Kötelesrész és kitagadás: kinek jár, mennyi, hogyan követelhető
A végrendelkezési szabadságnak Magyarországon van egy határa: az örökhagyó legközelebbi hozzátartozóit a végrendelet sem zárhatja ki teljesen a vagyonából. Ha a szülő mindent az egyik gyermekére, az élettársára vagy egy idegenre hagy, illetve életében elajándékozza a vagyonát, a mellőzött leszármazó, házastárs vagy szülő kötelesrészt követelhet. A kötelesrész nem örökrész, hanem pénzkövetelés azzal szemben, aki a hagyatékot vagy az ajándékot megkapta.
Az útmutató annak szól, aki úgy érzi, a végrendelet vagy a korábbi ajándékozások miatt kimaradt a hagyatékból, és annak is, akitől kötelesrészt követelnek. Bemutatja, ki jogosult, hogyan számítják ki a kötelesrész alapját és mértékét, mely ajándékokat kell hozzászámítani, mit jelent a beszámítás, és mikor jogszerű a kitagadás.
A szabályokat a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, Ptk.) 7:75–7:86. §-a tartalmazza, az igényt a hagyatéki eljárásban kell bejelenteni, vita esetén pedig perben lehet érvényesíteni. A lépések végén tudni fogja, mekkora összegre számíthat, kitől és milyen határidőn belül követelheti, és mikor érdemes egyezséget kötni ahelyett, hogy évekig pereskedne. A kitagadott hozzátartozó azt is megtudja, mikor támadhatja meg sikerrel a kitagadást.
A legfontosabb tények
Határidő
A kötelesrész iránti igény az örökhagyó halálától (a hagyaték megnyílásától) számított öt év alatt elévül (Ptk. 7:76. §), ezen belül kell legkésőbb pert indítani vagy egyezséget kötni.
A hagyatéki eljárásban az igényt a hagyatékátadó végzés meghozatala előtt kell bejelenteni; a jegyző ilyenkor 8 napos határidővel hívja fel a feleket a kötelesrész alapjához tartozó vagyontárgyak bejelentésére (Hetv. 31/A. § (3) bekezdés). Ha a hagyatékot ideiglenes hatállyal adják át, a hagyatéki pert a végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megindítani, és ezt a határidő leteltét követő 8. napig a közjegyzőnél igazolni kell (Hetv. 114. §). A kötelesrész alapjához a halált megelőző tíz éven belül adott ajándékok számítanak; öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződésnél a szerződéskötést követő két éven belül megnyílt öröklés esetén kell vizsgálni az átruházott vagyont.
Mit kell tenni
Ellenőrizze, hogy Ön kötelesrészre jogosult-e.
Kötelesrész az örökhagyó leszármazóját (gyermekét, a gyermek helyére lépő unokát), házastársát és szülőjét illeti meg, ha a törvényes öröklés rendje szerint örökös volna (Ptk. 7:75. §). A szülő tehát csak akkor jogosult, ha az örökhagyónak nincs leszármazója, hiszen ilyenkor lenne törvényes örökös. Az élettárs, a testvér és a mostohagyermek nem jogosult kötelesrészre.
Nem követelhet kötelesrészt, aki az öröklésből kiesett: aki érdemtelen, akit érvényesen kitagadtak, vagy aki az örökhagyóval kötött szerződésben az öröklésről lemondott (Ptk. 7:7. §). Ha a végrendelet Önnek legalább a kötelesrésznyi értéket juttatja, külön igénye nincs. Gyűjtse össze az örökhagyó halotti anyakönyvi kivonatát, a rokonságot igazoló anyakönyvi kivonatokat és a végrendelet másolatát.
Számítsa ki a kötelesrész mértékét.
A kötelesrész a jogosult törvényes örökrészének egyharmada (Ptk. 7:82. § (1) bekezdés). Először azt kell meghatározni, mennyit örökölne Ön végrendelet nélkül. Ha az örökhagyónak három gyermeke volt és házastársa nem maradt, egy gyermek törvényes örökrésze a hagyaték 1/3-a, kötelesrésze ennek harmada, vagyis a kötelesrész alapjának 1/9-e. A túlélő házastárs törvényes öröklési helyzete összetettebb (haszonélvezet, gyermekrész), ezért nála a számítást egyedileg kell elvégezni.
