Kft. alapítása lépésről lépésre: törzstőke, költségek, határidők
A korlátolt felelősségű társaság (Kft.) a hazai vállalkozások leggyakoribb formája: a tagok főszabály szerint nem felelnek a társaság tartozásaiért, a cég önálló jogi személyként szerződik, foglalkoztat és adózik. A Kft. azonban nem az alapító okirat aláírásával, hanem a cégbírósági bejegyzéssel jön létre, és a bejegyzési eljárás szigorúan formalizált: a kérelmet csak jogi képviselő nyújthatja be elektronikusan, a kötelező mellékletek hiánya pedig hiánypótlás nélküli visszautasítást vagy elutasítást eredményezhet.
Ez az útmutató annak szól, aki egyedül vagy társaival Kft.-t akar alapítani, és tudni szeretné, milyen döntéseket kell előre meghoznia (cégnév, székhely, törzstőke, ügyvezető), mit készít el az ügyvéd, mennyi illetéket kell fizetni, és mennyi idő alatt jegyzi be a cégbíróság a társaságot. Kitérünk a szerződésmintás, úgynevezett egyszerűsített cégeljárásra, az előtársasági időszak szabályaira, a tényleges tulajdonosi adatokra és arra, mi a teendő elutasító végzés után.
A leírt szabályok a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényen (Ctv.) és a Polgári Törvénykönyv harmadik könyvén alapulnak; a Ctv. hivatkozott rendelkezéseinek teljes, hatályos szövege a korpuszban elérhető. Az eredmény: bejegyzett Kft. cégjegyzékszámmal, adószámmal és statisztikai számjellel.
A legfontosabb tények
Határidő
A bejegyzési kérelmet a létesítő okirat aláírásától számított 30 napon belül kell benyújtani a székhely szerinti cégbírósághoz (Ctv. 34. § (1) bekezdés); a késedelem 50 000–900 000 forint pénzbírsággal járhat.
A cégbíróság a kérelmet három munkanapon belül formailag megvizsgálja, hiánypótlásra legkésőbb a nyolcadik munkanapon, egyetlen alkalommal, legfeljebb 30 napos határidővel hívhat fel, és a bejegyzésről főszabály szerint 15 munkanapon belül dönt (Ctv. 45–46. §). Szerződésmintával, egyszerűsített cégeljárásban a döntés az adószámról szóló adóhatósági értesítéstől számított egy munkanapon belül megszületik (Ctv. 48. § (4) bekezdés). Ha a cégbíróság határidőben nem dönt, a társaság a törvény erejénél fogva bejegyzésre kerül. Névfoglalás esetén a cégnév 60 napig védett.
Mit kell tenni
Döntsön a tagokról, a törzstőkéről és a törzsbetétekről.
Kft.-t egy személy is alapíthat (ilyenkor alapító okirat készül), több tag esetén társasági szerződést kötnek. A törzstőke legalább hárommillió forint [Ptk. 3:161. § (4) bekezdés], az egyes tagok törzsbetétje legalább százezer forint. A hozzájárulás lehet pénz vagy nem pénzbeli vagyon (például gép, szellemi alkotás), utóbbinál a tagok nyilatkoznak az értékéről, és túlértékelés esetén felelnek érte. Gondolja végig előre, ki milyen arányban szerez üzletrészt, ki dönt a taggyűlésen, és mi legyen, ha valamelyik tag ki akar lépni: ezeket a létesítő okiratban kell rendezni. A 2014 előtt alapított, hárommillió forintnál kisebb tőkéjű társaságoknak a Ptké. 13. §-a alapján tőkét kellett emelniük; új cégnél ez a minimum az induláskor teljesítendő.
Válasszon cégnevet, és ha biztosra akar menni, foglalja le.
