Feljelentés megtétele: hol, hogyan, mi történik utána
Feljelentést az tesz, aki tudomást szerez egy bűncselekményről, és azt szeretné, hogy a nyomozó hatóság vagy az ügyészség kivizsgálja. Leggyakrabban maga a sértett fordul a rendőrséghez: ellopták a kerékpárját, csalók vették rá egy átutalásra, megverték, zaklatják, vagy a munkáltatója nem fizeti be a levont járulékot. A feljelentés nem igényel ügyvédet, nem jár illetékkel, és nem kell hozzá a bűncselekmény pontos jogi megnevezése: elég, ha a tényeket érthetően és ellenőrizhetően leírja. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) szerint sértett az, akinek a jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette; ő a feljelentés után külön jogokat kap: iratot ismerhet meg, bizonyítást indítványozhat, kártérítési igényt jelenthet be, és ha a hatóság a feljelentést elutasítja, panasszal, végső esetben pótmagánvádlóként léphet fel. Ez az útmutató lépésről lépésre bemutatja, hova és milyen formában tegye meg a feljelentést, mit csatoljon, mire figyeljen a magánindítványos és a magánvádas ügyekben, hogyan kérhet ingyenes segítséget az áldozatsegítő szolgálattól és a jogi segítségnyújtó szolgálattól, és mit tehet, ha a nyomozás nem indul meg. Kitérünk arra is, mikor fordulhat a feljelentés a feljelentő ellen: a valótlan vád bűncselekmény, a jóhiszemű, tényeken alapuló feljelentés viszont önmagában nem sérti a feljelentett személyiségi jogait.
A legfontosabb tények
Határidő
Magánindítványra üldözendő bűncselekménynél (például könnyű testi sértés) a magánindítványt főszabály szerint attól számított 30 napon belül kell előterjeszteni, hogy a sértett megtudta, ki az elkövető; a határidő elmulasztása jogvesztő, a magánindítvány pedig nem vonható vissza.
További határidők: a feljelentést elutasító határozat elleni panasz a közléstől számított 8 nap; ha a panaszt elutasítják, a sértett a panaszt elutasító határozat közlésétől számított 2 hónapon belül, kizárólag jogi képviselő útján léphet fel pótmagánvádlóként. Az áldozatsegítéshez kiállított hatósági igazolást a kiállítástól számított 15 napon belül kell benyújtani az áldozatsegítő szolgálathoz, az állami kárenyhítés iránti kérelmet pedig a bűncselekmény elkövetésétől számított egy éven belül. A feljelentést egyébként a bűncselekmény elévüléséig meg lehet tenni, de minél később teszi meg, annál nehezebb a bizonyítékokat (kamerafelvétel, telefonos adatok, sérülés) beszerezni.
Mit kell tenni
Döntse el, bűncselekményről van-e szó, és ki a sértett.
Feljelentést bűncselekmény miatt lehet tenni. Ha a sérelem tisztán polgári jogi vita (ki nem fizetett számla, hibás termék, szomszédjogi vita), a feljelentés nem helyettesíti a pert vagy a fizetési meghagyást, és a hatóság jó eséllyel elutasítja. Kisebb értékű lopás vagy rongálás szabálysértés is lehet; ilyenkor a rendőrség szabálysértési eljárásban jár el, de a bejelentést ugyanott kell megtenni, a minősítést a hatóság végzi el. Sértett a Be. 50. §-a szerint az, akinek a jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette; feljelentést azonban bárki tehet, aki bűncselekményről tud. Ha nem sértett, hanem csak tanú, a feljelentés után tanúként hallgathatják ki.
Válassza ki, hol teszi meg a feljelentést.
A feljelentést bármelyik rendőrkapitányságon vagy ügyészségen meg lehet tenni, akkor is, ha a bűncselekmény máshol történt: a hatóság az ügyet áttenni köteles az illetékes szervhez. Vannak ügyek, amelyekben a Be. 30. §-a szerint kizárólag az ügyészség nyomoz, például a rendőr, a büntetés-végrehajtási dolgozó, a bíró vagy az ügyész által elkövetett bűncselekmény, illetve a hivatali vesztegetés; ezekben célszerű közvetlenül a területileg illetékes nyomozó ügyészséghez fordulni. Rágalmazás, becsületsértés és könnyű testi sértés miatt az eljárás magánvádas: itt a sértett maga képviseli a vádat a bíróság előtt, ezért ilyen ügyben a feljelentést a járásbíróságon érdemes megtenni.
Tegye meg a feljelentést szóban, írásban vagy elektronikusan.
Szóban a rendőrkapitányság ügyeletén vagy ügyfélszolgálatán teheti meg; a feljelentést jegyzőkönyvbe veszik, amelynek egy példányát kérje el, vagy legalább az ügyszámot írja fel. Írásban postán vagy személyesen beadott levélben is feljelentést tehet; ilyenkor tüntesse fel nevét, lakcímét, telefonszámát és e-mail-címét, mert a hatóság ezen keresi meg. Elektronikusan a rendőrség ügyintézési felületén, azonosított belépéssel lehet feljelentést tenni. Sürgős esetben, ha a bűncselekmény még folyamatban van vagy valaki veszélyben van, ne írjon levelet, hanem hívja a 112-es segélyhívót. A feljelentés illeték- és költségmentes, ügyvéd közreműködése nem kötelező.
Írja le a tényeket úgy, hogy a nyomozó ellenőrizni tudja őket.
A jó feljelentés időrendben mondja el, mi történt: mikor és hol, ki vett részt benne (ha az elkövető ismeretlen, ismeretlen tettes ellen is lehet feljelentést tenni), mekkora a kár, és miből tudja mindezt. Ne minősítsen, hanem tényeket közöljön: „X. Y. 2026. március 3-án a kapualjban kétszer arcon ütött” többet ér, mint „bántalmazás bűntette”. Sorolja fel a tanúkat elérhetőséggel, és jelezze, hol vannak további bizonyítékok (térfigyelő kamera, bankszámla-kivonat, levelezés). Ha kártérítést is követel, ezt már a feljelentésben jelezze: a sértett a Be. 51. §-a szerint a nyomozás során bejelentheti, hogy a bírósági eljárásban magánfélként polgári jogi igényt kíván érvényesíteni.
Biztosítsa a bizonyítékokat, mielőtt eltűnnek.
Testi sértésnél minél előbb menjen orvoshoz, és kérjen látleletet, mert a sérülés gyógyulási ideje dönti el, hogy könnyű vagy súlyos testi sértésről van-e szó (a nyolc napon belül gyógyuló sérülés a Btk. 164. § (2) bekezdése szerint könnyű testi sértés). Online csalásnál mentse le a hirdetést, a csevegést, a bankszámla-kivonatot, és haladéktalanul jelezze a bankjának is a jogosulatlan terhelést. A térfigyelő és üzleti kamerák felvételei rövid idő alatt felülíródnak, ezért a feljelentésben kérje ezek lefoglalását. Zaklatásnál a képernyőképek mellett az üzenetek dátumát és a feladó azonosítóját is őrizze meg; ezek nélkül a nyomozás gyakran nem tud előrelépni.
Magánindítványos ügyben ne mulassza el a 30 napot.
Egyes bűncselekmények a Btk. 31. §-a szerint csak magánindítványra büntethetők; ilyen például a könnyű testi sértés (Btk. 164. § (10) bekezdés). A magánindítvány a sértett kifejezett kérése, hogy az elkövetőt vonják felelősségre; a feljelentés jellemzően magánindítványnak is minősül, de ha a hatóság nyilatkozatra hívja fel, azt határidőben tegye meg. A határidő főszabály szerint 30 nap attól, hogy megtudta, ki az elkövető; elmulasztása után a bűncselekmény nem üldözhető. A magánindítvány bármelyik elkövetővel szemben előterjesztve valamennyi elkövetőre hatályos, és nem vonható vissza (Btk. 31. § (5)–(6) bekezdés), ezért csak megfontoltan tegye meg.
Kérjen ingyenes segítséget az áldozatsegítő szolgálattól.
A bűncselekmények áldozatainak segítéséről szóló 2005. évi CXXXV. törvény alapján az áldozatsegítő szolgálat rászorultság vizsgálata nélkül, térítésmentesen tájékoztatást, jogi tanácsot, érzelmi segítséget és tolmácsolást nyújt. Ehhez kérjen a rendőrségtől igazolást arról, hogy feljelentést tett; a hatóság az igazolást a kérelmet követő munkanapon állítja ki, és azt 15 napon belül kell benyújtani a szolgálathoz. Ha a bűncselekmény miatt nem tudja fizetni a lakhatás, élelem, utazás vagy gyógyítás rendkívüli költségeit, azonnali pénzügyi segélyt kérhet, amelynek felső határa a törvényben meghatározott alapösszeg. Szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozata állami kárenyhítést is kérhet, a bűncselekmény elkövetésétől számított egy éven belül.
Kövesse az eljárást, és éljen a sértetti jogaival.
A feljelentés után a hatóság dönt a nyomozás elrendeléséről vagy a feljelentés elutasításáról; a sértett erről értesítést kap. A Be. 51. §-a szerint a sértett bizonyítékot terjeszthet elő, indítványt tehet, megismerheti az őt érintő iratokat, és felvilágosítást kérhet jogairól. Ha lakcíme, telefonszáma vagy e-mail-címe megváltozik, azt három munkanapon belül közölnie kell az eljáró hatósággal, különben a fontos értesítések nem érik el. Ha tart az elkövetőtől, kérheti, hogy adatait zártan kezeljék (Be. 99. §), személy elleni erőszakos bűncselekménynél pedig indítványozhatja, hogy a hatóság figyelmeztesse a terheltet a kapcsolatfelvétel tilalmára (Be. 51/A. §).
Ha elutasítják a feljelentést: panasz, majd pótmagánvád.
A nyomozó hatóság vagy az ügyészség a feljelentést elutasíthatja, például mert a cselekmény nem bűncselekmény (Be. 381. § (1) bekezdés a) pont). Az elutasító határozat ellen a sértett a közléstől számított 8 napon belül panaszt tehet; a panaszt a határozatot hozó szervnél kell benyújtani, és érdemes konkrétan megjelölni, mely bizonyítékot hagytak figyelmen kívül. Ha a panaszt is elutasítják, a sértett a panaszt elutasító határozat közlésétől számított két hónapon belül, kizárólag jogi képviselő útján vádindítványt nyújthat be pótmagánvádlóként. A pótmagánvádas eljárás költséges és kockázatos: a bíróság a tárgyalás előkészítése során is megszüntetheti az eljárást, ha a vádindítványban leírt cselekmény nem bűncselekmény.
Ha nincs pénze ügyvédre, kérjen jogi segítségnyújtást.
A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (Jst.) 3. § (1) bekezdés g) pontja szerint a bűncselekmény áldozata jogi segítő szakjogászi tanácsát vagy beadvány, így feljelentés, kérelem vagy vádindítvány szerkesztését kérheti, ha jövedelmi és vagyoni helyzete alapján rászoruló. A büntetőeljárásban a sértett, a magánvádló és a pótmagánvádló pártfogó ügyvédi képviseletet is kérhet (Jst. 17–19. §, Be. 63. §); ez a pótmagánvádnál azért fontos, mert ott a jogi képviselet kötelező. A kérelmet a jogi segítségnyújtó szolgálathoz, a lakóhelye szerinti kormányhivatalhoz kell benyújtani rendszeresített nyomtatványon, a jövedelmet és vagyont igazoló iratokkal. A szolgálat személyes beadásnál lehetőleg azonnal, írásbeli kérelemnél 15 napon belül dönt.
Mire figyeljen
- Valótlan tény állítása súlyos következménnyel jár: aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, a Btk. 268. §-a szerint hamis vád bűntettét követi el, amely akkor is büntetendő, ha gondatlanságból nem tudott a tényállítás valótlanságáról.
- Polgári jogvitát nem érdemes feljelentéssel „gyorsítani”. A hatóság a cselekmény hiányában elutasítja a feljelentést, a követelés közben elévülhet, a feljelentett pedig hivatkozhat arra, hogy a feljelentés célja nem a bűncselekmény felderítése, hanem nyomásgyakorlás volt.
- A feljelentés tartalmát ne tegye nyilvánossá. A bíróságok szerint a tényeken alapuló, jóhiszemű feljelentés önmagában nem sérti a feljelentett jóhírnevét, de ha a feljelentést például a társasház összes tulajdonosának megküldik, az már külön személyiségi jogi és adatvédelmi vitát indíthat.
- A magánindítvány 30 napos határideje jogvesztő. Aki a könnyű testi sértés vagy más magánindítványos bűncselekmény után hetekig vár, mert „majd meglátja”, utóbb már nem kérheti az elkövető megbüntetését, a magánindítvány pedig vissza sem vonható.
- A pótmagánvádra csak két hónap van, és csak ügyvéddel lehet élni. Ha a sértett a panaszt elutasító határozat után nem keres időben jogi képviselőt, vagy a pártfogó ügyvédi kérelmet későn adja be, a lehetőség elvész.
- Ha a sértett nem jelzi az új címét vagy e-mail-címét, az értesítések nem érik el, és a panasz vagy a pótmagánvád határideje az ő tudta nélkül telik el. A változást három munkanapon belül be kell jelenteni.
- A későn biztosított bizonyíték elvész: a kamerafelvételek felülíródnak, a sérülés gyógyul, a csevegés törlődik. Feljelentés nélkül a hatóság nem kér adatot a szolgáltatótól, ezért a bizonyítékok sorsa sokszor az első napokon múlik.
Jogi alap
Kapcsolódó bírósági határozatok
Gyakori kérdések
Hol lehet feljelentést tenni?
Bármelyik rendőrkapitányságon vagy ügyészségen, szóban, írásban vagy a rendőrség elektronikus ügyintézési felületén. Nem kell a bűncselekmény helyszíne szerinti kapitányságra mennie, a hatóság az ügyet áttenni köteles. Rendőr, bíró vagy ügyész által elkövetett bűncselekmény miatt az ügyészség nyomoz, ilyenkor érdemes közvetlenül a nyomozó ügyészséghez fordulni. Rágalmazás és becsületsértés miatt magánvádas eljárás indul, amelyben a sértett maga képviseli a vádat a járásbíróság előtt.
Van feljelentés minta, amit kitölthetek?
Kötelező nyomtatvány nincs, a feljelentés kötetlen formájú levél is lehet. Tartalmazza a feljelentő nevét, lakcímét és elérhetőségét, a történteket időrendben (mikor, hol, ki, mit tett), a kár összegét, a tanúkat és a bizonyítékok helyét, valamint azt, hogy kéri az elkövető felelősségre vonását. Ha kártérítést is követel, ezt külön jelezze. A szöveg legyen tárgyszerű, minősítések és sértő kifejezések nélkül.
Lehet feljelentést tenni ismeretlen tettes ellen?
Igen. Ha nem tudja, ki az elkövető, ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést, és a nyomozás feladata az elkövető felderítése. Adjon meg minden támpontot: személyleírást, rendszámot, telefonszámot, bankszámlaszámot, felhasználónevet, a kamerák helyét. Online csalásnál a kedvezményezett bankszámlaszáma és a tranzakció azonosítója a legfontosabb adat.
Mennyibe kerül a feljelentés?
A feljelentés illeték- és költségmentes, ügyvéd sem kötelező. Költség akkor merülhet fel, ha a sértett saját ügyvédet vesz igénybe, vagy pótmagánvádlóként lép fel, mert ott a jogi képviselet kötelező. Rászorultság esetén a jogi segítségnyújtó szolgálat pártfogó ügyvédet biztosíthat, az áldozatsegítő szolgálat tájékoztatása és jogi tanácsa pedig mindenki számára ingyenes.
Visszavonható a feljelentés?
Közvádra üldözendő bűncselekménynél a feljelentés visszavonása nem állítja meg az eljárást, mert a hatóság hivatalból nyomoz. Magánindítványra büntethető bűncselekménynél a magánindítvány a Btk. 31. § (6) bekezdése szerint nem vonható vissza. A sértett ugyanakkor a Be. 51. § (3) bekezdése szerint nyilatkozhat úgy, hogy sértetti jogait a továbbiakban nem kívánja gyakorolni; tanúként ettől még kihallgatható.
Mi történik a feljelentés után?
A hatóság dönt a nyomozás elrendeléséről vagy a feljelentés elutasításáról, szükség esetén előbb feljelentés-kiegészítést rendel el. Ha nyomozás indul, a sértettet általában tanúként kihallgatják, és tájékoztatják jogairól. A nyomozás végén az ügyészség vádat emelhet, vagy az eljárást megszüntetheti. A sértett az eljárás során bizonyítékot terjeszthet elő, iratokat ismerhet meg, és a döntésekről értesítést kap.
Mit tehetek, ha a rendőrség elutasítja a feljelentést?
Az elutasító határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül panaszt tehet a határozatot hozó szervnél. Írja le, miért téves a döntés, és milyen bizonyítékot nem vizsgáltak meg. Ha a panaszt is elutasítják, két hónapon belül jogi képviselő útján pótmagánvádlóként vádindítványt nyújthat be a bírósághoz. Ha nincs pénze ügyvédre, kérjen pártfogó ügyvédet a jogi segítségnyújtó szolgálattól.
Rágalmazás miatt hol kell feljelentést tenni?
A rágalmazás (Btk. 226. §) és a becsületsértés (Btk. 227. §) magánvádas bűncselekmény: a vádat nem az ügyész, hanem a sértett mint magánvádló képviseli. A feljelentést ezért a járásbíróságon érdemes megtenni, ahol személyes meghallgatás és békítés következik. A rendőrségen tett feljelentést is továbbítják, de ez időbe telik. Számoljon a magánindítvány 30 napos határidejével is.
Tehetek névtelenül feljelentést, vagy megtudja a feljelentett, ki vagyok?
A feljelentés a feljelentő személyével együtt kerül az iratokba, a hatóság ugyanis a feljelentőt meghallgathatja és értesíti. A sértett azonban indítványozhatja, hogy nevét, lakcímét és elérhetőségeit zártan kezeljék (Be. 99. §); ilyenkor ezek az adatok nem válnak megismerhetővé a terhelt számára. Különleges bánásmódot igénylő sértett esetében a hatóság ezt hivatalból is elrendelheti.
Mi a következménye a hamis feljelentésnek?
Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, a Btk. 268. §-a szerint hamis vád bűntettét követi el; ha a hamis vád alapján büntetőeljárás indul, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. Polgári perben a feljelentett sérelemdíjat is követelhet, ha a feljelentés valótlan tényt állít. A jóhiszemű, tényeken alapuló feljelentés viszont akkor sem jogsértő, ha a nyomozás nem vezet eredményre.
Gyakorlati jogi útmutatók
Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja