű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítójától. A biztosító káreseményenként dologi károknál 1,3 millió, személyi sérülésnél 6,45 millió eurónak megfelelő forintösszegig felel [Kgfb. 13. § (1) bekezdés]. Ha a járműnek nincs biztosítása vagy a károkozó elmenekült, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez lehet fordulni (Kgfb. 35. §).

Mi a teendő, ha a szomszéd beáztatta a lakásomat?

Fényképezze le a kárt, értesítse a szomszédot, a közös képviselőt és saját lakásbiztosítóját, és kérjen kárszakértői szemlét. Haladéktalanul tegyen a kár csökkentéséért, mert az elmulasztott kárenyhítés miatti többletkár nem követelhető (Ptk. 6:525. §). Kérdezze meg, van-e a szomszédnak felelősségbiztosítása; ha nincs, írásban szólítsa fel a károkozót a tételesen kiszámolt kár megtérítésére.

Mennyibe kerül egy kártérítési per?

A peres eljárás illetéke általában a pertárgyérték 6 százaléka, legalább 15 000, legfeljebb 1 500 000 forint. Ehhez jön az ügyvédi díj és a szakértő díja, amelyet a bizonyító fél előlegez. Aki pert veszít, főszabály szerint az ellenfél költségeit is viseli. Rászorultság esetén költségmentesség kérhető (2017. évi CXXVIII. törvény).

Kell ügyvéd a kártérítési perhez?

Harmincmillió forintig a járásbíróság jár el, ahol a jogi képviselet nem kötelező; e felett a törvényszék, ahol kötelező (Pp. 20. §, 72. §). Ügyvéd nélkül is érdemes legalább a keresetlevelet szakemberrel átnézetni, mert a hiányos keresetlevél visszautasítható, a rosszul megjelölt jogcím pedig elutasításhoz vezethet.

Kérhetek kártérítést a munkáltatótól munkahelyi kár miatt?

Igen. A munkáltató a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül felel, és csak akkor mentesül, ha a kárt ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható körülmény vagy kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta (Mt. 166. §). Munkabalesetnél olvassa el külön útmutatónkat a munkabaleset miatti kártérítésről.

Mennyit kell fizetnem, ha munkavállalóként kárt okoztam?

Gondatlan károkozásnál a kártérítés legfeljebb négyhavi távolléti díj; szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozásnál a teljes kárt meg kell téríteni (Mt. 179. § (3) bekezdés). A munkáltatónak kell bizonyítania a kötelezettségszegést, a kárt és az okozati összefüggést, és nem kell megtéríteni a nem előrelátható kárt (Mt. 179. § (2) és (4) bekezdés).

Jár-e kamat a kártérítés után?

Igen. A kártérítés a károkozás időpontjában esedékessé válik, ezért attól a naptól kezdve késedelmi kamat követelhető, amelynek mértéke magánszemélyek között a jegybanki alapkamattal egyezik. A keresetben a kamatot külön kérni kell, a kezdő időpont és a kamatalap megjelölésével.

Gyakorlati jogi útmutatók

6

Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja

Frissítve: · Források: Ptk. 6:519–6:522. §, 6:525. § – szerződésen kívüli kárfelelősség, előreláthatóság, teljes kártérítés, kárenyhítés (2013. évi V. törvény), Ptk. 6:142–6:143. §, 6:535. § – szerződésszegéssel okozott kár, fokozott veszéllyel járó tevékenység, Mt. 166. § – A munkáltató felelőssége az okozott kárért, Mt. 179. § – A munkavállaló kártérítési felelősségének általános szabályai, njt.hu, EUR-Lex

A magyarázatok a hivatalos jogszabályszövegből készülnek és tájékoztató jellegűek; kizárólag a teljes szöveg kötelező, amelyre minden oldal hivatkozik. Az Europaius jogi tájékoztatást nyújt, nem ügyvédi szolgáltatást.