A hányadot a kötelesrész alapjára kell vetíteni, nem a hagyatékátadó végzésben szereplő értékre. Ha az örökhagyó 2014. március 15. előtt hunyt el, a régi Ptk. szabályai irányadók, a mérték akkor magasabb volt. Készítsen egyszerű táblázatot: a jogosultak, a törvényes hányadok és a kötelesrész-hányad.
Állapítsa meg a kötelesrész alapját.
A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, vagyis az örökhagyó halálakori vagyonának értéke a hagyatéki tartozásokkal (temetési költség, hitelek, a hagyaték terhei) csökkentve, és ehhez hozzá kell számítani az örökhagyó által életében ingyenesen juttatott vagyont (Ptk. 7:80. § (1) bekezdés). A halált megelőző tíz éven belül adott, a szokásos mértéket meghaladó ajándékok főszabály szerint az alaphoz tartoznak (Ptk. 7:81. §).
Az ajándékot az ajándékozáskori értéken kell figyelembe venni, de ha ez – például az ingatlanárak jelentős emelkedése miatt – súlyosan méltánytalan lenne, a bíróság eltérő értéket vehet alapul (Ptk. 7:80. § (2) bekezdés). Ha az örökhagyó tartási vagy öröklési szerződést kötött, és két éven belül meghalt, az átruházott vagyonnak a ténylegesen nyújtott tartással nem fedezett része is az alaphoz számít (Ptk. 7:80. § (4) bekezdés).
Vonja le, amit az örökhagyótól már megkapott.
A kötelesrész kielégítéseként be kell számítani mindazt, amit a jogosult az örökhagyótól ingyenesen kapott: a végrendeleti juttatást, a hagyományt, az életben kapott ajándékot, lakásvásárlási támogatást (Ptk. 7:83. §). Ha Ön tíz évvel ezelőtt jelentős összeget kapott a lakására, ez csökkenti, akár meg is szünteti a kötelesrész iránti igényét. Unoka esetében a felmenőjének (az elhunyt gyermeknek) adott juttatás is beszámíthat.
A számítást érdemes a bejelentés előtt elvégezni, mert a másik fél ezzel fog védekezni. Gyűjtse össze az ajándékozási szerződéseket, a tulajdoni lapokat (a földhivatali nyilvántartásból az ingatlan átruházásának jogcíme kiderül), a bankszámlakivonatokat és a tanúkat. Ami ajándékként nem bizonyítható, azt a bíróság nem veszi figyelembe.
Jelentse be az igényét a hagyatéki eljárásban.
A hagyatéki eljárást az örökhagyó utolsó lakóhelye szerinti jegyző és közjegyző folytatja le (2010. évi XXXVIII. törvény, Hetv.). Írásban jelezze a közjegyzőnél, hogy kötelesrészre jogosultként lép fel, és jelölje meg a kötelesrész alapjához tartozó ajándékokat. A jegyző ilyenkor felhívja a feleket, hogy 8 napon belül jelentsék be a számításhoz szükséges vagyontárgyakat (Hetv. 31/A. § (3) bekezdés). Végrendelet esetén a kötelesrészre jogosult törvényes örököst a közjegyző a hagyatéki tárgyalásra megidézi.
Ha a kötelesrészt pénzben követeli, és a jogalap vagy az összeg vitás, ez másodlagos öröklési vitának minősül (Hetv. 6. § j) pont), amely nem akadályozza a teljes hatályú átadást, ha Ön hozzájárul, vagy az örökösök az igényelt összeget közjegyzői letétbe helyezik (Hetv. 83. § (2) bekezdés). A közjegyzői díjat a 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet szerint az örökösök viselik.
Próbáljon egyezséget kötni a hagyatéki eljárásban.
A kötelesrész-vita a legtöbb esetben számítási kérdés: mennyit ért az ingatlan, mi volt ajándék, mi számít be. A közjegyző előtt kötött egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú, és végrehajtható. Gyakori megoldás, hogy az ingatlant megkapó örökös részletekben fizeti ki a kötelesrészt, és ezt jelzálogjog biztosítja.
Az egyezséghez kérjen értékbecslést, mert az adó- és értékbizonyítványban szereplő érték eltérhet a forgalmi értéktől. Ha a felek között közvetítői eljárás folyik, a perindítási határidő 30 nappal meghosszabbodik (Hetv. 93. §). Az egyezség a peres eljárás illetékét és ügyvédi költségét is megtakarítja, amely egy nagyobb hagyatéknál milliós tétel lehet. Ha kiskorú vagy gondnokolt érdekelt is van, az egyezséghez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
Indítson pert, ha nem sikerül megegyezni.
A kötelesrész iránti pert azzal szemben kell megindítani, aki a hagyatékot vagy az ajándékot megkapta. Ha a hagyaték nem fedezi a kötelesrészt, a megajándékozott is perelhető; a bírói gyakorlatban gyakori, hogy a kötelesrészt az fizeti, aki az örökhagyótól ingatlant kapott ajándékba. A pert a végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megindítani, ha a hagyatékot ideiglenes hatállyal adták át (Hetv. 114. §); egyébként az ötéves elévülési időn belül.
Harmincmillió forint pertárgyértékig a járásbíróság, felette a törvényszék jár el (Pp. 20. §); törvényszéken kötelező a jogi képviselet (Pp. 72. §). A peres eljárás illetéke a pertárgyérték 6%-a, legfeljebb 1 500 000 forint. A kötelesrész elsősorban pénzben jár (Ptk. 7:86. § (3) bekezdés), természetbeni kiadást (például ingatlanrészt) csak kivételesen lehet kérni.
Vizsgálja meg, érvényes-e a kitagadás.
Az örökhagyó a kötelesrészre jogosultat végintézkedésben kitagadhatja, de csak a törvényben felsorolt okból (Ptk. 7:78. §). Ilyen ok, ha a jogosult érdemtelen, vagyis például az örökhagyó életére tört vagy a végakarat nyilvánítását akadályozta (Ptk. 7:6. §), továbbá ha az örökhagyó vagy hozzátartozója sérelmére súlyos bűncselekményt követett el, vagy a vele szembeni tartási kötelezettségét súlyosan megsértette. Nagykorú leszármazónál a durva hálátlanság is ok lehet.
A kitagadás okát a végintézkedésben kifejezetten meg kell jelölni, és perben a kitagadásra hivatkozó örökösnek kell bizonyítania, hogy az ok valós. Ha az örökhagyó az okot megbocsátotta, a kitagadás hatálytalan (Ptk. 7:79. § (2) bekezdés). A kitagadott a kitagadás érvénytelenségére hivatkozva követelheti a kötelesrészét; ezt a kötelesrész iránti perben kell érvényesíteni.
Mire figyeljen
- Az elévülés figyelmen kívül hagyása. A kötelesrész iránti igény az öröklés megnyílásától öt év alatt elévül. Az, hogy a hagyatéki eljárás elhúzódik vagy a felek tárgyalnak, önmagában nem szakítja meg az elévülést. Ha nincs írásos elismerés vagy egyezség, időben indítson pert.
- Csak a hagyatékra számol. A legtöbb kötelesrész-ügyben a vagyon nagy része már az örökhagyó életében gazdát cserélt ajándékként vagy tartási szerződéssel. Ha ezeket nem jelenti be és nem bizonyítja, a kötelesrész alapja töredékére zsugorodik.
- A saját korábbi ajándékok elhallgatása. Amit Ön az örökhagyótól kapott, az beszámít a kötelesrészébe. A másik fél ezt bizonyítani fogja, és ha a beszámítás után nem marad követelés, a perköltséget Önnek kell viselnie.
- Tartási szerződés a régi Ptk. idejéből. A 2014. március 15. előtt kötött tartási szerződéssel átruházott vagyon a bírói gyakorlat szerint nem számít a kötelesrész alapjához, akkor sem, ha az örökhagyó később halt meg. A szerződés keltét mindig ellenőrizze.
- Kitagadás ok nélkül vagy általános indokkal. Ha az örökhagyó csak annyit írt, hogy „nem érdemli meg”, vagy nem jelölt meg konkrét magatartást, a kitagadás érvénytelen lehet. Örökösként ne számítson arra, hogy a végrendelet szövege önmagában bizonyít: a tanúkat és iratokat Önnek kell előteremtenie.
- Irreális értékelés. Az ingatlan értékét a perben szakértő állapítja meg, a szakértői díjat előlegezni kell. Ha a követelését túlzó értékre alapozza, a pernyertesség aránya romlik, és a perköltség egy részét Ön viseli.
- Természetbeni kiadás követelése. Aki a kötelesrészt az ingatlanból természetben követeli, főszabály szerint elutasításra számíthat, mert a kötelesrész elsősorban pénzben jár. A keresetet pénzösszegre fogalmazza meg, kamatigénnyel együtt.
Jogi alap
Kapcsolódó bírósági határozatok
Gyakori kérdések
Mennyi a kötelesrész, ha apám mindent a testvéremre hagyott?
A kötelesrész a törvényes örökrészének egyharmada. Ha ketten vannak testvérek, és édesanyjuk már nem él, végrendelet nélkül a hagyaték fele illetné Önt, így a kötelesrésze a kötelesrész alapjának 1/6-a. Az alapba a hagyaték tiszta értékén felül az édesapja által tíz éven belül adott ajándékok is beletartoznak, a saját korábbi ajándékait viszont le kell vonni.
Jár-e kötelesrész az élettársnak?
Nem. Kötelesrész csak a leszármazót, a házastársat és – ha nincs leszármazó – a szülőt illeti meg. Az élettárs csak akkor kap a hagyatékból, ha az örökhagyó végrendeletben juttatott neki. Ha élettársat szeretne biztosítani, végrendelet nélkül nem örököl, és kötelesrészt sem követelhet.
Ki kell-e fizetni a kötelesrészt egy életében elajándékozott lakás után?
Igen, ha az ajándékozás a halált megelőző tíz éven belül történt és nem szokásos mértékű ajándék volt. Ilyenkor a lakás értéke a kötelesrész alapjához tartozik, és ha a hagyaték nem fedezi a kötelesrészt, a megajándékozott köteles azt pénzben kifizetni. Jelentős értéknövekedés esetén a bíróság a későbbi forgalmi értéket is alapul veheti.
Meddig követelhetem a kötelesrészt?
Az igény az örökhagyó halálától számított öt év alatt elévül. Ha azonban a hagyatékot ideiglenes hatállyal adták át, a hagyatéki pert a végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megindítani, és ezt 8 napon belül igazolni kell a közjegyzőnél. A legbiztosabb, ha az igényt már a hagyatéki eljárásban bejelenti.
Kitagadhat-e a szülő csak azért, mert évek óta nem tartjuk a kapcsolatot?
Önmagában a kapcsolat megszakadása nem kitagadási ok. A törvény csak meghatározott okokat ismer, nagykorú leszármazónál például a durva hálátlanságot. A bírói gyakorlat szerint ide tartozhat, ha a gyermek magatartása vezetett a kapcsolat teljes megromlásához, de ezt a kitagadásra hivatkozó örökösnek kell bizonyítania, és az okot a végrendeletben meg kell jelölni.
Mi történik, ha a szülő a kitagadás után kibékült a gyermekével?
Ha az örökhagyó a kitagadás okát megbocsátotta, a kitagadás hatálytalan, a végrendelet visszavonása nélkül is. A megbocsátást a kitagadott félnek kell bizonyítania, például levelekkel, fényképekkel vagy a közös programokról szóló tanúvallomásokkal. Ilyenkor a kötelesrész az általános szabályok szerint jár.
Kérhetem-e, hogy a kötelesrészemet ingatlanrészben kapjam meg?
Főszabály szerint nem: a kötelesrész pénzben jár, és a bíróságok a természetbeni kiadás iránti kérelmet rendszerint elutasítják. Egyezséggel persze bármilyen megoldásban meg lehet állapodni, például úgy, hogy Ön tulajdoni hányadot kap az ingatlanban. Az egyezséget a közjegyző a hagyatéki eljárásban jóváhagyhatja.
Le lehet-e mondani előre a kötelesrészről?
Igen, de csak az örökhagyó életében, vele kötött szerződésben. A halál után a jogosult egyszerűen nem érvényesíti az igényét, vagy egyezséget köt. Az öröklésről való lemondásnak alakszerűségi feltételei vannak, ezért érdemes közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalni.
Ki fizeti a kötelesrészt, ha a hagyaték üres?
Ha a hagyatékból nem lehet kielégíteni a kötelesrészt, azok felelnek, akik az örökhagyótól a kötelesrész alapjához számító ajándékot kaptak. A bírói gyakorlatban jellemzően az ingatlant ajándékba kapó testvér vagy élettárs ellen indul a per. A megajándékozottak egymás közötti sorrendjét és felelősségük terjedelmét a Ptk. szabályozza.
Mennyibe kerül a kötelesrész iránti per?
Az eljárási illeték a pertárgyérték 6%-a, legfeljebb 1 500 000 forint, ehhez jön az ügyvédi díj és rendszerint az ingatlanszakértő díja. A pervesztes fél a nyertes költségeit is megfizeti. Kis jövedelem esetén költségmentesség kérhető, és a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat is segíthet a beadványok elkészítésében.
Gyakorlati jogi útmutatók
Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja