Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius

Kft. alapítása lépésről lépésre: törzstőke, költségek, határidők

A korlátolt felelősségű társaság (Kft.) a hazai vállalkozások leggyakoribb formája: a tagok főszabály szerint nem felelnek a társaság tartozásaiért, a cég önálló jogi személyként szerződik, foglalkoztat és adózik. A Kft. azonban nem az alapító okirat aláírásával, hanem a cégbírósági bejegyzéssel jön létre, és a bejegyzési eljárás szigorúan formalizált: a kérelmet csak jogi képviselő nyújthatja be elektronikusan, a kötelező mellékletek hiánya pedig hiánypótlás nélküli visszautasítást vagy elutasítást eredményezhet.

Ez az útmutató annak szól, aki egyedül vagy társaival Kft.-t akar alapítani, és tudni szeretné, milyen döntéseket kell előre meghoznia (cégnév, székhely, törzstőke, ügyvezető), mit készít el az ügyvéd, mennyi illetéket kell fizetni, és mennyi idő alatt jegyzi be a cégbíróság a társaságot. Kitérünk a szerződésmintás, úgynevezett egyszerűsített cégeljárásra, az előtársasági időszak szabályaira, a tényleges tulajdonosi adatokra és arra, mi a teendő elutasító végzés után.

A leírt szabályok a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényen (Ctv.) és a Polgári Törvénykönyv harmadik könyvén alapulnak; a Ctv. hivatkozott rendelkezéseinek teljes, hatályos szövege a korpuszban elérhető. Az eredmény: bejegyzett Kft. cégjegyzékszámmal, adószámmal és statisztikai számjellel.

Társasági jog – Kft. alapítása

A legfontosabb tények

Határidő
A bejegyzési kérelmet a létesítő okirat aláírásától számított 30 napon belül kell benyújtani a székhely szerinti cégbírósághoz (Ctv. 34. § (1) bekezdés); a késedelem 50 000–900 000 forint pénzbírsággal járhat.
Jogterület
Társasági jog – Kft. alapítása
Lépések
Bírósági gyakorlat
5
Frissítve
2026. 11. 17.

Határidő

A bejegyzési kérelmet a létesítő okirat aláírásától számított 30 napon belül kell benyújtani a székhely szerinti cégbírósághoz (Ctv. 34. § (1) bekezdés); a késedelem 50 000–900 000 forint pénzbírsággal járhat.

A cégbíróság a kérelmet három munkanapon belül formailag megvizsgálja, hiánypótlásra legkésőbb a nyolcadik munkanapon, egyetlen alkalommal, legfeljebb 30 napos határidővel hívhat fel, és a bejegyzésről főszabály szerint 15 munkanapon belül dönt (Ctv. 45–46. §). Szerződésmintával, egyszerűsített cégeljárásban a döntés az adószámról szóló adóhatósági értesítéstől számított egy munkanapon belül megszületik (Ctv. 48. § (4) bekezdés). Ha a cégbíróság határidőben nem dönt, a társaság a törvény erejénél fogva bejegyzésre kerül. Névfoglalás esetén a cégnév 60 napig védett.

Mit kell tenni

  1. Döntsön a tagokról, a törzstőkéről és a törzsbetétekről.

    Kft.-t egy személy is alapíthat (ilyenkor alapító okirat készül), több tag esetén társasági szerződést kötnek. A törzstőke legalább hárommillió forint [Ptk. 3:161. § (4) bekezdés], az egyes tagok törzsbetétje legalább százezer forint. A hozzájárulás lehet pénz vagy nem pénzbeli vagyon (például gép, szellemi alkotás), utóbbinál a tagok nyilatkoznak az értékéről, és túlértékelés esetén felelnek érte. Gondolja végig előre, ki milyen arányban szerez üzletrészt, ki dönt a taggyűlésen, és mi legyen, ha valamelyik tag ki akar lépni: ezeket a létesítő okiratban kell rendezni. A 2014 előtt alapított, hárommillió forintnál kisebb tőkéjű társaságoknak a Ptké. 13. §-a alapján tőkét kellett emelniük; új cégnél ez a minimum az induláskor teljesítendő.

  2. Válasszon cégnevet, és ha biztosra akar menni, foglalja le.

    A cégnévnek tartalmaznia kell a társasági formát (Kft. vagy korlátolt felelősségű társaság), és meg kell különböztethetőnek lennie a már bejegyzett cégektől. Két azonos nevű cég közül a nevet az viselheti, amelyik a bejegyzési kérelmet elsőként nyújtotta be vagy névfoglalással élt (Ctv. 6. § (1) bekezdés). Névfoglalást a jogi képviselő elektronikusan kérhet illeték ellenében; a cégbíróság egy munkanapon belül vizsgál, és a bejegyezhető nevet végzéssel hatvan napra lefoglalja (Ctv. 6. § (2)–(3) bekezdés). Ha a lefoglalt névvel benyújtott kérelmet visszautasítják, de nyolc napon belül újra beadják, a foglalás egyszer nyolc nappal meghosszabbodik. A névfoglalást elrendelő végzés másolata a bejegyzési kérelem kötelező melléklete. Ellenőrizze a védjegy-adatbázist is: a cégbírósági bejegyzés nem véd a védjegybitorlás miatti igényekkel szemben.

  3. Gondoskodjon jogszerűen használható székhelyről.

    A székhely a cég bejegyzett irodája: levelezési cím, ahol a hivatalos iratokat átveszik és őrzik, és amelyet cégtáblával kell megjelölni (Ctv. 7. § (1) bekezdés). Székhely csak olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonában áll, vagy amelynek használatára a cég jogosult, ideértve a székhelyszolgáltatást is (Ctv. 7. § (4) bekezdés). A bejegyzéshez legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat kell a székhelyhasználat jogszerűségéről, székhelyszolgáltatásnál szükség szerint az ingatlantulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával [Ctv. 1. számú melléklet I. 13. a) pont]. Ha saját vagy bérelt lakását adja meg, szerezze be a tulajdonostárs, illetve a bérbeadó írásbeli hozzájárulását. Ez a melléklet a visszautasítás nélküli bejegyzés feltétele: hiánya esetén a kérelmet hiánypótlás nélkül visszautasítják.

  4. Válassza ki az ügyvezetőt, és ellenőrizze a kizáró okokat.

    A Kft.-t az ügyvezető (vagy több ügyvezető) képviseli. A megválasztott személynek írásban el kell fogadnia a megbízatást, nyilatkoznia kell az összeférhetetlenségről és arról, hogy nem áll eltiltás hatálya alatt [Ctv. 1. számú melléklet I. 7. a) és d) pont]. A cégbíróság számítógépes programmal ellenőrzi, szerepel-e a jelölt eltiltott személyként a cégjegyzékben, és ha igen, a kérelmet hiánypótlás nélkül visszautasítja; ugyanez a helyzet a Ptk. 3:22. § (4)–(5) bekezdésében írt kizáró okok és a nemzetközi pénzügyi korlátozó intézkedések esetén (Ctv. 46. § (1)–(1a) bekezdés). Az ügyvezető munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban is elláthatja feladatát, ezt a létesítő okiratban vagy külön szerződésben rögzítik. Ne vállaljon névleges, „strómann” ügyvezetői szerepet: a felelősség ilyenkor is a bejegyzett ügyvezetőt terheli.

  5. Bízzon meg ügyvédet, és készíttesse el a létesítő okiratot.

    A cégbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező, a kérelmet a cég képviselője csak jogi képviselő útján terjesztheti elő (Ctv. 32. § (4) bekezdés, 33. § (2) bekezdés). Az ügyvéd szerkeszti és ellenjegyzi a létesítő okiratot, elkészíti az ügyvezető aláírás-mintáját (közjegyzői címpéldány helyett), és elektronikus okirattá alakítja a nem általa készített mellékleteket (Ctv. 9. § (1) bekezdés, 37. § (1) bekezdés). Két út közül választhat: a Ctv. mellékletében szereplő szerződésminta gyorsabb és olcsóbb, de csak a mintában megengedett tartalmat engedi; egyedi létesítő okirattal bármely, a Ptk.-val összhangban álló szabályt rögzíthet (például üzletrész-átruházási korlátozás, elővásárlási jog, holtpont-feloldás). Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya, kérjen előre írásos árajánlatot, amely tartalmazza az illetéket is.

  6. Fizesse be a pénzbeli hozzájárulást, és rendezze a tényleges tulajdonosi adatokat.

    A bejegyzési kérelemhez a pénzforgalmi szolgáltató igazolása szükséges a pénzbeli hozzájárulás befizetéséről, vagy ügyvéd által ellenjegyzett, illetve közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozat arról, hogy a pénzbeli hozzájárulás a társaság rendelkezésére áll [Ctv. 1. számú melléklet II. 1. ba) pont]. Nem pénzbeli hozzájárulásnál ügyvezetői nyilatkozat kell a rendelkezésre bocsátásról és a tagok értékelési nyilatkozata. A bankszámla megnyitásakor a bank ügyfél-átvilágítást végez, és nyilatkozatot kér a tényleges tulajdonosról (Pmt. 9. §); ezeket az adatokat a számlavezető továbbítja a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba (2021. évi XLIII. törvény). Ha a tényleges tulajdonosi adat változik, arról tizenöt napon belül tájékoztatni kell a társaságot (2021. évi XLIII. törvény 6. §). A pénzforgalmi számla adatát a bank nyolc napon belül maga jelenti be a cégbíróságnak (Ctv. 24. § (6) bekezdés).

  7. Fizesse meg az illetéket, és nyújtsa be a kérelmet 30 napon belül.

    Az eljárási illetéket elektronikusan, a kérelem benyújtása előtt kell megfizetni (Ctv. 37. § (4) bekezdés). Kft. bejegyzésénél az illeték jelenleg 100 000 forint, szerződésmintás, egyszerűsített eljárásban 50 000 forint (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény); közzétételi költségtérítést Kft. bejegyzésekor nem kell fizetni (Ctv. 20. § (2a) bekezdés). A kérelmet a székhely szerinti cégbíróságnak, a cégformának megfelelő elektronikus nyomtatványon, a jogi képviselő aláírásával kell előterjeszteni (Ctv. 35. § (1) bekezdés), a létesítő okirat aláírásától számított harminc napon belül (Ctv. 34. § (1) bekezdés). A kérelem érkezésével a cég cégjegyzékszámot kap, amelyet attól kezdve iratain fel kell tüntetnie; az adószámot és a statisztikai számjelet a cégbíróság elektronikusan szerzi be (Ctv. 44. § (1) bekezdés).

  8. Kövesse a cégbírósági eljárást, és szükség esetén pótoljon hiányt.

    A cégbíróság három munkanapon belül formailag vizsgál, és ha az 1. számú mellékletben felsorolt valamely okirat vagy az illeték igazolása hiányzik, a kérelmet hiánypótlás nélkül visszautasítja (Ctv. 45. § (1)–(2) bekezdés). Érdemi hiányosság esetén legkésőbb a nyolcadik munkanapon egyetlen hiánypótlási végzést ad ki, legfeljebb harmincnapos határidővel; a határidő elmulasztása esetén a kérelmet elutasítja, igazolásnak nincs helye (Ctv. 46. § (3)–(6) bekezdés). Egyszerűsített cégeljárásban hiánypótlás egyáltalán nincs, a hibás kérelmet a cégbíróság elutasítja (Ctv. 48. § (5)–(6) bekezdés). Visszautasítás vagy elutasítás után a kérelem nyolc napon belül egyszer újra benyújtható, és a korábbi okiratok, köztük a befizetett illeték igazolása, újra felhasználhatók (Ctv. 45. § (5) bekezdés, 48. § (9) bekezdés).

  9. Működés az előtársasági időszakban és a bejegyzés után.

    A létesítő okirat aláírásától a társaság előtársaságként már működhet [Ptk. 3:101. § (1) bekezdés], de iratain a „bejegyzés alatt” toldatot kell használnia, és csak a bejegyzés után engedélyhez kötött tevékenységet nem folytathat. Ha a cégbíróság a bejegyzést jogerősen elutasítja, az előtársaság nem szerezhet további jogokat, és a már megkötött ügyletekért a tagok felelnek. A bejegyzést elrendelő végzés kézbesítése után intézze el a többi bejelentést: könyvelő megbízása, a helyi iparűzési adó bejelentése az önkormányzatnál, munkavállalók bejelentése, valamint a Ctv. 18. §-a szerinti éves beszámoló elektronikus megküldése a céginformációs szolgálatnak. A létesítő okirat későbbi módosítását, például székhely- vagy ügyvezetőcserét, változásbejegyzési kérelemmel szintén harminc napon belül kell bejelenteni (Ctv. 50–51. §).

Mire figyeljen

Jogi alap

9
Ez a törvény a cégek nyilvántartásba vételét, a bírósági cégeljárásokat és a végelszámolást szabályozza, biztosítva a cégnyilvántartás adatainak…
Ez a törvény a cégek nyilvántartásba vételét, a bírósági cégeljárásokat és a végelszámolást szabályozza, biztosítva a cégnyilvántartás adatainak…
Ez a törvény a cégek nyilvántartásba vételét, a bírósági cégeljárásokat és a végelszámolást szabályozza, biztosítva a cégnyilvántartás adatainak…
Ez a törvény a cégek nyilvántartásba vételét, a bírósági cégeljárásokat és a végelszámolást szabályozza, biztosítva a cégnyilvántartás adatainak…
Ez a törvény a 2013. évi V. törvény, azaz az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti szabályokat és felhatalmazó…
Ez a törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szól, célja, hogy megakadályozza a bűncselekményekből származó pénzek…
Ez a törvény a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladataihoz kapcsolódó adatszolgáltatási háttér létrehozásáról és működtetéséről szól…
Ez a törvény a Polgári Törvénykönyv, amely a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozza a mellérendeltség és egyenjogúság elve…

Kapcsolódó bírósági határozatok

5
A változásbejegyzési kérelem késedelmes benyújtásához a Ctv. 34. § (2) bekezdése nem elutasítást, hanem pénzbírságot fűz, ezért a késve benyújtott kérelemnek helyt adó végzés emiatt nem jogszabálysértő.
A Kft. törzstőkéje nem lehet kevesebb hárommillió forintnál [Ptk. 3:161. § (4) bekezdés]; a Ptké. 13. §-a szerinti kötelező tőkeemelésről hozott taggyűlési határozatokat a bíróság hatályon kívül helyezte.
Egyszerűsített cégeljárásban elegendő a szerződésminta alkalmazását a nyomtatványon feltüntetni; a csatolt okiratok törvényességét a jogi képviselő vizsgálja, a cégbíróság csak a törvényben felsorolt okokból utasíthat el.
Kényszertörléssel megszűnt társaság hitelezője a vezető tisztségviselővel szemben a Ptk. 3:118. §-a és a Ctv. 118/B. §-a alapján érvényesíthet kártérítési igényt.
A közokirat-hamisítás a valótlan adat cégnyilvántartásba való bejegyzésével válik befejezetté; a cég a létesítő okirat létrejöttétől előtársaságként működhet [Ptk. 3:101. § (1) bekezdés].

Gyakori kérdések

10
Mennyibe kerül egy kft alapítása?

A kötelező állami költség a cégeljárási illeték: Kft.-nél jelenleg 100 000 forint, szerződésmintás alapításnál 50 000 forint; közzétételi költségtérítést Kft. bejegyzésekor nem kell fizetni (Ctv. 20. § (2a) bekezdés). Ehhez jön az ügyvédi munkadíj, amely szabad megállapodás tárgya, valamint a székhelyszolgáltatás vagy a bankszámla díja. A törzstőke nem költség: a társaság vagyona marad.

Mennyi a minimális törzstőke kft-nél?

Legalább hárommillió forint [Ptk. 3:161. § (4) bekezdés], és minden tag törzsbetétje legalább százezer forint. A hozzájárulás lehet pénz vagy nem pénzbeli vagyon. A pénzbeli hozzájárulás befizetését banki igazolással vagy ügyvéd által ellenjegyzett ügyvezetői nyilatkozattal kell igazolni a bejegyzési kérelemben.

Egyedül is alapíthatok kft-t?

Igen. Egyszemélyes Kft. esetén nem társasági szerződés, hanem alapító okirat készül, a taggyűlés jogkörét pedig az egyedüli tag gyakorolja írásbeli határozattal. Az egyedüli tag lehet egyben ügyvezető is. A bejegyzési eljárás, az illeték és a törzstőke szabályai ugyanazok, mint több tag esetén.

Mennyi idő alatt jegyzik be a kft-t?

Szerződésmintával, egyszerűsített cégeljárásban a cégbíróság az adószámról szóló értesítéstől számított egy munkanapon belül dönt (Ctv. 48. § (4) bekezdés), így a bejegyzés néhány nap alatt megtörténhet. Egyedi létesítő okiratnál a határidő 15 munkanap (Ctv. 46. § (7) bekezdés), hiánypótlás esetén ehhez hozzáadódik a pótlásra fordított idő.

Kell ügyvéd a cégalapításhoz?

Igen. A cégbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező (Ctv. 32. § (4) bekezdés), a kérelmet csak jogi képviselő nyújthatja be elektronikus nyomtatványon. Az ügyvéd ellenjegyzi a létesítő okiratot és az aláírás-mintát, és ő szavatolja a mellékletek törvényességét. Az uniós állampolgárok által online alapított Kft.-re külön eljárás vonatkozik (Ctv. 49. §).

Lehet a lakásom a cég székhelye?

Igen, ha jogosult a használatára, és ezt teljes bizonyító erejű magánokirat igazolja (Ctv. 7. § (4) bekezdés). Ha a lakásnak tulajdonostársa van, vagy bérlakásról van szó, a tulajdonos, illetve a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges. A székhelyen cégtáblát kell elhelyezni, és ott kell átvenni a hivatalos iratokat.

Mit jelent a „bejegyzés alatt” kifejezés?

A létesítő okirat aláírása és a bejegyzés közötti időszakban a társaság előtársaságként működhet [Ptk. 3:101. § (1) bekezdés], de cégneve mellett a „bejegyzés alatt” toldatot kell használnia. Engedélyköteles tevékenységet ilyenkor még nem folytathat. Ha a bejegyzést elutasítják, a már megkötött ügyletekért a tagok felelnek.

Mi történik, ha a cégbíróság elutasítja a kérelmet?

Az elutasító végzés közlésétől számított nyolc napon belül a kérelem egyszer újra benyújtható, és a korábbi okiratok, köztük a befizetett illeték igazolása, felhasználhatók (Ctv. 48. § (9) bekezdés, 45. § (5) bekezdés). Ezt követően nincs helye igazolásnak. A végzés ellen fellebbezni is lehet, de a hiánypótlásban kért iratot a fellebbezésben már nem lehet pótolni.

Mi a büntetés, ha késve adom be a cégbejegyzést?

A létesítő okirat aláírásától számított 30 napos határidő elmulasztása miatt a cégbíróság 50 000–900 000 forint pénzbírságot szabhat ki (Ctv. 34. § (2) bekezdés). A Győri Ítélőtábla Pf.20033/2024/6 ítélete szerint a késés önmagában nem ok a kérelem elutasítására; a bírság a változásbejegyzések késedelmére is vonatkozik.

Ki nem lehet kft ügyvezető?

Nem lehet ügyvezető, aki cégjogi eltiltás hatálya alatt áll, akire a Ptk. 3:22. § (4)–(5) bekezdésében írt kizáró ok vonatkozik, vagy aki szerepel az uniós és ENSZ pénzügyi korlátozó intézkedések listáin. Ilyenkor a cégbíróság a kérelmet hiánypótlás nélkül visszautasítja (Ctv. 46. § (1)–(1a) bekezdés). Az ügyvezetőnek az elfogadó nyilatkozatban erről nyilatkoznia kell.

Gyakorlati jogi útmutatók

6
Családjog – hozzátartozók közötti erőszak, távoltartás
Közlekedési jog · szabálysértési eljárás
Polgári jog – személyiségi jogok, sérelemdíj
Közlekedési jog – közlekedési baleset és kárrendezés

Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja

Frissítve: · Források: Ctv. 32. § (4), 33. § (2), 35. § (1), 37. § (4) – kötelező jogi képviselet, elektronikus kérelem, illetékfizetés (2006. évi V. törvény), Ctv. 34. § – 30 napos benyújtási határidő, pénzbírság 50 000–900 000 Ft, Ctv. 44–48. § – cégjegyzékszám, formai vizsgálat, hiánypótlás, egyszerűsített cégeljárás, Ctv. 6–7. §, 20. § (2a) és 1. számú melléklet – névfoglalás, székhely, kötelező mellékletek, njt.hu, EUR-Lex

A magyarázatok a hivatalos jogszabályszövegből készülnek és tájékoztató jellegűek; kizárólag a teljes szöveg kötelező, amelyre minden oldal hivatkozik. Az Europaius jogi tájékoztatást nyújt, nem ügyvédi szolgáltatást.