A cégnévnek tartalmaznia kell a társasági formát (Kft. vagy korlátolt felelősségű társaság), és meg kell különböztethetőnek lennie a már bejegyzett cégektől. Két azonos nevű cég közül a nevet az viselheti, amelyik a bejegyzési kérelmet elsőként nyújtotta be vagy névfoglalással élt (Ctv. 6. § (1) bekezdés). Névfoglalást a jogi képviselő elektronikusan kérhet illeték ellenében; a cégbíróság egy munkanapon belül vizsgál, és a bejegyezhető nevet végzéssel hatvan napra lefoglalja (Ctv. 6. § (2)–(3) bekezdés). Ha a lefoglalt névvel benyújtott kérelmet visszautasítják, de nyolc napon belül újra beadják, a foglalás egyszer nyolc nappal meghosszabbodik. A névfoglalást elrendelő végzés másolata a bejegyzési kérelem kötelező melléklete. Ellenőrizze a védjegy-adatbázist is: a cégbírósági bejegyzés nem véd a védjegybitorlás miatti igényekkel szemben.
Gondoskodjon jogszerűen használható székhelyről.
A székhely a cég bejegyzett irodája: levelezési cím, ahol a hivatalos iratokat átveszik és őrzik, és amelyet cégtáblával kell megjelölni (Ctv. 7. § (1) bekezdés). Székhely csak olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonában áll, vagy amelynek használatára a cég jogosult, ideértve a székhelyszolgáltatást is (Ctv. 7. § (4) bekezdés). A bejegyzéshez legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat kell a székhelyhasználat jogszerűségéről, székhelyszolgáltatásnál szükség szerint az ingatlantulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával [Ctv. 1. számú melléklet I. 13. a) pont]. Ha saját vagy bérelt lakását adja meg, szerezze be a tulajdonostárs, illetve a bérbeadó írásbeli hozzájárulását. Ez a melléklet a visszautasítás nélküli bejegyzés feltétele: hiánya esetén a kérelmet hiánypótlás nélkül visszautasítják.
Válassza ki az ügyvezetőt, és ellenőrizze a kizáró okokat.
A Kft.-t az ügyvezető (vagy több ügyvezető) képviseli. A megválasztott személynek írásban el kell fogadnia a megbízatást, nyilatkoznia kell az összeférhetetlenségről és arról, hogy nem áll eltiltás hatálya alatt [Ctv. 1. számú melléklet I. 7. a) és d) pont]. A cégbíróság számítógépes programmal ellenőrzi, szerepel-e a jelölt eltiltott személyként a cégjegyzékben, és ha igen, a kérelmet hiánypótlás nélkül visszautasítja; ugyanez a helyzet a Ptk. 3:22. § (4)–(5) bekezdésében írt kizáró okok és a nemzetközi pénzügyi korlátozó intézkedések esetén (Ctv. 46. § (1)–(1a) bekezdés). Az ügyvezető munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban is elláthatja feladatát, ezt a létesítő okiratban vagy külön szerződésben rögzítik. Ne vállaljon névleges, „strómann” ügyvezetői szerepet: a felelősség ilyenkor is a bejegyzett ügyvezetőt terheli.
Bízzon meg ügyvédet, és készíttesse el a létesítő okiratot.
A cégbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező, a kérelmet a cég képviselője csak jogi képviselő útján terjesztheti elő (Ctv. 32. § (4) bekezdés, 33. § (2) bekezdés). Az ügyvéd szerkeszti és ellenjegyzi a létesítő okiratot, elkészíti az ügyvezető aláírás-mintáját (közjegyzői címpéldány helyett), és elektronikus okirattá alakítja a nem általa készített mellékleteket (Ctv. 9. § (1) bekezdés, 37. § (1) bekezdés). Két út közül választhat: a Ctv. mellékletében szereplő szerződésminta gyorsabb és olcsóbb, de csak a mintában megengedett tartalmat engedi; egyedi létesítő okirattal bármely, a Ptk.-val összhangban álló szabályt rögzíthet (például üzletrész-átruházási korlátozás, elővásárlási jog, holtpont-feloldás). Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya, kérjen előre írásos árajánlatot, amely tartalmazza az illetéket is.
Fizesse be a pénzbeli hozzájárulást, és rendezze a tényleges tulajdonosi adatokat.
A bejegyzési kérelemhez a pénzforgalmi szolgáltató igazolása szükséges a pénzbeli hozzájárulás befizetéséről, vagy ügyvéd által ellenjegyzett, illetve közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozat arról, hogy a pénzbeli hozzájárulás a társaság rendelkezésére áll [Ctv. 1. számú melléklet II. 1. ba) pont]. Nem pénzbeli hozzájárulásnál ügyvezetői nyilatkozat kell a rendelkezésre bocsátásról és a tagok értékelési nyilatkozata. A bankszámla megnyitásakor a bank ügyfél-átvilágítást végez, és nyilatkozatot kér a tényleges tulajdonosról (Pmt. 9. §); ezeket az adatokat a számlavezető továbbítja a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba (2021. évi XLIII. törvény). Ha a tényleges tulajdonosi adat változik, arról tizenöt napon belül tájékoztatni kell a társaságot (2021. évi XLIII. törvény 6. §). A pénzforgalmi számla adatát a bank nyolc napon belül maga jelenti be a cégbíróságnak (Ctv. 24. § (6) bekezdés).
Fizesse meg az illetéket, és nyújtsa be a kérelmet 30 napon belül.
Az eljárási illetéket elektronikusan, a kérelem benyújtása előtt kell megfizetni (Ctv. 37. § (4) bekezdés). Kft. bejegyzésénél az illeték jelenleg 100 000 forint, szerződésmintás, egyszerűsített eljárásban 50 000 forint (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény); közzétételi költségtérítést Kft. bejegyzésekor nem kell fizetni (Ctv. 20. § (2a) bekezdés). A kérelmet a székhely szerinti cégbíróságnak, a cégformának megfelelő elektronikus nyomtatványon, a jogi képviselő aláírásával kell előterjeszteni (Ctv. 35. § (1) bekezdés), a létesítő okirat aláírásától számított harminc napon belül (Ctv. 34. § (1) bekezdés). A kérelem érkezésével a cég cégjegyzékszámot kap, amelyet attól kezdve iratain fel kell tüntetnie; az adószámot és a statisztikai számjelet a cégbíróság elektronikusan szerzi be (Ctv. 44. § (1) bekezdés).
Kövesse a cégbírósági eljárást, és szükség esetén pótoljon hiányt.
A cégbíróság három munkanapon belül formailag vizsgál, és ha az 1. számú mellékletben felsorolt valamely okirat vagy az illeték igazolása hiányzik, a kérelmet hiánypótlás nélkül visszautasítja (Ctv. 45. § (1)–(2) bekezdés). Érdemi hiányosság esetén legkésőbb a nyolcadik munkanapon egyetlen hiánypótlási végzést ad ki, legfeljebb harmincnapos határidővel; a határidő elmulasztása esetén a kérelmet elutasítja, igazolásnak nincs helye (Ctv. 46. § (3)–(6) bekezdés). Egyszerűsített cégeljárásban hiánypótlás egyáltalán nincs, a hibás kérelmet a cégbíróság elutasítja (Ctv. 48. § (5)–(6) bekezdés). Visszautasítás vagy elutasítás után a kérelem nyolc napon belül egyszer újra benyújtható, és a korábbi okiratok, köztük a befizetett illeték igazolása, újra felhasználhatók (Ctv. 45. § (5) bekezdés, 48. § (9) bekezdés).
Működés az előtársasági időszakban és a bejegyzés után.
A létesítő okirat aláírásától a társaság előtársaságként már működhet [Ptk. 3:101. § (1) bekezdés], de iratain a „bejegyzés alatt” toldatot kell használnia, és csak a bejegyzés után engedélyhez kötött tevékenységet nem folytathat. Ha a cégbíróság a bejegyzést jogerősen elutasítja, az előtársaság nem szerezhet további jogokat, és a már megkötött ügyletekért a tagok felelnek. A bejegyzést elrendelő végzés kézbesítése után intézze el a többi bejelentést: könyvelő megbízása, a helyi iparűzési adó bejelentése az önkormányzatnál, munkavállalók bejelentése, valamint a Ctv. 18. §-a szerinti éves beszámoló elektronikus megküldése a céginformációs szolgálatnak. A létesítő okirat későbbi módosítását, például székhely- vagy ügyvezetőcserét, változásbejegyzési kérelemmel szintén harminc napon belül kell bejelenteni (Ctv. 50–51. §).
Mire figyeljen
- Névleges („strómann”) ügyvezetőnek lenni nem formalitás. A Kúria Bfv.600/2023/4 ügyében rámutatott, hogy a valótlan adat cégnyilvántartásba vétele közokirat-hamisításnak minősülhet; az ügyvezető emellett polgári jogilag is felel a cég kötelezettségeinek megszegéséért.
- A 30 napos benyújtási határidő elmulasztása önmagában nem vezet elutasításhoz, de a cégbíróság 50 000–900 000 forint pénzbírságot szabhat ki (Ctv. 34. § (2) bekezdés; Győri Ítélőtábla Pf.20033/2024/6). A határidőt a létesítő okirat aláírásától kell számolni, nem az ügyvédi megbízástól.
- A hiánypótlási határidő elmulasztása vagy hibás teljesítése elutasítást eredményez, és igazolási kérelemmel sem orvosolható (Ctv. 46. § (6) bekezdés). A hiányt a fellebbezési eljárásban sem lehet joghatályosan pótolni.
- A székhelyhasználatot igazoló okirat hiánya vagy hibája miatt a kérelmet hiánypótlás nélkül visszautasítják. Székhelyszolgáltatónál ellenőrizze, hogy jogosult-e a szolgáltatásra, és rendelkezik-e az ingatlantulajdonos hozzájárulásával.
- A szerződésminta gyors, de merev: ha később eltérő szabályra van szükség (például elővásárlási jog, több ügyvezető együttes képviselete), a létesítő okiratot módosítani kell, ami újabb ügyvédi díjjal és változásbejegyzési eljárással jár.
- Ha a társaság jogutód nélkül szűnik meg (például kényszertörléssel), a hitelezők a vezető tisztségviselővel szemben kártérítést követelhetnek, ha az a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beállta után nem vette figyelembe a hitelezői érdekeket [Ptk. 3:118. §; Debreceni Ítélőtábla Gf.30372/2025/4].
- A tényleges tulajdonosi adatok elhanyagolása miatt a bank korlátozhatja a számlát, a nyilvántartás pedig „bizonytalan” vagy „megbízhatatlan” minősítést adhat a cégnek (2021. évi XLIII. törvény 12. §). Tagváltozáskor az adatokat a bankon keresztül azonnal frissítse.
Jogi alap
Kapcsolódó bírósági határozatok
Gyakori kérdések
Mennyibe kerül egy kft alapítása?
A kötelező állami költség a cégeljárási illeték: Kft.-nél jelenleg 100 000 forint, szerződésmintás alapításnál 50 000 forint; közzétételi költségtérítést Kft. bejegyzésekor nem kell fizetni (Ctv. 20. § (2a) bekezdés). Ehhez jön az ügyvédi munkadíj, amely szabad megállapodás tárgya, valamint a székhelyszolgáltatás vagy a bankszámla díja. A törzstőke nem költség: a társaság vagyona marad.
Mennyi a minimális törzstőke kft-nél?
Legalább hárommillió forint [Ptk. 3:161. § (4) bekezdés], és minden tag törzsbetétje legalább százezer forint. A hozzájárulás lehet pénz vagy nem pénzbeli vagyon. A pénzbeli hozzájárulás befizetését banki igazolással vagy ügyvéd által ellenjegyzett ügyvezetői nyilatkozattal kell igazolni a bejegyzési kérelemben.
Egyedül is alapíthatok kft-t?
Igen. Egyszemélyes Kft. esetén nem társasági szerződés, hanem alapító okirat készül, a taggyűlés jogkörét pedig az egyedüli tag gyakorolja írásbeli határozattal. Az egyedüli tag lehet egyben ügyvezető is. A bejegyzési eljárás, az illeték és a törzstőke szabályai ugyanazok, mint több tag esetén.
Mennyi idő alatt jegyzik be a kft-t?
Szerződésmintával, egyszerűsített cégeljárásban a cégbíróság az adószámról szóló értesítéstől számított egy munkanapon belül dönt (Ctv. 48. § (4) bekezdés), így a bejegyzés néhány nap alatt megtörténhet. Egyedi létesítő okiratnál a határidő 15 munkanap (Ctv. 46. § (7) bekezdés), hiánypótlás esetén ehhez hozzáadódik a pótlásra fordított idő.
Kell ügyvéd a cégalapításhoz?
Igen. A cégbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező (Ctv. 32. § (4) bekezdés), a kérelmet csak jogi képviselő nyújthatja be elektronikus nyomtatványon. Az ügyvéd ellenjegyzi a létesítő okiratot és az aláírás-mintát, és ő szavatolja a mellékletek törvényességét. Az uniós állampolgárok által online alapított Kft.-re külön eljárás vonatkozik (Ctv. 49. §).
Lehet a lakásom a cég székhelye?
Igen, ha jogosult a használatára, és ezt teljes bizonyító erejű magánokirat igazolja (Ctv. 7. § (4) bekezdés). Ha a lakásnak tulajdonostársa van, vagy bérlakásról van szó, a tulajdonos, illetve a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges. A székhelyen cégtáblát kell elhelyezni, és ott kell átvenni a hivatalos iratokat.
Mit jelent a „bejegyzés alatt” kifejezés?
A létesítő okirat aláírása és a bejegyzés közötti időszakban a társaság előtársaságként működhet [Ptk. 3:101. § (1) bekezdés], de cégneve mellett a „bejegyzés alatt” toldatot kell használnia. Engedélyköteles tevékenységet ilyenkor még nem folytathat. Ha a bejegyzést elutasítják, a már megkötött ügyletekért a tagok felelnek.
Mi történik, ha a cégbíróság elutasítja a kérelmet?
Az elutasító végzés közlésétől számított nyolc napon belül a kérelem egyszer újra benyújtható, és a korábbi okiratok, köztük a befizetett illeték igazolása, felhasználhatók (Ctv. 48. § (9) bekezdés, 45. § (5) bekezdés). Ezt követően nincs helye igazolásnak. A végzés ellen fellebbezni is lehet, de a hiánypótlásban kért iratot a fellebbezésben már nem lehet pótolni.
Mi a büntetés, ha késve adom be a cégbejegyzést?
A létesítő okirat aláírásától számított 30 napos határidő elmulasztása miatt a cégbíróság 50 000–900 000 forint pénzbírságot szabhat ki (Ctv. 34. § (2) bekezdés). A Győri Ítélőtábla Pf.20033/2024/6 ítélete szerint a késés önmagában nem ok a kérelem elutasítására; a bírság a változásbejegyzések késedelmére is vonatkozik.
Ki nem lehet kft ügyvezető?
Nem lehet ügyvezető, aki cégjogi eltiltás hatálya alatt áll, akire a Ptk. 3:22. § (4)–(5) bekezdésében írt kizáró ok vonatkozik, vagy aki szerepel az uniós és ENSZ pénzügyi korlátozó intézkedések listáin. Ilyenkor a cégbíróság a kérelmet hiánypótlás nélkül visszautasítja (Ctv. 46. § (1)–(1a) bekezdés). Az ügyvezetőnek az elfogadó nyilatkozatban erről nyilatkoznia kell.
Gyakorlati jogi útmutatók
Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja