Távoltartás családon belüli erőszak miatt: rendőrség, bíróság, lépések
Ha a házastárs, élettárs, volt partner, szülő, gyermek vagy más hozzátartozó bántalmaz, fenyeget vagy rettegésben tart, a magyar jog három egymásra épülő eszközt ad a védelemre. A rendőrség a helyszínen 72 órás ideiglenes megelőző távoltartást rendelhet el, a járásbíróság ezt követően legfeljebb 60 napos megelőző távoltartásról dönt, büntetőeljárásban pedig a bíróság a terhelttel szemben hosszabb ideig tartó távoltartás kényszerintézkedést alkalmazhat. Az első kettőt a 2009. évi LXXII. törvény (Hketv.), a harmadikat a büntetőeljárási törvény szabályozza.
A Hketv. hozzátartozónak tekinti a Ptk. szerinti közeli hozzátartozókat és hozzátartozókat, valamint a volt házastársat, volt élettársat, bejegyzett élettársat, gyámot és gondnokot is, tehát a különköltözés vagy válás után is van védelem. A távoltartás alatt a bántalmazónak el kell hagynia a közös lakást, nem kereshet kapcsolatot a bántalmazottal, és szünetel a szülői felügyelete és kapcsolattartási joga is.
Az útmutató bemutatja, kit és hogyan kell értesíteni, mit tartalmaz a bírósági kérelem, mi történik a meghallgatáson, mit tehet, ha a bántalmazó megszegi a tilalmat, és hol kaphat ingyenes segítséget.
A legfontosabb tények
Határidő
A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartást 72 órára rendeli el (Hketv. 6. § (4) bekezdés), és ezzel egyidejűleg hivatalból kezdeményezi a bírósági eljárást.
A járásbíróság hivatalból indult ügyben a rendőrségi távoltartás kezdetétől számított három napon belül, kérelemre indult ügyben a kérelem beérkezésétől számított három munkanapon belül lefolytatja az eljárást (Hketv. 15. § (6) bekezdés), és a megelőző távoltartást legfeljebb 60 napra rendelheti el (16. § (2) bekezdés).
A rendőrségi határozat ellen a közléstől számított három napon belül lehet a bírósághoz fordulni (12. § (2) bekezdés), a bírósági végzés ellen a közléstől számított három munkanapon belül lehet fellebbezni, akár szóban a meghallgatáson (16. § (7) bekezdés). Büntetőeljárásban a vádemelés előtt elrendelt távoltartás legfeljebb négy hónapig tart, és négyhavonta meghosszabbítható.
Mit kell tenni
Közvetlen veszélyben hívja a 112-t.
Ha a bántalmazó a lakásban van, fenyeget vagy tettlegesen bántalmaz, azonnal hívja a 112-es segélyhívót, és kérjen rendőri kiszállást. A Hketv. 6. § (2) bekezdése szerint a rendőrség a helyszínen észlelt tények alapján hivatalból, illetve a bántalmazott, közeli hozzátartozója vagy hozzátartozója, továbbá védőnő, háziorvos, gyermekjóléti szolgálat vagy iskola bejelentése alapján rendelheti el az ideiglenes megelőző távoltartást. Mondja el a rendőröknek, mi történt, mióta tart a bántalmazás, vannak-e a lakásban gyermekek, és van-e a bántalmazónál fegyver. Ha a rendőr nem rendeli el a távoltartást, kérje, hogy ezt rögzítsék, mert a bírósághoz ettől függetlenül is fordulhat.
A rendőrségi döntés: 72 óra távoltartás.
A rendőrség a határozatot haladéktalanul, a helyszínen hozza meg, előállítás esetén legkésőbb az előállítás végéig (Hketv. 7. § (1) bekezdés). A határozat 72 órára kötelezi a bántalmazót, hogy hagyja el a bántalmazott lakását és oda ne térjen vissza, tartsa távol magát a bántalmazottól és a határozatban megjelölt más személyektől (például a gyermekektől), és ne lépjen vele közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba. A határozat megállapítja, hogy a bántalmazó szülő szülői felügyeleti joga és kapcsolattartási joga szünetel (8. § e) pont). A tartási és rezsifizetési kötelezettséget a távoltartás nem érinti. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a bántalmazó három napon belül a járásbírósághoz fordulhat.
A bírósági megelőző távoltartás megindítása.
Ha a rendőrség ideiglenes távoltartást rendelt el, a megelőző távoltartás iránti bírósági eljárást hivatalból kezdeményezi a bántalmazott tartózkodási helye szerinti járásbíróságnál (Hketv. 7. § (2) bekezdés, 13. § (3) bekezdés), ehhez Önnek külön kérelmet nem kell beadnia. Ha rendőri intézkedés nem volt, vagy a 72 óra után is fennáll a veszély, maga a bántalmazott, közeli hozzátartozója, hozzátartozója vagy bejegyzett élettársa kérelmezheti az eljárást (14. § (1) bekezdés); krízisközpontban vagy titkos menedékházban elhelyezett bántalmazott esetén a befogadó intézmény képviselője is. Figyelem: a rendőrségnél tett feljelentés vagy ideiglenes távoltartás iránti kérés önmagában nem minősül bírósági kérelemnek (Kúria II.Pfv.20.784/2022/3).
A kérelem tartalma és benyújtása.
A kérelmet írásban lehet benyújtani, vagy a járásbíróságon jegyzőkönyvbe lehet mondani (Hketv. 14. § (4) bekezdés). A 14. § (3) bekezdése szerint tartalmaznia kell az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet, annak indokait, a rövid tényállást és az előzményeket, a kérelmező nevét és lakóhelyét, valamint a bántalmazó azonosítására és elérhetőségére vonatkozó adatokat. Ha hiányos, a bíróság csak rendkívül indokolt esetben, egy napon belül hív fel hiánypótlásra, ezért elsőre legyen teljes. Jelölje meg, kikre terjedjen ki a távoltartás (gyermekek, más családtagok), melyik ingatlanról van szó, és kéri-e a 606/2013/EU rendelet szerinti védelmi tanúsítványt, ha másik uniós országba utazna vagy költözne.
Bizonyítékok: amit a bíróság valóban értékel.
A bíróság akkor rendeli el a távoltartást, ha az eset összes körülményéből a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni (Hketv. 16. § (1) bekezdés); a puszta valószínűsítés nem elég (Kúria Pfv.I.20.282/2023/13). Vigye magával az orvosi látleletet vagy ambuláns lapot, a rendőri jelentés számát, a fenyegető üzeneteket és hangfelvételeket dátummal, a tanúk nevét, a gyermekjóléti szolgálat vagy iskola jelzéseit. Időrendi jegyzetben írja le a korábbi eseteket is. A Kúria szerint közvetlen bántalmazás nélkül is elrendelhető a távoltartás, ha a bántalmazó olyan helyzetet teremtett, amely megalapozott félelmet vált ki (Kúria II.Pfv.20.455/2025/5).
A személyes meghallgatás.
A bíróság a felek személyes meghallgatását legalább egyszer megkísérli, az idézést a rendőrség útján is kézbesítheti (Hketv. 15. § (1) bekezdés). Kérelemre indult eljárásban kötelező megjelennie: ha a kérelmező bántalmazott alapos ok nélkül nem jön el, a bíróság az eljárást megszünteti (15. § (3) bekezdés). A bántalmazó távolmaradása nem akadálya a döntésnek. Kérheti, hogy a bántalmazó jelenlétében ne kelljen nyilatkoznia, a bíróság ezt mellőzheti, és arról is gondoskodhat, hogy a bíróság épületében ne találkozzanak (15. § (7) bekezdés). Az ügyész is felléphet az eljárásban (13. § (5) bekezdés; EBH.2012.P.3). Felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye.
A bírósági végzés és a fellebbezés.
A bíróság a végzést a meghallgatáson kihirdeti és átadja; az előzetesen végrehajtható, tehát fellebbezés esetén is azonnal érvényes (Hketv. 16. § (2a) bekezdés). A távoltartás legfeljebb 60 napig tart; kérésre a bíróság elrendelheti, hogy a rendőrség a bántalmazó mozgását nyomkövető eszközzel ellenőrizze, ha ennek technikai feltételei adottak (16. § (2c) bekezdés). A végzés ellen három munkanapon belül lehet fellebbezni, a meghallgatáson szóban is; a törvényszék az iratok alapján három munkanapon belül dönt (16. § (7)–(9) bekezdés). A távoltartás alatt a gyermekekkel való kapcsolattartás is szünetel, a Kúria szerint akkor is kiterjedhet a testvérre, ha a bántalmazás csak az egyik gyermeket érte (Kúria II.Pfv.21.524/2021/5).
Ha a bántalmazó megszegi a távoltartást.
Azonnal hívja a 112-t, és mutassa meg a határozatot. A rendőrségi vagy bírósági távoltartó határozat megszegése szabálysértés (Szabs. tv. 168. §), amely elzárással is büntethető (Hketv. 16. § (2a) bekezdés). Bírósági végrehajtásnak a távoltartás teljesítésére nincs helye (16. § (6) bekezdés), a kikényszerítés a rendőrség feladata. Ha a bántalmazó rendszeresen megalázza, bántalmazza vagy anyagilag kiszolgáltatottá teszi, az kapcsolati erőszak bűncselekménye lehet (Btk. 212/A. §), a fenyegetés és háborgatás zaklatás (Btk. 222. §). Ilyenkor tegyen feljelentést, és a vádemelés előtt az ügyészségnél indítványozza a büntetőeljárási távoltartást (Be. 278. § (2) bekezdés), amely négy hónapig tart és meghosszabbítható.
Segítség, ellátás és a további jogi lépések.
A rendőrség értesítése alapján a családsegítő, kiskorú gyermek esetén a gyermekjóléti szolgálat 24 órán belül felkeresi a családot (Hketv. 9. § (4) bekezdés), az áldozatsegítő központ pedig a következő munkanapon felveszi Önnel a kapcsolatot (9. § (5) bekezdés). Az áldozatsegítő szolgálat a 2005. évi CXXXV. törvény alapján ingyenes tájékoztatást, jogi tanácsot, érzelmi segítséget és – személy elleni erőszakos bűncselekménynél – azonnali pénzügyi segélyt nyújt. A 60 nap arra való, hogy rendezze a hosszabb távú helyzetet: indítson pert a szülői felügyelet és a lakáshasználat rendezése iránt, kérjen ideiglenes intézkedést, és ha szükséges, költözzön krízisközpontba vagy titkos menedékházba.
Mire figyeljen
- Nem megjelenni a bírósági meghallgatáson. Kérelemre indult eljárásban a bántalmazott alapos ok nélküli távolmaradása az eljárás megszüntetésével jár (Hketv. 15. § (3) bekezdés). Ha nem tud elmenni, előre jelezze és igazolja az okát.
- Azt hinni, hogy a rendőrségi feljelentés egyben bírósági kérelem. A Kúria szerint az ideiglenes távoltartás iránti kérés nem minősül megelőző távoltartás iránti kérelemnek; ha a rendőrség nem intézkedett, a járásbírósághoz külön kell fordulni.
- Csak a jövőtől való félelemre hivatkozni. A megelőző távoltartás a már megvalósult erőszakra adott válasz; konkrét, dátummal és bizonyítékkal alátámasztott eseményeket kell előadni. Általános aggodalom nem elég, a bíróság az összes körülményt, a felek magatartását és viszonyát együtt értékeli.
- Visszaengedni a bántalmazót a lakásba a távoltartás alatt. A távoltartás a bántalmazót kötelezi, de ha önként beengedi, a későbbi eljárásban nehezebb lesz a veszélyt bizonyítani, és a rendőrségi fellépés is bizonytalanná válik.
- Valótlan tényekkel kérni a távoltartást. Aki valótlan tények állításával éri el a megelőző távoltartás elrendelését, szabálysértést követ el (Szabs. tv. 181. §), és a szülői felügyeleti perben is ellene fordulhat.
- A 60 napot kihasználatlanul hagyni. Ugyanazon bántalmazóval szemben újabb távoltartás csak akkor kérhető, ha a feltételek ismét megvalósulnak (Hketv. 5. § (5) bekezdés). A távoltartás alatt kell elindítani a lakáshasználati, szülői felügyeleti és tartásdíj iránti eljárásokat.
- A közös lakás jogcímét figyelmen kívül hagyni. Ha a lakás a bántalmazóé, Ön csak szívességből lakik ott, és közös gyermeket nem nevelnek, a bántalmazó nem kötelezhető a lakás elhagyására (Hketv. 5. § (3) bekezdés); ilyenkor a távoltartás csak a személyére vonatkozik.
Jogi alap
Kapcsolódó bírósági határozatok
Gyakori kérdések
Mennyi ideig tart a távoltartás?
A rendőrség által elrendelt ideiglenes megelőző távoltartás 72 óráig tart. A bíróság által elrendelt megelőző távoltartás legfeljebb 60 napig. Büntetőeljárásban a vádemelés előtt elrendelt távoltartás legfeljebb négy hónap, és a bíróság alkalmanként négy hónappal meghosszabbíthatja. Erőszakos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt elkövetővel szemben a sértett kérelmére végleges hatályú távoltartás is kérhető.
Hogyan kérhetek távoltartást a volt párom ellen?
A Hketv. hozzátartozónak tekinti a volt házastársat és a volt élettársat is. Közvetlen veszélyben hívja a 112-t; egyébként a tartózkodási helye szerinti járásbíróságon írásban vagy szóban, jegyzőkönyvbe mondva kérheti a megelőző távoltartást. Ha a volt partner bűncselekményt követett el, a büntetőeljárásban az ügyészségnél indítványozhatja a távoltartást.
Kell-e ügyvéd a távoltartási kérelemhez?
Nem kötelező. A kérelmet a járásbíróságon szóban, jegyzőkönyvbe mondva is előterjesztheti. Az áldozatsegítő szolgálat ingyenes jogi tanácsot ad, rászorultság esetén a jogi segítségnyújtó szolgálaton keresztül pártfogó ügyvéd is kérhető.
Ki kell-e költöznie a bántalmazónak, ha az ő nevén van a lakás?
Főszabály szerint igen, a távoltartás a használat jogcímétől függetlenül kötelezi a lakás elhagyására. Kivétel, ha a bántalmazottnak csak szívességi lakáshasználata van, a bántalmazónak pedig van jogcíme, és a bántalmazott vele közös gyermeket nem nevel (Hketv. 5. § (3) bekezdés).
Láthatja-e a bántalmazó a gyerekeket a távoltartás alatt?
Nem. A határozat megállapítja, hogy a bántalmazó szülő szülői felügyeleti joga és kapcsolattartási joga szünetel. A Kúria szerint ez a közös háztartásban élő testvérre is kiterjed, ha az erőszak csak az egyik gyermeket érte.
Mi történik, ha a bántalmazó megszegi a távoltartást?
A megszegés szabálysértés, amely elzárással is büntethető; hívja a 112-t. Büntetőeljárási távoltartás megszegésénél a bíróság rendbírságot szabhat ki, súlyos vagy ismételt megszegésnél őrizetet, letartóztatást vagy nyomkövető eszközt rendelhet el, és a megszegés zaklatásnak is minősülhet.
Fizetnie kell-e a bántalmazónak a távoltartás alatt?
Igen. A távoltartó határozat nem érinti a bántalmazó tartási kötelezettségét és a közösen használt lakás fenntartására vonatkozó fizetési kötelezettségeit (Hketv. 5. § (4) bekezdés). Ha nem fizet, tartásdíj iránt külön eljárást kell indítani.
Fellebbezhet-e a bántalmazó a távoltartás ellen?
A rendőrségi határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de három napon belül a járásbírósághoz fordulhat. A bírósági végzés ellen három munkanapon belül fellebbezhet, ez azonban nem halasztja el a távoltartást, mert a végzés előzetesen végrehajtható.
Mi a különbség a kapcsolati erőszak és a távoltartás között?
A kapcsolati erőszak bűncselekmény (Btk. 212/A. §), amely miatt büntetőeljárás indul és szabadságvesztés is kiszabható. A távoltartás ezzel szemben védelmi intézkedés, amely bűncselekmény nélkül, a Hketv. alapján is elrendelhető, vagy a büntetőeljárásban kényszerintézkedésként.
Hova fordulhatok segítségért éjjel?
Közvetlen veszélyben a 112-höz. Az áldozatsegítő szolgálat és a családsegítő a rendőrségi intézkedés után maga keresi meg Önt. Krízisközponti vagy titkos menedékházi elhelyezésről az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat ad tájékoztatást, a pontos elérhetőséget az áldozatsegítő vonal is megadja.
Gyakorlati jogi útmutatók
Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja